Cseh rabok ezreit engedik szabadon

Vaclav Klaus cseh elnök az önálló Csehország megalakulásának 20. évfordulója alkalmából újévkor hirdetett részleges közkegyelmet, amely szerdán lépett életbe. Az amnesztiarendeletet már Petr Necas miniszterelnök is aláírta.

Több mint 23 ezer ember van a cseh börtönökben, majdnem harmaduk kiszabadulhat most. Az elnöki kegyelem által érintettek első csoportjai már szerdán este elhagyják a börtönöket.

Kegyelmet kapnak például azok, akiket feltételes szabadságvesztésre ítéltek, vagy egy évnél nem hosszabb börtönbüntetést kaptak. Szintén kegyelemben részesültek azok a 75 évnél idősebb rabok, akik még nem töltötték le tíz évet nem meghaladó büntetésüket. Azokra is vonatkozik az amnesztia, akik idén betöltik a hetvenedik évüket, és legfeljebb három év börtönt kaptak. A hetven év fölöttiek a felfüggesztett büntetésüktől is automatikusan mentesülnek, és ugyanez történik mindenki mással is, akinek a felfüggesztett büntetése maximum két évre szól.

Szabadlábra kerülnek azok is, akiknek a letöltendő börtönbüntetése nem haladta meg a két évet, és nem öltek embert, vagy nem okoztak súlyos sérüléseket, illetve nem vétettek az emberi méltóság ellen, beleértve a szexuális-, a család- és a gyermekek ellen irányuló bűncselekményeket is. Klaus a még le nem dolgozott közmunkát és a meg nem kezdett házi őrizetet is eltörölte.

Az államfő leállított számos folyamatban lévő vitatott bűnügyi eljárást is, amelyek korábban nagy közérdeklődést váltottak ki. Ezekben az esetekben az volt a feltétel, hogy az eljárásnak több mint nyolc éve kellett tartania, jogerős ítélet nélkül. Kegyelmet kapott így néhány, korrupció gyanúja miatt vizsgálat alatt álló ismert közéleti személyiség vagy vállalkozó is.

Cseh politikusok és a szakmai körök meglepőnek minősítették, de egyaránt üdvözölték az államfő döntését. Általános vélemény szerint nagyvonalú amnesztiáról van szó. Csehország két évtizedes fennállása óta ennyi bebörtönzött egyszerre még soha nem kapott kegyelmet.

Túltelítettség ellen

„Jó irányba tett lépésről van szó, ilyen széles körű amnesztia Csehországban az utóbbi évtizedekben nem volt” – nyilatkozott az igazságügyi tárca vezetője. Szerinte a döntés nagymértékben tehermentesíti a csehországi börtönöket is, amelyek az utóbbi években túltelítettek. A Lidové Noviny című konzervatív napilap szerint egyébként ez volt a titokban előkészített lépés egyik legfőbb célja. Blazek ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy minden érintett esetét egyenként fogja megvizsgálni a bíróság.

A parlamenti ellenzék fenntartásait is megfogalmazta. „Pozitívnak tartom, hogy az elnök közkegyelmet hirdetett. Annak mértékét azonban meg kell vizsgálni” – jelentette ki Vojtech Filip kommunista pártelnök.

A cseh alkotmány szerint az államfő kizárólagos joga a kegyelem gyakorlása. Klaus tízéves elnöksége idején ez az első közkegyelem. Klausnak elnökké válásáig az volt a véleménye, hogy az elnöki kegyelemmel nem szabad a bírósági döntésekbe beavatkozni, így amnesztiát gyakorolni sem.

Vaclav Havel, az első cseh elnök háromszor is élt ezzel a lehetőséggel. Első amnesztiája alkalmával, amelyet még csehszlovák államfőként, 1990. január elsején hirdetett meg, mintegy 23 ezer elítélt került szabadlábra, az akkori fogva tartottak mintegy kétharmada. Ezt a döntését azóta is élesen bírálják sokan, mert a kegyelemben részesültek egy része rövid időn belül újabb törvénysértéseket követett el, és országszerte gyorsan emelkedett a bűnözés. Több napra leállt a Skoda autógyár termelése is, mert az alkalmazottak mintegy 15 százalékát rabmunkások tették ki.