Luca, Ottilia
1 °C
5 °C

Áramütés érte a bolgár kormányt

Mindenkit meglepve az országban kirobbant tüntetésekre válaszul váratlanul bejelentette lemondását Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök, pedig kedden még úgy tűnt, hogy nemcsak hűséges miniszterét áldozza be, de az indulatok csitításáért a cseh állami áramszolgáltatóval is kész ölre menni. Többen taktikának gondolták bejelentését, de egyre valószínűbb, hogy a parlament csütörtökön elfogadja a Zsivkov volt testőre által vezetett kormány távozását.

„Minden tőlünk telhetőt megpróbáltunk, hogy megfeleljünk a tüntetők kérésének, mától már nem tudunk többet tenni értük. Nem tudom tovább nézni, hogy kordonok veszik körül a parlamentet, nem az a cél, hogy a néptől védjük magunkat” – dramatizálta a helyzetet Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök, aki szerdán mindenkit meglepve bejelentette lemondását.

„Minden csepp vér szégyen ránk nézve” – utalt arra, hogy a többek között az áramárak ellen tiltakozó tüntetők az elmúlt napokban összecsaptak a rendőrökkel. Rövid beszédében megemlítette a kormány sikereit is, mint például az épülő autópályákat, parkolást és metróépítést is a bolgár kormányfő, aki az éjszakába nyúló EU-tárgyalásokon is rendszeresen észrevétette magát, amikor szokás szerint elsőként távozott a gyűlésekről.

A tűzoltóparancsnokból lett, korrupcióval is vádolt politikus lemondása meglepetésként érte a bolgárokat, hiszen kedden még határozottan kijelentette, hogy nem hajlandó távozni posztjáról. A miniszterelnöki hivatalban a Standardt szerint teljes volt napközben a káosz, mindenkit váratlanul ért a bejelentés. A káoszt nem csökkenti Boriszov kijelentése, hogy ha nem kellett volna lemondania, akkor ma bejelentette volna a fizetések és nyugdíjak ötven százalékos emelését.

Először többen úgy gondolták, hogy Boriszov valójában csak zsarolni próbált, ha pedig a parlament meghátrál, akkor jelentősen megerősödve kerülne ki a kockázatos játékból, de szerda estére egyre valószínűbbé vált, hogy tényleg távozik posztjáról. Boriszov lemondásáról mindenesetre csütörtökön szavaznak a képviselők, és az is biztos, hogy távozásával nem oldódik meg automatikusan a Bulgáriában kitört felfordulás.

Villanyszámlákat égettek

A BBC szerint Boriszov egészen a múlt hétig időt nyert magának a megszorítások közepette annak köszönhetően, hogy nem volt hajlandó hozzányúlni a fizetésekhez és a nyugdíjakhoz. Azonban napok óta tízezrek tüntettek Szófiában és több nagyvárosban. A tiltakozók elsősorban a magas, 13 százalékkal megemelt áramárak miatt vonultak utcára, de sokan nemcsak az áramszolgáltatók államosítását, de a kormány lemondását is követelték. Boriszov kormánypártját a reformok elmaradása, az alacsony jövedelmek és a korrupció elleni intézkedések hiánya miatt is támadták.

A tojást, gyümölcsöket dobáló tüntetők villanyszámlákat is elégettek, rátámadtak az áramszolgáltató telephelyeire, elbarikádozták az egyik autópályát, és kövekkel dobálták meg a parlamentet. Az elmúlt évtized legnagyobb tömegdemonstrációiban Veliko Tarnovóban életét vesztette egy kormányellenes tüntető, miután benzinnel leöntötte, és felgyújtotta magát. Az elmúlt napokban huszonöt embert szállítottak kórházba az Európai Unió legszegényebb országában.

Csehországnak is nekiment volna

Az első napokban még semmi nem utalt arra, hogy Boriszov a lemondásba menekülne, sőt, úgy tűnt, hogy még Csehországgal is kész egy komolyabb csörtére a villanyszámlák visszaszorításához. Hétfőn első körben leváltotta Szimeon Gyankov pénzügyminisztert, egyben miniszterelnök-helyettest, akinek a neve összeforrt a megszorításokkal, az ellenzék szerint ugyanakkor csak bűnbaknak próbálták beállítani.

Kedden aztán azzal próbálta tovább csitítani az indulatokat, hogy megígérte az áram árának csökkentését. A kormány javaslatában a Reuters szerint az energiaárak 8 százalékos csökkentése szerepelt márciustól, ennek kikényszerítésére az országban jelenlévő három áramszolgáltató, a cseh CEZ, a szintén cseh Energo-Prót és az osztrák EVN állami szankciókkal fenyegették, a A bulgária nyugati részén 1,9 millió háztartást ellátó CEZ-t konkrétan azzal, hogy szolgáltatási jogát is megvonhatják.

Már a retorziók felvetése is szinte hadüzenettel ért fel, hiszen a CEZ, a legnagyobb közép-európai áramszolgáltató 70 százalékban a cseh állam tulajdona. A cseh kormány már kiállt a vállalat mellett Albániában is, és a bolgár felvetést is aggasztónak nevezték, miközben a CEZ vezetése azzal vádolta Boriszovékat, hogy csak szavazatokat reméltek a bejelentéstől.

Szerdán aztán újabb fordulatként kiderült, hogy megismétlődik az 1997-es forgatókönyv: akkor a pénzügyi szektort érintő válság és a hiperinfláció miatt robbantak ki tüntetések, a tiltakozók megrohamozták a parlamentet is, a kormány pedig néhány nappal a demonstrációk után bejelentette lemondását. Ahogy most Boriszov is.

Zsivkov testőréből lett miniszterelnök

A fekete öves karatés Boriszov változatos életpályát futott be, míg a miniszterelnökségig jutott. Tűzoltóparancsnokként kezdte, a rendszerváltás után pedig vállalkozóként és testőrként dolgozott. A bolgár sajtó szerint a kilencvenes években a biztonsági cégek szorosan összefonódtak a szervezett alvilággal, ezek közül volt az egyik legjelentősebb Boriszov vállalata, amely az adósságbehajtás mellett például Todor Zsivkov volt kommunista diktátornak is testőröket biztosított.

Boriszov jó kapcsolatot alakított ki II. Szimeon cári leszármazottal, aki miniszterelnöksége idején 2001-ben a belügyminisztérium második emberévé tette. Innen már egyenes út vezetett Szófia polgármesteri székébe, ahol aztán azzal is felhívta magára a figyelmet, hogy előszeretettel jelent meg a bűntények helyszínén, és mindenkit biztosított a tettesek felkutatásáról. Végül a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) élén 2009-ben került hatalomra, többek között a korrupció elleni fellépés ígéretével.

Ehhez képest a megszorítások mellett az is visszavetette Boriszovot, hogy nem sikerült jelentős eredményeket felmutatnia a korrupció, sem pedig a szervezett bűnözés elleni küzdelemben. Többek szerint nem véletlenül: számos riválisa megvádolta már maffiakapcsolatokkal. A US Congressional Quarterly amerikai politikai magazin szerint belügyminisztériumi időszakát például arra használta fel, hogy felszámolja a konkurens bűnszervezeteket.

Boriszovról is szó esett a 2011-ben a Wikileaksre kikerült amerikai nagykövetségi táviratokban, amelyek szerint szoros szálak fűzték a Lukoil orosz olajtársasághoz, a drogcsempészethez és a maffiához is. A bolgár ügyészség viszont tavaly nyár végén nem emelt vádat Boriszov ellen. Az elmúlt hetekben aztán a bolgár újságírók által készített, Balkanleaks nevű oldalra kerültek fel a rendőrségi archívumból titkos, „Buddha” kódnevű dokumentumok, amelyekben azt feszegetik, hogy Boriszovot vajon beszervezték-e rendőrségi informátornak még az 1990-es évek végén.

Szoros választás jön

A támadások és lemondása ellenére ugyanakkor így sem elképzelhetetlen, hogy a még mindig 40 százalékos népszerűségi mutatójával Boriszov kerül megint olyan pozícióba, hogy kormányt alakíthat. Júliusban mindenképpen parlamenti választásokat kellett volna tartani, de egyre többen biztosak abban, hogy akár már áprilisban előrehozott választások lesznek, a parlamentet is fel fogják oszlatni.

Bulgáriában már hosszú évek óta egyik párt sem tudott egyedül elegendő többséget szerezni a kormányalakításhoz, a 2009-es választások után a GERB 116 képviselőjével alakított kisebbségi kormányt a 260 fős parlamentben. A pártok azóta koalíciókba tömörültek pillanatnyi érdeküknek megfelelően, és a választásokra készülve sem emelkedett ki egyik vagy másik formáció.

Az egy hónappal ezelőtt készült közvélemény-kutatások szerint négy nagyobb párt – a szorosan álló GERB, BSZP, DPSZ és egy új, a Bulgária polgáraiért nevű mozgalom –, valamint több kisebb formáció jutna be a következő parlamentbe. A jobboldali GERB és a baloldali BSZP között alig 4,7 százalékos a különbség a jelenlegi kormánypárt javára, de szorosan a nyomukban van a DPSZ és a Polgárok pártja. A szoros állás miatt a nagyobb pártok között szinte bármilyen koalíció, és annak az ellenkezője is elképzelhető egy előrehozott választás után.

Akár eltűnik lemondása után Boriszov, akár megpróbálkozik a visszatéréssel a választáson, az biztos, hogy a szerdai bejelentéséhez vezető problémák nem oldódnak meg automatikusan, és a leendő kormánykoalíció ugyanúgy szembekerülhet akár rögtön az áramszolgáltatókkal, vagy a választók elégedetlenségével.

Hogy Bojko Borisov nem adja fel és valóban számol azzal, hogy van esélye a következő választásokon az jelzi a leginkább, hogy néhány órával a lemondása után bejelentette, hogy ha nem kellett volna ma távoznia, akkor javaslatot tett volna a nyugdíjak és a fizetések ötven százalékos emelésére.

Teljes a káosz

Az országban teljes a káosz, az emberek és politikai elemzők találgatják, hogy mi következik. A politológusok még abban is megosztottak, hogy a lemondás jó vagy rossz Boriszovnak és pártjának. Abban megegyeznek, hogy a jövőbeli hatások az ellenzéki pártok reakcióin múlik. Boriszov és pártja úgy döntöttek, hogy ellenzékben vonulnak az átmeneti időszakra, teljesen az ideiglenes kormányra hagyva a kusza helyzet megoldását. Minden attól függ, hogy az ideiglenes kormány mennyire tud válaszokat adni a tüntetőknek és az elkeseredett tömegeknek. Mint ilyenkor lenni szokott, egymás után jelentkeznek miniszterelnöknek a kisebb pártok vezetői.

A tüntetések folytatódnak, a demonstrálók elfoglalták az Orlov hídat, több ezren a Parlament épületénél tiltakoznak. Megjelentek azok is, akik szerint még mindig Bojko Boriszov a megoldás és szimpátiatüntetések alakultak ki mellette is.

Az emberek lelkiállapotát és a közhangulatot jól jellemzi, hogy bolgárok ezrei osztják meg a nap kérdését Facebookon. A kérdés, kit választanának a következő választásokon, a válaszban pedig számos repülőgéptársaság közül lehet választani.