Luca, Ottilia
2 °C
5 °C

A németek támogatják a homoszexuálisok jogegyenlőségét

2013.02.27. 20:29

Németországban a lakosság csaknem háromnegyede támogatja a bejegyzett élettársi kapcsolatban élő homoszexuális párok teljes jogegyenlőségének megteremtését – mutatta ki egy szerdán ismertetett felmérés.

A Forsa közvélemény-kutató intézet a Stern magazin megbízásából végzett felmérésben kimutatta, hogy a lakosság 74 százaléka üdvözölné, ha a politikusok gondoskodnának az azonos nemű párok teljes jogegyenlőségéről. Az ellenzéki szociáldemokraták és Zöldek szavazói 80 százalék feletti arányban támogatják az egyenjogúsítási folyamat kiteljesítését, aminek még a konzervatív CDU/CSU szavazótáborában is csaknem kétharmados – 64 százalékos – a támogatottsága.

A konzervatív oldalon vita bontakozott ki a kérdésről az alkotmánybíróság egy előző heti ítélete nyomán, amelyben alaptörvény-ellenesnek minősítették azt a szabályt, miszerint bejegyzett élettársi kapcsolatban élő homoszexuális párok esetében tilos örökbe fogadni a partner korábban örökbefogadott gyermekét.

Csak meg kell szavazni

A kormány jelenleg vizsgálja, hogy az ítélet alapján milyen törvénymódosításra van szükség. A kormánykoalíció liberális pártja (FDP) szerint az örökbefogadás mellett a családi adózás területén is teljes jogegyenlőségre van szükség. A liberális vezetésű igazságügyi minisztérium már ki is dolgozta a vonatkozó javaslatot. A tervezetet "csak elő kell venni a fiókból és meg kell szavazni" – nyilatkozott Sabine Leutheusser-Schnarrenberger igazságügyi miniszter.

Az ítélet nyomán Volker Kauder, az uniópártok parlamenti frakcióvezetője kilátásba helyezte, hogy a szükséges módosítások során a karlsruhei döntés "adójogi következményeit" is áttekintik, Michael Grosse-Brömer frakcióigazgató pedig azt emelte ki, hogy a konzervatívoknak "nagyobb mozgékonysággal" kell viszonyulniuk a melegpárok jogegyenlőségének ügyéhez. Ugyanakkor a hagyományokhoz – így a hagyományos családmodellhez is – leginkább ragaszkodó bajor CSU ellenzi, hogy ugyanazok a jogok vonatkozzanak a homoszexuális párkapcsolatra, mint a férfi és nő közötti házasságra.

Taktikai szünet

Angela Merkel kancellár hivatalosan még nem nyilatkozott az általa vezetett konzervatívokat megosztó ügyben. A frakció kedd esti ülésén azonban kiszivárogott információk szerint azt mondta, "adjunk magunknak tíz napot, hogy nyugodtan átbeszélhessük a dolgot".

Megfigyelők szerint nem lenne meglepetés, ha a német konzervatívok végül a melegpárok teljes jogegyenlőségének megteremtése mellett foglalnának állást, hiszen a CDU-t 2000 óta vezető Angela Merkel korszerűsítette és baloldali irányba tolta el a CDU-t. A párt így szakított olyan hagyományosan konzervatív nézetekkel, mint például az atomenergia alkalmazásának támogatása az energetikában, vagy a "három K" elve a családpolitikában, amely a gyerekek-konyha-templom (Kinder, Küche, Kirche) háromszögben jelölte ki a nők helyét.

Kampányba fordul

A konzervatívok az utóbbi hetekben is több ügyben hajtottak végre fordulatot, szakítva a sokáig megingathatatlannak tűnő meggyőződésükkel. Egyre több jel utal például arra, hogy még a jelenlegi ciklusban bevezetik a minimálbér "német változatát", a konzervatívok által évtizedekig elutasított minimális órabér intézményét, és elképzelhető, hogy hamarosan a kormány is indítványozza a neonáci eszméket hirdető Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) betiltását az alkotmánybíróságnál.

Elemzők szerint ezek a fordulatok jórészt kampánytechnikai okoknak tulajdoníthatók. A minimális órabér bevezetését a baloldal a szakszervezetekkel együtt hosszú ideje követeli, a társadalmi egyenlőséget kiemelten fontos értéknek tartó lakosság többsége pedig támogatja. A konzervatívok így a szeptemberi országos parlamenti választásra készülő ellenzék vitorlájából fogják ki a szelet, ha változtatnak álláspontjukon. Ugyanez érvényes az NPD betiltására vonatkozó kezdeményezésre is.

Az ellenzéki többségű Bundesrat – a törvényhozás felsőháza – már tavaly év végén indítványozta az NPD betiltását, amit a kormánypártok az alkotmánybírósági eljárás kockázatosságára hivatkozva eddig elutasítottak, rámutatva, hogy 2002-ben elbukott egy hasonló kezdeményezés. A jelek szerint azonban az ellenzék kampánytémává kívánja tenni a szélsőjobb elleni fellépést, ezt a próbálkozást pedig a konzervatívok úgy semlegesíthetik, ha a kormány is kéri az alkotmánybíróságtól a neonáci párt feloszlatását.