Aki ugródeszkára lökte Obamát

Hillary Clinton pénteken megtartott utolsó nyilvános beszédével búcsúzott, a jövő héten már teljes egészében a hivatali esküjét szombaton letevő, magyar származású John Forbes Kerry kezébe kerül az amerikai diplomácia irányítása. Kerry veterán politikus, de még demokrata elnökjelöltként sem számított túl karizmatikusnak, sikereit sokkal inkább szorgalmának, mint megnyerő modorának köszönhette.

A környezetében az utolsó pillanatig a tárgyalás hívének nevezett Kerry már körbejárta a világot, többször találkozott Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel és Bassár el-Aszad szíriai elnökkel is, kiterjedt kapcsolati hálója pedig nagy segítségére lehet a következő négy évben. Külügyminiszteri öröksége mégis attól függ majd, mennyire tud megfelelni Clinton utódjaként az elvárásoknak, és mennyire aktív külpolitikát tervez az elnök, Barack Obama a második ciklusában.

Budapesten született a nagymama

Kerry anyai ágon az amerikai elit tagja, őseit az Egyesült Államok arisztokráciájának számító új-angliai protestáns nagybirtokosokig tudja visszavezetni. Apai ágon viszont az Egyesült Államok új külügyminisztere még magyar felmenőkkel is büszkélkedhet. Kerry Bécsben tanuló nagyapja, Fritz Kohn ugyanis a Budapesten született zenészt, Löwe Idát vette feleségül. Mindketten zsidóról keresztény hitre tértek át, könyvelőként dolgozó nagyapja pedig felvette a Frederick Kerry nevet, mielőtt kivándoroltak Amerikába.

Kerry nagyszüleinek kelet-európai gyökerei sokáig titokban maradtak a nyilvánosság előtt, de az sem egyértelmű, hogy a későbbi külügyminiszter mikor szerzett erről tudomást. Egyes források szerint már a kilencvenes években előkerült ez a téma egy interjúban, mások szerint csak a 2004-es elnökválasztási kampányban a családfáját megjelentető Boston Globe cikkéből értesült magyar származásáról.

Kerry nős, első házasságából két felnőtt gyermeke van, második, a Heinz-vagyon örökösével, Teresa Heinz-Kerryvel kötött házasságából pedig milliárdos vagyonra is szert tett. Hobbija a munkájába is belefolyt: a Boston Red Sox baseball-csapat iránit rajongásának még bizottsági ülésen is hangot adott.

A Yale után rögtön a vietnami frontra induló Kerry féléves szolgálata alatt öt kitüntetést is szerzett, és sérülései miatt háromszor kapta meg a Bíborszív érdemrendet. Hazaérkezve békepárti aktivista lett, az államügyészként eltöltött néhány év után pedig az 1980-as évek elején a későbbi demokrata elnökjelölt Michael Dukakis massachusetts-i kormányzó helyetteseként kóstolt bele a politikába.

Nem bírt Bush-sal

Az 1985 óta massachusetts-i szenátor Kerry háborús múltja később is visszaköszönt, amikor a demokraták a szürkének tartott, de vietnami veterán Kerryvel szálltak be a 2004-es elnökválasztási kampányban körvonalazódó hazafiassági versenybe. A republikánusok viszont pont a vietnami háborút ellenző mozgalomban vállalt szerepe miatt támadták, még katonai teljesítményét is megkérdőjelezték.

Kerry Vietnamban rohamcsónakosként szolgált, háromszor is megsebesült. Egy republikánus csoport, a rohamcsónakos veteránok mégis lejáratókampányt indítottak ellene, megkérdőjelezve hősiessége történetét. A csoport azóta sem bizonyított vádjai szerint John Kerry, a vietnami háború háromszorosan kitüntetett veteránja már huszonéves fiatalként is csak későbbi politikai előmenetelére gondolt, ezért tulajdonképpen csalással szerezte kitüntetéseit.

A demokrata jelölt a kampány végére szorossá tudta tenni az állást, országosan csak 2,5 százalékkal, az államokat nézve pedig 35 elektori szavazattal, de kikapott a második ciklusát megkezdő George W. Bushtól. Azt nem lehet mondani, hogy az amerikai politika legemlékezetesebb bukott elnökjelöltje lett volna: 2007 elején zokogva búcsúzott el a kongresszusban elnöki terveitől, miután nemcsak Hillary Clinton, de még korábbi alelnökjelöltje, John Edwards volt észak-karolinai szenátor is esélyesebb volt a 2008-as demokrata elnökjelöltség elnyerésére.

Utat nyitott Obamának

Külügyminiszteri kinevezésének alapjai mégis sikertelen elnökjelöltségéig nyúlnak vissza, kis túlzással ő segített Barack Obamának berobbanni az országos politikába. 2004-ben Kerry és kampánycsapata választotta ki az akkor még csak saját államában ismert fiatal illinois-i szenátort, hogy elmondja a key note beszédet a demokraták jelöltállító konvencióján. Obama szónoki képességeire és üzenetére sokan felkapták a fejüket, enélkül pedig semmi esélye sem lett volna a négy évvel későbbi elnökjelöltség elnyerésére.

A szenátorként több környezetvédelmi projekt támogatása mellett elsősorban a külügyi bizottság tagjaként elismerést szerző Kerry a 2008-as kampányban is beállt az illinois-i szenátor mögé, és már négy éve is felmerült a neve lehetséges külügyminiszterként. De akkor Obama elsőszámú választottja, Hillary Clinton elvállalta a posztot. Kerry ehelyett Obama első ciklusa alatt a szenátus külügyi bizottságának elnökeként dolgozott.

Ebben a minőségében is a kormányzat külpolitikájának fontos képviselője volt, aki egyfajta nem hivatalos, de mégis magas rangú küldöttként járt több konfliktusos térségben is. A bizottsági meghallgatások mellett tárgyalt már Hamid Karzai afgán elnökkel, jól ismeri Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, részt vett a líbiai konfliktus megoldásában és Pakisztánban is többször járt az elmúlt években. Szíria esetében ugyanakkor bírálatok is érték, amiért még hetekkel azután is pozitív színben beszélt Aszadról, hogy elkezdődtek a kormányellenes megmozdulások.

Kerry emellett Obama újraválasztási kampányában is aktív szerepet vállalt. Felszólalt a demokraták észak-karolinai konvencióján, ezen kívül pedig többek között az elnökjelölti vitákra készülő elnök próbáin ő játszotta el a republikánus kihívó Mitt Romney szerepét.

Kerry tehát végig tűz közelben maradt, és Obama külügyminiszteri kinevezésekor azt mondta, hogy „egész élete felkészítette erre a pozícióra”, mégis megint parkolópályára szorulhatott volna. Kerry előtt akkor nyílt meg az út a külügyminiszteri székbe, mikor biztossá vált, hogy az Obama által favorizált Susan Rice amerikai ENSZ-nagykövet a bengázi nagykövetséget ért támadás ügyében tett kijelentései miatt nem vállalja a megbízatást. Kerry ugyanakkor pénteken azt mondta, hogy Obama már egy héttel azelőtt felkérte őt a posztra, hogy Rice visszalépett, de diszkréciót kért az ügyben.

Nem akar rekordot dönteni

Az biztos, hogy a megosztó Rice-hoz képest Kerry kinevezését mindkét oldalról támogatták, a szenátusban 94-en szavazták meg, és csak hárman ellenezték. Külföldön is nagyrészt pozitívan reagáltak a bejelentésre, Moszkvában a Reuters szerint kifejezetten örültek, míg Kínában a China Daily szerint Hillary Clintonhoz képest kevésbé agresszív stílust várnak Kerrytől.

Ebből már látszik is a Kerry előtt álló feladat komplexitása. Clinton utódjaként nagy elvárásokat támasztanak vele szemben, ugyanakkor nem egyértelmű, milyen mozgástere lehet majd a második Obama-kabinetben. „Engedi Obama Kerryt Kerrynek lenni?” – teszi fel a kérdést az Economist. A lap forrásainak véleménye megoszlik, egyesek szerint Kerry ugyan előállhat saját kezdeményezésekkel, például az izraeli-palesztin konfliktus esetében, de kérdéses, hogy Obama mennyire akar lépéseket tenni. Kerry első hivatalos útja a Közel-Keletre vezet majd, mint mondta, bízik abban, hogy fel lehet éleszteni az izraeli-palesztin béketárgyalásokat.

Hogy milyen lesz valójában a szereposztás Obama és Kerry között, arra gyorsan választ kapunk, hiszen bőven van problémás térség.  „Nem mennék a részletekbe, de Bengázi, a nagykövetségek védelme, az iráni és a szíriai helyzetet érintő elemzések. Gócpontok” – mondta Kerry a Boston Globe-nak a hétfő reggel kilenckor kezdődő megbízatásának legfontosabb prioritásairól. Rekorddöntésre viszont nem készül: „Meg sem fogom próbálni, nem ez a célom” – mondta arra utalva, hogy Hillary Clinton 112 országban járt négyéves ciklusa alatt.