Meghalt Margaret Thatcher

2013.04.08. 14:06 Módosítva: 2013.04.08. 17:08
87 éves korában elhunyt Margaret Thatcher. Az elmúlt tíz évben már a nyilvánosságtól távol élő volt brit miniszterelnök agyvérzést kapott. A Vaslady kemény gazdasági reformokat vezetett be, nekiment a szakszervezeteknek, megvívta a falklandi háborút, neve egybefonódott a kitartással és a makacssággal.

Hétfőn agyvérzésben meghalt Margaret Thatcher volt brit miniszterelnök – erősítette meg az egykori politikus szóvivője a CNN-nek. A 87 éves Thatcher 1979 és 1990 között volt Nagy-Britannia konzervatív, azóta is egyetlen női miniszterelnöke.

Thatcher 2002-ben kapott először sztrókot, és azóta visszavonult a nyilvánosságtól. Az elmúlt években több infarktuson is átesett, egészségi állapota már nem volt a régi, rövidtávú memóriazavarral is küzdött, idejét nagyrészt otthonában töltötte.

Margaret Thatcher az angol politikai élet kiemelkedő alakja volt a maga idejében, a történelem első női brit miniszterelnökének neve egyet jelentett a kitartással és a makacssággal. Tizenegy éven át vezette a szigetországot, ami kiemelkedően hosszú idő még Nagy-Britanniában is.

„Mély fájdalommal tudtam meg, hogy Thatcher asszony elhunyt. Egy nagy vezetőt, nagy miniszterelnököt és britet veszítettünk el" – reagált a halálhírre David Cameron brit miniszterelnök, aki Spanyolországból Párizs helyett Londonba utazott haza. II. Erzsébet királynő is szomorúan fogadta a hírt, levélben fejezi ki részvétét a hozzátartozóknak.

A miniszterelnöki hivatal bejelentette, hogy Thatchert katonai tiszteletadás mellett búcsúztatják majd el a londoni Szent Pál székesegyházban.

Kemény reformokba kezdett

Thatcher 1925-ben született, Oxfordban végezte egyetemi tanulmányait, majd vegyészként kezdett dolgozni. Közben 1951-ben férjhez ment Denis Thatcherhöz, ikreket szült. Az 1959-es választásokon bejutott a parlamentbe, választókerületének delegáltjaként 1992-ig volt képviselő. Az 1970-es konzervatív győzelem után 4 évig oktatási miniszterként folytatta pályáját, neve ekkor vált ismertté, beszüntette ugyanis az ingyenes iskolatejet az általános iskolákban.

1975-ben a toryk elnökévé választották, ezután került az 1979-es választások eredményeként a miniszterelnöki székbe. Ekkor már keményvonalas, Szovjetunió-ellenes retorikája miatt Vasladynek becézték. Választási ígéreteihez hűen privatizálta az állami vállalatokat, megreformálta a szakszervezeteket, csökkentette az adókat és a szociális kiadásokat, így le tudta tornázni az inflációt, a munkanélküliség azonban drasztikusan növekedett.

Megnyerték a háborút

A tömeges munkanélküliség miatti népszerűtlenségét a falklandi háborúban való határozottságával tudta megállítani és visszafordítani. Az 1982 márciusában kirobbant Argentína elleni háborúban a brit csapatok alig pár hónap alatt visszafoglalták az Argentína partjai közelében fekvő, de brit fennhatóság alatt álló szigeteket. A támadással Nagy-Britannia megalapozta a 80-as évekre jellemző, a korábbinál erőteljesebb és függetlenebb külpolitikáját, Thatcher pedig megerősítette pozícióját, és 1983-ban ezzel a lendülettel újra meg is nyerte a választásokat. Ehhez az is hozzájárulhatott, hogy a Thatcher mögött álló stáb gondosan megszabta a politikus elegáns megjelenését és frizuráját, hangját pedig mesterségesen mélyítették.

A második ciklus rögtön a bányászok egy évig tartó sztrájkjával indult, a szakszervezet kemény ellenállást tanúsított a kormánnyal szemben az őket gyengítő reformokra reagálva, de a brit történelem leghosszabb sztrájkja nem érte el célját, Thatcher reformjai folytatódtak. 1984 októberében, még a sztrájk idején az IRA merényletet kísérelt meg több konzervatív politikus ellen. Thatcher túlélte a több halálos áldozattal járó merényletet.

A thatcherizmus lényege

Nagy-Britanniában a hetvenes évekre megrendült a gazdaságpolitika korábbi eszközeibe vetett bizalom, drágábbá vált a jóléti állam fenntartása, miközben a nagy mértékű újraelosztás a szegénységet nem tudta felszámolni, az ország nemzetközi versenyképességén is rontott. Thatcher a szocializmus visszaszorítását, a kevesebb állami beavatkozás, több verseny és még több magántulajdon elvét vallotta. A „mi filozófiánkban az egyénnek nem az a célja, hogy az állam szolgája legyen, hanem az, hogy kibontakoztathassa képességeit, és önmagára támaszkodjon” – mondta.

Monetarista programot hirdetett, csökkentette az adókat, az inflációt, 27 százalékról 3 százalékra szorította le, igaz tartós sikert ezen a téren nem sikerült elérnie. A magasabb jövedelműeknek kedvező módon csökkentette a jövedelemadókat, de az általános forgalmi adót növelte. Az állami tulajdonú vállalatok egy jelentős részét privatizálták, a jelszó a hatékonyság növelése volt. A szakszervezeteket tartotta háború utáni visszaesés egyik legfőbb okának, korlátozni próbálta a befolyásukat.

A thatcherizmuson belül számos belső ellentét húzódott a neoliberális és a neokonzervatív elemek között, nagyrészt a piac szabadságának kívánatos mértéke kapcsán. Mindkét irányzat szemben állt ugyanakkor a bürokráciával, az újraelosztás gyakorlatával és szakszervezetekkel, a neoliberalizmus számára ezek a piac mechanizmusait akadályozó tényezőként, a konzervatívok szemében pedig az állam autoritását korlátozó veszélyként jelentkeztek.

Thatcher 11 évig tartó kormányzása mély nyomot hagyott a brit társadalomban. Összességében Thatcher megteremtett egy modern Nagy-Britanniát, de a hidegháború végén nem volt képes alkalmazkodni az új európai erőviszonyokhoz. Lemondását párttársai kényszerítették ki, népszerűtlensége miatt nem látták esélyét, hogy egy újabb választást tudnának nyerni vele, ezért 1990-ben lemondott.

Ritkán mozdult ki

Thatcher Lincolnshire megye bárónőjeként a későbbiekben is tagja volt a Lordok Házának, aktívan részt vett az üléseken. 2002-ben tavaszán új könyvével tervezett előadó körutat az Egyesült Államokba, de mután Thatcher többször is agyvérzést kapott, orvosai 2002-ben azt tanácsolták neki, hogy mellőzze a nyilvános szereplést. A 85. születésnapjára még nagyon készült, de influenza miatt le kellett mondania a miniszterelnöki rezidencián két éve rendezett fogadást.

Időnként ennek ellenére kimozdult otthonról, a parkokban még szívesen üldögélt és régi barátaival is sokat találkozott. Ahhoz ugyanakkor tavaly már nem érezte elég jól magát, hogy részt vegyen az Erzsébet királynő tiszteletére rendezett parlamenti ünnepségen. A Daily Mail munkatársainak tavaly egy köztéri parkban sikerült lefotózniuk a volt konzervatív politikust, aki a tavaszi napsütést akarta kiélvezni a szabadban.

Legharciasabb mondatai

A Vaslady számos szállóigévé vált idézetet hagyott az utókorra, melyek közül a legfontosabbakat összegyűjtötte a BBC. Thatcher híressé vált mondatainak többsége kitartásáról, realizmusáról, individualizmusba vetett hitéről és konfrontatív stílusáról tesz tanúbizonyságot.

„Én nem egy konszenzusos politikus vagyok. Meggyőződéses politikus vagyok” (1979)

„Imádom az érvelést. Imádom a vitát. Senkitől nem várom el, hogy csak üljön és értsen egyet velem.” (1980)

„Nem érdekel, mennyit beszélnek a minisztereim, egészen addig, amíg azt csinálják, amit mondok.” (1980)

„Senki nem emlékezne a jó szamaritánusra, ha csak jó szándékai lettek volna. De pénze is volt.” (1980)

„Nem létezik olyan, hogy társadalom. Önálló férfiak és nők vannak, meg családok.” (1987)

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport