Nem lesz hatalma Egyiptom új elnökének
Első látásra tét nélkülinek bizonyult az egyiptomi elnöki választás második fordulója. Az Ahmad Safík és Mohamed Morszi közti verseny hiába zárult le az utóbbi győzelmével, a nevető harmadik a hadsereg tábornokait tömörítő Legfelső Katonai Tanács (SCAF) lett. A tanács vasárnap az urnák lezárása után közleményt adott ki, hogy ideiglenesen elvonják az új elnök hatásköreit, és maguk irányítják az országot.
- Hoszni Mubarak életfogytiglant kapott
- Egyiptomban feloldották a szükségállapotot
- Egyiptom: megkezdődött a szavazatszámlálás
„A hadsereg átadja a hatalmat a hadseregnek” – ez volt egy független napilap címlapján hétfő reggel ami jól összefoglalja a jelenlegi helyzetet. Hiába nyert az előzetes hírek alapján Morszi, akit a Muzulmán Testvériség (MT) támogatott, tegnap óta a SCAF rendelkezik a törvényhozói hatáskörrel (amire már csütörtökön bejelentették igényüket), ők ellenőrzik a költségvetést, és a katonaság döntheti el azt is, hogy kik írják majd Egyiptom új alkotmányát.
Szaád al Katatni szerint (aki a testvériség parlamenti képviselője) a nyilatkozat semmis és érvénytelen, a szervezet azonban most még inkább az ünnepléssel van elfoglalva. „Hála Istennek, aki a szabadság és demokrácia útjára vezette Egyiptom népét, egyesítve az egyiptomiakat egy jobb jövőért” – mondta Morszi győzelmi beszédében, amiben ígéretet tett, hogy a választás után nem lesznek bosszúállások vagy „elszámoltatás”.
A Morszi mellett a májusi első forduló után talpon maradt Ahmaed Safík vitatja a testvériség győzelmét és saját elsőségét hangoztatja. Hivatalos eredmények csak csütörtökön lesznek, de Safík stábja felháborítónak nevezte, hogy a testvériség máris magát próbálja győztesnek nevezni és ellopni a választást.
Magát a szavazást a hétvége során tartották és bár vasárnap este két órával meghosszabbították a szavazókörök nyitva tartását, a részvétel így is esett az első fordulóhoz képest ahol 46 százalékos volt. Több szervezet is az egész folyamat bojkottjára szólított fel, mert sok indulót eleve kizártak, a két továbbjutóról pedig sokan úgy érezték, hogy nem lehetnek megfelelő elnökök.
Ketten maradtak a huszonháromból
Safík stabilitás, a rend és a béke szlogenekkel kampányolt, ami sokak számára csábító lehet a több hónapnyi felfordulás után. Ugyanakkor legalább annyi támogatót riasztott el, hogy Safík a légierő korábbi tisztje, a katonaság nem hivatalos jelöltje és Mubarak ex-elnök rezsimjében is aktív szerepet vállalt.
Morszi Safík ellenpontjaként magát a Mubarakot megdöntő mozgalom tagjának és forradalmárnak állította be és reformterveit hangoztatta. Mivel a Muzulmán Testvériség a fő támogatója, valamennyire visszavett a vallási kérdések boncolgatásából, hogy jobban imponáljon a liberálisoknak és a kisebbségeknek. Morszi lehet épp ennek az önmérsékletnek köszönheti a győzelmet, de kérdés mire tudja majd használni.
A katonák a hívők ellen
A SCAF közlemény szerint közbelépésük csak ideiglenes megoldás, bárki lesz is a hivatalos győztes csak pár napot kell várnia június 30-ig, ugyanis akkortól szabad kezet adnak nekik. Az ígéretet valóságtartamát sokan kétségbe vonják és attól tartanak a katonaság meg akarja hosszabbítani a hatalmát.
Sokan már azt is rossz előjelnek vették, hogy előző héten a katonai tanács bejelentette, hogy az alkotmánybíróság döntése alapján ismét rájuk száll a törvényhozás joga. Csütörtökön látott napvilágot az egyiptomi alkotmánybíróság elnökének jogértelmezése, amely szerint fel kell oszlatni a parlament alsóházát, mert az alkotmányba ütközik az a törvény, amelynek alapján a választást megrendezték.
A testvériség megkérdőjelezte a SCAF jogát hogy feloszlassa a parlamentet és arra figyelmeztetett, hogy „veszélyes napok” jöhetnek. „Ez egy nagyon rögös út eleje. A kezdés, hogy foglalkozunk a módosított alkotmányt tartalmazó közleménnyel, ami megfosztja az elnököt bármilyen valós hatalomtól” – fogalmazott a testvériség egy tagja.
A következő kérdés, hogy mi lesz a régi parlament által kinevezett alkotmányozó bizottsággal. Ha azt is érvénytelennek minősíti a bíróság, a helyébe egy SCAF által kinevezett tagokból álló testület kerülhet. A SCAF szerint az új bizottságnak legalább 5 hónap kellene az alkotmánytervezet elkészítésére, amiről utána népszavazást, majd elfogadása esetén újabb parlamenti választásokat kellene tartani.
Hála ezeknek a sorozatban meghozott vitatható döntéseknek egyre erősödik az a vélekedés, hogy a katonaságnak és a korábbi rezsim hozzájuk kötődő tagjainak esze ágában sincs lemondani a hatalomról, különösen nem a Muzulmán Testvériség javára. Az elégedetlenség ellenére jelenleg kevés az esély, hogy az MT fegyveresen harcba szállna a katonaság ellen, főleg akkor ha tényleg ők nyerték meg az elnöki választást, de hosszabb távon mindenki számára elfogadható megoldást kell találni.
