Gyöngyi
9 °C
9 °C

Te csak dohányozz, boldog Ausztria!

Egy osztrák trafikban valamivel több dolgot, például autópálya-matricát vagy képeslapot lehet vásárolni, mint magyar társában lehet majd. Bécsben 12 perc séta alatt négy trafikot találtunk, és lépten-nyomon, de különösen a kocsmában, éttermekben dohányzó emberekbe botlottunk.

A hétfőn Magyarországon elfogadott trafiktörvény már valamelyest hasonlít a mintaként szolgáló ausztriai szabályozásra, de egy fontos különbség van: nálunk a trafikrendszer bevezetését összekötötték a dohányzás szabályozásának szigorításával. Már a törvény nevében is benne van: a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról. Nos, Ausztriában erről szó sincs, a törvény ugyanis évszázados múltra tekint vissza (sőt, József császár már 1784-ben adott ki engedélyt dohánymonopóliumra), és – mint látni fogjuk – a dohányzás visszaszorításában Ausztria az Európai Unióban az utolsók között kullog.

Egy átlagos osztrák trafikban is nagyjából azt lehet vásárolni, mint majd nyártól egy magyarországiban. A cigaretta, dohány, és egyéb dohányzási kellékek mellett totót-lottót, üdítőt, ásványvizet, újságot. Több olyan terméket találtunk, amit a magyar törvény nem enged árusítani: képeslapot, bélyeget (bár ez már csak kevés trafikban kapható, mert a posta csökkentette a jutalékot), parkolócédulát, autópályamatricát, sőt, néhol koncertjegyet.

Vasárnap észnél kell lenni

Az osztrák dohányforgalmazásban egyéb különbségek is vannak, de ez az itteni, jóval liberálisabb szabályozás miatt van: viszonylag sűrűn vannak az utcákon, bevásárló-központokban cigarettaautomaták, illetve, benzinkúton, és bizonyos szórakozóhelyeken is árulnak cigarettát – a trafikárnál drágábban. Egy doboz Marlboro az osztrák nemzeti dohányboltban 4,5 euró (nagyjából 1300 forint), addig az automata 5 euróért (1450 forint) adja ugyanazt a típust, egy étterem vagy benzinkút pedig akár drágábban is. (Az összehasonlítás kedvéért: nálunk a Marlboro 840 forintba kerül.)

A magyar dohányosok legfőbb aggodalma, hogy ezentúl jóval nehezebben tudnak cigarettát vásárolni. Tény: egy dohányosnak Ausztriában észnél kell lennie, ha nem akar automatából cigarettát vásárolni. De nem csak a dohányosoknak, mindenkinek, aki bevásárolni akar, mivel vasárnap csak a vasútállomásokon vannak nyitva élelmiszerboltok, és a forgalmasabb metróállomásoknál trafikok. A plázák vasárnap szintén zárva tartanak. A megélhetési éjjel-nappali boltok pedig Bécsben nem nagyon ismertek (és ott, ugye, amúgy sem lehetne cigarettát kapni.)

12 perc séta, négy trafik

A trafikok sűrűségére viszont nem lehet panasz. Legalábbis Bécsben. Ennek szemléltetésére nézzük meg az ENSZ bécsi központjához közeli Kaisermühlen városrész főutcáját, a Schüttaustrassét. Nos, ezen az egy kilométeres, gyalog 12 perc alatt kényelmesen végigsétálható szakaszon négy Tabaktrafik van.

Bécsben amúgy összesen 795 trafik van, vagyis kicsivel több, mint kétezer emberre jut egy üzlet. Vidéken sűrűbb a hálózat. A tervek szerint ez Budapesten is hasonlóan lesz.

Egy trafikot megcsípni nyugdíjas állás, pontosabban egyéni vállalkozás.

A több mint hétezer ausztriai trafikból például egy-egy évben maximum száz zár be (kicsivel több mint egy százalékuk), és valamivel kevesebb új nyit ki. Egy-egy engedély odaítélésénél nagy súlyt kapnak a szociális és egészségügyi szempontok, előnyben részesítik például a fogyatékkal élőket, a sokgyerekeseket, régebben pedig a háborús áldozatokat.

Bőven kárpótolt dohányosok

A fentiekből látszik, hogy eddig valamivel nehezebben lehetett Ausztriában cigarettához jutni, mint Magyarországon. A dohányosokat viszont bőven kárpótolja, hogy cseppet sem tűnik úgy, hogy harcolnának e káros szenvedély ellen, sőt, mintha bátorítanák is kicsit. A buszmegállókban például nemcsak lehet dohányozni, hanem cigaretta alakú hamutartó nyeli el a csikket úgy, hogy onnan kiguberálni se lehet. (Pár éve helyezték ki őket, amikor Bécs kampányt indított a szemetelés, így a csikkek eldobása ellen.) És a vasútállomásokon is vannak dohányzóhelyek, a Westbanhofon például a peronokon is, a vonatokhoz nem is nagyon lehet úgy kimenni, hogy ne kelljen dohányfüstön keresztülvágni.

De ez semmi. A gyakorlatban azt tapasztalni, hogy az alsóbb kategóriás kocsmáktól az elegáns éttermekig – többnyire a többi vendégtől elkülönítve – mindenhol lehet cigarettázni. A vendégektől való elkülönítést viszont nem úgy kell elképzelni, hogy a dohányosok vannak egy hátsó, leválasztott helyiségbe száműzve. Sok esetben éppen fordítva, a kocsma, kávézó, étterem bejáratánál, így a pultnál is szabad cigarettázni, és egy leválasztott helyiségben ülnek a nemdohányzók. Ahol meg egy helyiségből áll a hely, ott a tulajdonos dönti el, hogy kocsmája, kávézója, borozója dohányzó, vagy sem.

És még egy lényeges különbség: a cigarettás dobozokon elrettentő fotók nincsenek, csak figyelmeztető szöveg.

Schüssel akadékoskodott

Mintha Wolfgang Schüssel szelleme jellemezné a mai napig az osztrák viszonyokat. Tudják, ő volt az a politikus, akit 2000-ben a Jörg Haider Európában szalonképtelen pártjával kötött koalíciója tett miniszterelnökké, és e szövetség miatt az Európai Unió rövid ideig vizsgálat alá helyezte Ausztriát. Nos, Schüssel még 1993-ban, gazdasági miniszterként mondta azt az első jelentősebb osztrák szabályozás tervezetéről, hogy a szabadságjogok orwelli mértékű korlátozásának tartja, hogy a vendéglátósokat nemdohányzó részlegek létesítésére kötelezzék.

1993-ban Schüssel akadékoskodása ellenére is megszületett egy nemdohányzókat védő törvény, igaz, az eredetinél szelídebb formában. A vendéglátóhelyek tulajdonosainak például csak akkor kellett nemdohányzó részleget kialakítaniuk, ha akartak. Betiltottak viszont néhány különösen erős cigarettafajtát, és korlátozták a dohánytermékek reklámozását.

Nem ráfizetés a leszokás

A törvényen azóta tovább szigorítottak, de mint említettük, a gyakorlatban ennek elég kevés jele van. Ami mégis: a nagyobb éttermekben például kötelezően füstmentes helyiségeket is ki kell alakítani, de a hozzáállásra jellemző, hogy a bécsi városháza illetékesei közölték: razziák nincsenek, csak akkor szállnak ki, ha valaki feljelentést tesz. A kocsmai dolgozókat viszont azzal védik, hogy akkor is jár a végkielégítés az alkalmazottnak, ha a dohányfüst miatt ő mond fel.

Ausztriában a férfiak 36, a nők 24 százaléka dohányzik, ezzel az ország az Európai Unió középmezőnyében van. (Nálunk 41 és 31 százalék ez az arány.) Ha a mindennapi életben nem is tapasztalni, de egy fontos különbség van a teljes szigort alkalmazó Magyarország és a jóval megengedőbb Ausztria között. Nálunk piaci áron kell megvásárolni a leszoktató szereket, amiknek több hónapos kúrája van, és több pénzbe kerül használatuk, mintha az idő alatt dohányoznánk. És a siker, vagyis a leszokás nincs garantálva a kúra végére.

Ausztriában viszont a dohány- vagy nikotinfüggőséget több mint tíz éve betegségként ismerik el, így a leszokást az egészségpénztár támogatja.