Idegenlégiósból rabló, háborús bűnösből hős

Királyi fogadtatásban van része Ante Gotovina tábornoknak Horvátországban, miután a hágai nemzetközi bíróság múlt pénteken felmentette mind a kilenc, háborús és emberiesség elleni bűncselekmény elkövetésének vádjában.

Kedd este a tábornok hazatérésének örömére hajnalig tartó, hatalmas ünnepséget szerveznek Ante Gotovina szülőföldjén. Milivoj Kurtov, a tábornok barátja, a Zadarhoz közeli Pakoštane polgármestere elmondta: mindenkit megvendégelnek, aki csak arra téved. Lesz kulturális műsor, három ökröt és ki tudja, hány bárányt levágnak, helyi sonkákból és sajtból sem lesz hiány. A tábornok tiszteletére felvonulnak a helyi és a környékbeli hagyományőrzők, halászhajók, lesz fáklyás felvonulás és tűzijáték is. „Méltó módon szeretnénk fogadni a tábornokot, és ki akarjuk fejezni elismerésünket azért, amit az elmúlt tizenegy évben át kellett élnie" – tette hozzá Kurtov.

A horvátoknál a függetlenségi háború hőseként tisztelt tábornokot az ítélet kihirdetése után magas rangú fogadóbizottság várta múlt pénteken: Ante Kotromanović védelmi és Fred Matić veteránügyi miniszter a kormány különgépével indult Hollandiába. Otthon sem volt kevésbé lelkes a fogadtatás, a zágrábi Pleso reptéren már Zoran Milanović miniszterelnök, Josip Leko, az országgyűlés elnöke, volt katonatársak és újságírók hada várta.

Ezután a főváros központi terén, a Jelasics téren folytatódott az ünneplés, ahol veteránok és hívek ezrei fogadták a hazatért tábornokot. „Boldogok vagyunk, hogy veletek lehetünk ma este” – mondta Gotovina az ujjongó, nemzeti lobogókat lengető tömegnek saját maga és szintén felmentett társa, Mladen Markac, a titkosrendőrség egykori parancsnoka nevében. „Ez a mi közös győzelmünk. A háború a történelem része, forduljunk hát mindannyian a jövő felé” – biztatta a jelenlevőket a tavaly áprilisban első fokon még 24 év börtönre ítélt tábornok.

A ti otthonotok

A horvát köztársasági elnök, Ivo Josipović is osztotta a lelkesedést, szerinte a bíróság döntése igazolást jelent a horvát történelem számára. „Ez az ítélet megerősít mindent, amiben hiszünk Horvátországban: hogy Gotovina és Markač tábornokok ártatlanok, a horvát vezetés nem követett el szervezett bűncselekményeket a civil lakosság, a szerb nemzetiségiek kárára” – értékelte a fejleményeket az elnök.

A szerbeken van is mit engesztelni, hiszen a szomszédos ország közvéleménye felháborodva vette tudomásul a felmentést. Gotovina a Kurir című szerb napilapnak adott interjújában érdekes stratégiát választott a feszültség enyhítésére: hazatérésre hívta a korábban az általa vezetett Vihar hadműveletben 1995-ben kiűzött szerbeket. „Hát igen. Térjetek vissza... Hm. Hogyan szólíthatok fel arra valakit, hogy térjen vissza saját otthonába? Ez az ő otthonuk" – mondta a tábornok, amikor a lap tudósítója arra kérte, hogy nyilvánosan invitálja hazatérésre a szerbeket. „Ez a valóság, ez az ő otthonuk is, és az otthonukban kell élniük, ha ezt kívánják..." – biztatta korábbi ellenségeit Gotovina.

Viharos karrier

Ante Gotovina a hivatásos forradalmárok Che Guevara által is képviselt ágához tartozik: ahol lehetősége adódott rá, hogy harcoljon, meg is tette. Francia idegenlégiósként háborúzott Csádban és Elefántcsontparton, de Latin-Amerikában is elidőzött, ahol többek között argentin és guatemalai paramilitáris szervezeteket képzett ki a polgárháborús időkben.

A későbbi tábornok már iskoláskora előtt elvesztette édesanyját egy robbantásban, ő maga pedig 16 évesen felfedezőútra indult: beállt dolgozni egy kereskedőhajóra, majd két évvel később, épp csak nagykorúként csatlakozott a francia idegenlégióhoz. A légióban félelmetes katonaként tartották számon, akinek egyben kifinomult ízlése volt a nőkhöz. Az afrikai missziókban betöltött szerepének elismeréseként 1979-ben francia állampolgárságot kapott.

Ezután társával és barátjával, Dominique Erulin-nel együtt ingázásba kezdtek Latin-Amerika és Franciaország között, utóbbi helyen Gotovina feltehetőleg a szélsőjobboldali Jean-Marie Le Pen testi épségéért felelő biztonsági szervezetnél dolgozott. 1981-ben bajba került, miután társával együtt kiraboltak egy gazdag széfgyárost. 1986-ban egy párizsi esküdtszék rablás és zsarolás miatt öt év börtönre ítélte, azonban egy év után, „különleges körülmények között” szabadult, valószínűleg politikai protekciót élvezett.

Horvátországba a háború kezdetén tért vissza, mikor 1991-ben régi szövetségese, Franjo Tudjman kikiáltotta az ország függetlenségét. Az akkor még éppen csak formálódó horvát hadseregben fényes karriert futott be, több dalmáciai hadjáratban is részt vett, hamar vezetői rangra emelkedett.

Leghíresebb, és egyben nemzetközi jogi felelősségre vonásába torkolló akciója az 1995-ös, mindössze két napig tartó Vihar hadművelet volt, amiben a horvátok visszaszerezték a bosnyák határnál található, szerbek által igazgatott Krajina térségét. Az ügyészség adatai szerint a krajinai művelet során 324 szerb polgári személyt, illetve katonát öltek meg, közel 90 ezer szerbet pedig erőszakkal elűztek otthonából.

Hajtóból űzött vad

A hágai nemzetközi bíróság (ICTY) 2001-ben adott ki elfogatóparancsot Ante Gotovina ellen, azonban ezt követően még négy évig nem sikerült előkeríteni. Végül egy tenerifei szálloda éttermében találtak rá – a Kanári-szigetek korábban is kedvelt pihenőhelye volt.

Ugyan a spanyol rendőrök kerítették kézre, a közvélekedés szerint ebben jelentős szerepe lehetett a Horvátországhoz intézett brüsszeli ultimátumnak: az ország csak akkor kezdheti meg az EU-csatlakozási tárgyalásokat, ha közreműködik Gotovina előkerítésében. Az addig nem túl lelkesen együttműködő horvát hatóságok innentől nagyobb erővel kapcsolódtak be a keresésbe, aminek meg is lett az eredménye: 2005 októberében elfogadták az ország csatlakozási kérelmét, és december 7-én Gotovina is megkerült.

A hágai per hosszas előkészítés után végül csak 2008 márciusában kezdődött meg, az elsőfokú ítéletet pedig 2011. április 15-én hirdették ki. E szerint Gotovinát kilenc vádpontból nyolcban bűnösnek találták, és 24 év börtönre ítélték, míg Mladen Markač 18 évet kapott. Az ítélet óriási felháborodást váltott ki Horvátországban, Splitben tízezrek tüntettek, egy férfi együttérzésből pengével vagdosta végig a testét.

Felmentés, feltámadás

Ehhez képest a múlt pénteki döntés mindkét érintett nemzet számára óriási sokként hatott. A felmentés fő oka, hogy nem sikerült egyértelműen bizonyítani, hogy a bombázásoknak civil célpontjai is voltak, ugyanis az eltalált polgári létesítmények egyes katonai célpontok 200 méteres körzetén, azaz a hibahatáron belülre estek.

Az ítélet sokkolta a nemzetközi bíróság korábbi, svájci származású főügyészét, Carla del Pontét is, aki a Blic szerb napilapnak adott interjújában igazságtalannak nevezte a felmentést, és kétségeinek adott hangot: szerinte a döntést a bíróságon kívül álló tényezők befolyásolhatták. Gotovina védőügyvédje, Luka Mišetić egy mai Twitter-üzenetében azt írta: az ügyben erkölcsi kifogást fognak emelni a svájci ügyvédi kamaránál.

A felmentő ítélet már csak azért is elégtétel Horvátországnak, mert a horvát állam jelentős összegeket ölt a védelem finanszírozásába. A h-alter horvát hírportálnak kiadott, korábban bizalmasként kezelt kormányzati információk szerint a horvát kormányok 2006 és 2012 között összesen 27,5 millió eurót (mintegy 208 millió kunát) költöttek a három tábornok, Ante Gotovina, Mladen Markač és Ivan Čermak védelmére. A gyanú szerint a tábornokok tárgyalásain részt vevő hozzátartozók utazási költségeit is ebből a keretből fedezték.

A horvát közvélemény igyekszik a háború emlékével való megbékélés kezdeteként, önigazolásként értelmezni a felmentést, míg a szerb vezető politikusok hiteltelenséggel vádolják a hágai bíróságot. Utóbbi vélemény nyomatékosítására a szerb kormány múlt pénteki ülésén úgy döntött, minimálisra mérsékli a bírósággal való együttműködését.

Horvátország ezzel szemben ünnepel, a horvát lapok Gotovina minden rezdülését figyelemmel kísérik, kezdve attól, hogy hogyan kelt fel az első szabadon átaludt éjszaka után, egészen addig, hogy kikkel találkozott a napokban.

Gotovina egyik első útja egy templomba vezetett: „Köszönöm Istennek, hogy meghallgatta az imámat. Megfogadtam, hogy a szabad életem egyik első útja a templomba vezet majd" – mondta az index.hr horvát hírportálnak. A felek egymásra találtak, hiszen a katolikus egyház pénteken misét tartott a tábornok hazatérésének tiszteletére a zágrábi katedrálisban.

A tábornok erőtől duzzadó, optimista, jövőbe tekintő nyilatkozatai méltóak nemzeti hős szerepéhez, hazatérése viszont nem sok jót hozhat a szerb-horvát viszonyokba. Az Európai Bizottság elfogadta az ítéletet, remélve, hogy az EU-tagság küszöbén álló Horvátország „a tolerancia és a megbékélés szellemében tekint majd a jövőbe". Horvátország a hivatalos menetrend szerint 2013. július 1-jén csatlakozik majd az EU-hoz.