Marad a cseh kormány
További Külföld cikkek
- „A magyar kormányt nem nevezném a szövetségesünknek” – mondta Csehország külügyminisztere
- Leülnek vitázni az EP-listavezetők, de Deutsch Tamás biztosan nem lesz ott
- Az Európai Bizottság ujabb 68 millió euróval támogatja Gázát
- Olaf Scholz az emberi jogok tiszteletére szólította fel Azerbajdzsánt
- Joe Biden nem akar még nagyobb zűrzavart, Amerikának be kell avatkoznia
Továbbra is hivatalban marad a Petr Necas vezette cseh kormány, miután a legkisebb koalíciós párt, a Liberális Demokraták (LIDEM) elnöksége kedden este hatályon kívül helyezte korábbi döntését, miszerint miniszterei január 10-én kivonulnak a kormányból. „Pragmatikus, realista döntésről van szó. Eleget tettünk koalíciós partnereink kérésének” – mondta Karolina Peake pártelnök, a kabinet alelnöke.
Csehországban karácsony előtt alakult ki kormányválság, miután a miniszterelnök menesztette védelmi miniszteri tisztségéből Karolina Peakét. A LIDEM vezetése akkor felszólította a párt minisztereit, hogy január 10-ig adják be lemondásukat. Ha a LIDEM elhagyta volna a koalíciót, a Necas-kormány kisebbségbe került volna.
Január 11-én és 12-én kerül sor az első közvetlen államfőválasztásra Csehországban. Míg korábban a cseh parlament választotta meg az államfőt, most közvetlenül az ország választópolgárai döntenek róla. Helyi megfigyelők szerint a legnagyobb esélyes a két volt kormányfő, Jan Fischer és Milos Zeman. Úgy tűnik, hogy a mostani elnök, Václav Klaus pályafutását botránnyal fogja zárni.
600 polgármester vette le Václav Klaus portréját
Már több mint 600 csehországi polgármester távolíttatta el a hivatalából Václav Klaus államfő portréját, hogy így tiltakozzon a köztársasági elnök által újévkor meghirdetett szokatlanul széles körű közkegyelem miatt – közölte a CTK cseh hírügynökség kedden délután. Az elnöki iroda rövid közleményében bírálta a pénteken indult kezdeményezést, és „a politikai harc alacsony megnyilvánulásának” minősítette azt.
Klaus az önálló Cseh Köztársaság megalakulásának 20. évfordulója alkalmával hirdetett amnesztiát , ami a legutóbbi közlések szerint több mint 32 ezer személyt érint. „A közkegyelem helyes döntés volt. Nem kívántam ezzel semmiféle egyedi eseteket megoldani, ahogy bírálóim állítják. Ha lehűlnek a kedélyek, mások is elismerik, hogy helyes volt az amnesztia kihirdetése” – reagált még hétfőn Klaus nyilatkozatban a történtekre.
Az államfő kedden a közszolgálati televízió esti híradójában ismételten határozottan visszautasította a bírálatokat. Azt állította, személye elleni lejárató kampányról, támadásról van szó, amelynek célja, hogy gyengítsék pozícióját elnöki mandátuma lejárta előtt. „Nem hagyom magam megfélemlíteni. Semmi sem ért véget. Tizenöt éve hasonló helyzetben azt mondtam, megyünk tovább. Ez ma is érvényes” – mondta az államfő egyenes adásban. Klaus nyilván arra célzott, hogy 1997-ben párttársai megpróbálták eltávolítani a Polgári Demokratikus Párt éléről.
A Median prágai közvélemény-kutató intézetnek a közszolgálati televízió számára készített és szombaton nyilvánosságra hozott felméréséből kiderült, hogy a csehek több mint 80 százaléka nem ért egyet Klaus amnesztiájával. A hatályos szabályok szerint a cseh köztársasági elnöknek joga van közkegyelmet hirdetni, azt nyilvánosan nem kell megindokolnia, de szükség van a miniszterelnök aláírására is.
A legélesebb bírálatokat az váltotta ki, hogy az elnök kegyelmet adott olyan embereknek is, akik ellen már több mint nyolc éve folyik büntetőeljárás. Ebbe a kategóriába tartoznak azok a korábban nagy port felvert esetek, amik elkövetői ellen súlyos gazdasági csalások, visszaélések és korrupció megalapozott gyanúja miatt folytatnak elhúzódó vizsgálatot a hatóságok. Esetükben az amnesztiát a megkérdezettek 82 százaléka ellenzi.
Klaus közkegyelmének mértéke példátlan a Cseh Köztársaság húszéves történetében. Az államfő a múlt héten egy lapinterjúban azt is közölte, hogy második mandátuma március 7-i lejártáig még legalább egy alkalommal újabb amnesztiát kíván kihirdetni.