Görögország háborúban áll a megszorításokkal
További Külföld cikkek
-
Ursula von der Leyen: Oroszország bármire képes, hogy megállítsa az országok európai integrációját - A DK EP-képviselői nemmel szavaznak az új Európai Bizottságra
- Vizsgálhatják a TikTok romániai elnökválasztásban játszott szerepét
- Irán is reagált az Izrael és a Hezbollah között létrejött tűzszünetre
- Szijjártó Péter: Végre jó hírt kaptunk
Három hónapot úszott meg a júniusban hatalomra került görög kormánykoalíció anélkül, hogy igazán komoly tömegtüntetésekkel kellett volna szembenéznie. Szerdán vége lett a viszonylagos békeidőknek, több százezren mentek az utcákra Görögországban, miközben az általános sztrájkban szinte megbénult az ország.
Athénban a tüntetők össze is csaptak a rohamrendőrökkel, és bár az erőszak nem szabadult el annyira, mint néhány korábbi utcai demonstráció során, így is legalább száz embert vettek őrizetbe, miután gyújtogatni kezdtek a parlament előtt. A rendőrség könnygázzal oszlatott.
Kifelé az EU-val!
A demonstrációhoz csatlakoztak tanárok, egészségügyben dolgozók, a rendőrség, a hadsereg és a légierő tagjai is, a helyszíni tudósítások szerint sokan voltak olyanok is, akik most először mentek ki tüntetni.
„Nem tudunk több megszorítást elviselni, kifelé az EU-val és az IMF-fel” – kiabálták a beszámolók szerint a tüntetők.
A feszültség azért lángolt fel újra, mert a koalíciós kormány újabb megszorítócsomagot dolgozott ki. A 11,9 milliárd eurósra tervezett csomagról a kormánypártok csütörtökön az esti órákra állapodtak meg, a pakk értéke az utolsó kétórás egyeztetés után végül 13,5 milliárd euró lett. A koalíciós pártok megállapodása után a kormánynak már csak a parlamentet és a nemzetközi hitelezőket kell meggyőznie az újabb, 31,5 milliárd eurós mentőhitelrészlet folyósításához nélkülözhetetlen kiigazítások szükségességéről, illetve megalapozottságáról. A csomag az előzetes becslések szerint a következő két év nemzeti össztermékének több mint öt százalékát vághatja vissza, vagyis újabb kétéves recessziót eredményez.
A csomag pontos összetétele még nem ismert, végső formájában hétvégén egyeztet erről a kormány az EU–Európai Központi Bank–IMF-trojkával. Az biztos, hogy az intézkedések között van a közalkalmazottak bérezésére fordított összeg, illetve a nyugdíjak és a szociális juttatások csökkentése, továbbá a nyugdíjkorhatár 65-ről 67 évre való emelése, de adóemelések is várhatók. Az intézkedéscsomag a feltétele annak, hogy a görögök megkapják nemzetközi mentőcsomag újabb részletét.
Mint a harmincas években
A görög társadalom nagy része egyre súlyosabb megszorításokkal szembesül most már a harmadik évben egymás után. A kilátások pedig még sötétebbek, előrejelzések szerint 2014-re 25 százalékkal csökkenhet a görög GDP. Ez a harmincas évek világválságához mérhető visszaesés.
“Azért szavaztunk rájuk, mert az Új Demokrácia azt ígérte, újratárgyalja a hitelfeltételeket. Fáradtak vagyunk, minden évben egyre többet kell elviselnünk” - mondta egy tüntető a Guardian beszámolója szerint, míg egy másik arról beszélt, nincs az a politikai ballépés, ami indokolná azt a fájdalmat, amit a görögöknek el kell viselniük. Voltak olyan tüntetők, akik szerint ha a kormány végrehajtja az újabb intézkedéseket, akár puccs is következhet.
Görögország tehát abban a helyzetben van, ami szinte már megszokottá vált az utóbbi években. Ha teljesíti az újabb mentőcsomag feltételeit, beláthatatlan tömegtüntetésekkel kell szembenéznie, ami akár újabb kormánybukáshoz is vezet. Ha nem teljesíti ezeket, fizetésképtelenné válik az ország, ami az EU-ból és eurózónából való távozást is jelentheti egyben - ez viszont akár az eurozóna szétesését is okozhatja.
Nem lehet mindig Eb
A júniusi választások előtt is ez volt a tét, amikor a szélsőbaloldali Szirizia kampányolt azzal, nem teljesíti a megszorításokat - végül minimális többséggel nyert a mentőcsomagpárti Új Demokrácia, akik koalícióra léptek a feltételeket elfogadó Paszokkal. A mérsékeltebb pártok győzelméhez hozzájárulhatott az is, hogy a választás előtt egy nappal nyertek a görögök az oroszok ellen a foci- Eb-n, ami újra sikerélményhez juttatta az utóbbi időben ettől elszokott országot. Labdarúgó Európa-bajnokságot azonban nem rendeznek elég gyakran ahhoz, hogy ez mindig segítsen.
“Soha nem gondoltam volna, hogy a XXI. században az EU-ban látok majd éhező gyerekeket” - mondta az Independentnek egy görög orvos, aki ingyenes egészségügyi ellátást nyújt szegényeknek. Az egészségügy helyzetén jól lemérhető, mi is történik az országban - Aegina szigetén a napokban egy veseklinikán kapcsolták ki az áramot, miközben az ápoltak dialízise zajlott, így csak generátorokkal lehetett biztosítani az energiaellátást.
“Háborúban állunk, gazdasági háborúban” - foglalta össze a helyzetet Panosz Panagiatopulosz gazdasági miniszter.
Nagyvonalúság vagy lassítás
Közben a Reuters információi szerint a trojka sem egységes, az IMF és az EU között is ellentét van a görög csomagról. Míg az IMF a hitelezőktől várna el nagyvonalúságot, az EU hagyná, hogy a görögök lassabban hajtsák végre a megszorításokat, de fizessék ki a teljes adósságot. Az európai vezetők közül többen is kockázatosabbnak látják, hogy lemondjanak az adósság egy részéről, miközben Olaszország és Spanyolország is komoly segítségre szorulna, ráadásul ezt saját szavazóiknak is meg kellene magyarázni. “Európa időt akar nyerni, akár meg is várnák a 2013-as német választásokat. Az IMF viszont azt akarja, hogy most azonnal álljanak elő a megoldással” - mondta a tárgyalásokat közelről figyelő görög forrás a Reutersnak.
Görögországnak az euróövezetben kell maradnia, ehhez azonban be kell tartania a nemzetközi hitelmegállapodásokhoz kapcsolódó kötelezettségeit - mondta Angela Merkel német kancellár még augusztus végén, amikor találkozott Antonisz Szamarasz görög kormányfővel.
Az összesen 173 milliárd eurós mentőcsomag következő hitelrészletének folyósításáról az euróövezeti pénzügyminiszterek hozhatják meg a végső döntést október 8-i találkozójukon.
Nem tartozunk senkinek
A megszorító csomagról jövő héten szavazhat a görög parlament. A tüntetők azt ígérik, ha valóban megszavazzák az újabb megszorításokat, a szerdai demonstráció semmiségnek tűnik majd ahhoz képest, ami akkor következik.
A tüntetők pedig nem csak a megszorítások, hanem a korrupció miatt is háborogtak. Evangelosz Meimerakisz házelnököt pénzmosással vádolják, a Pénzügyminisztérium csalás elleni ügyosztálya pedig harminc politikus ellen folytat vizsgálatot. "Nem tartozunk senkinek, adjátok vissza a pénzünket" - skandálták a szerdai demonstráción.
“Hol marad az európai szolidaritás? Sértegethetnek minket, mint nemzetet, de én soha nem fogok élelemért koldulni. A méltóság az utolsó, ami megmaradt nekem" - mondta egy munkanélküli mérnök az Independent tudósítójának.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
