A bécsi magyar nagykövet privát e-maljeiért támadta az osztrák tudósítót

A német közszolgálati televízió regionális adása, az észak-német NDR újabb összeállítást készített a magyarországi médiahelyzetről. Az anyagban ezúttal arról van szó, miként próbálnak nyomást gyakorolni a német vagy osztrák tudósítókra a magyar nagykövetségek, valamint a Külügyminisztérium.

Egy túl durva riporter

Az adásban bemutatják Ernst Gelegset, aki 13 éve tudósít Magyarországról az osztrák televíziónak. A riporter korábban Észak-Írországban, Szíriában és Irakban is dolgozott, de ahogy a műsorban elmondta, sehol sem próbáltak meg rá olyan pressziót gyakorolni, mint Magyarországon.

Tudósításait már korábban is szóvá tették magyar kormányzati körökből, de egy eset minden határon túlment. A bécsi magyar nagykövet ugyanis amiatt panaszolta be őt a főnökénél, hogy Gelegs a privát e-maijeit néha az "Üdvözlet Orbán-földről" köszöntéssel zárja. A tudósító felháborodva mondta el, hogy magánembereknek írt magánjellegű e-mailjei miatt tettek panaszt ellene. Ezeket valószínűleg ausztriai magyarok vagy Magyarországon élő osztrákok küldhették el a bécsi magyar nagykövetnek.

A műsorban ezután Prőhle Gergelyt, a Külügyminisztérium államtitkárát szólaltatják meg, aki elmondja: a sajtószabadság alapvető érték egy demokráciában, de ha téves tudósítások jelennek meg, akkor szükséges, hogy ezeket helyreigazítsák. Soha nem fordult elő, hangsúlyozza Prőhle, hogy véleményt kérdőjeleztek volna meg, legfeljebb amiatt fogalmaztak meg jogos kritikát, ha egy vélemény túlságosan durva volt.

Felháborodott a nagykövet

Az NDR ezután felidézi az ARD kelet délkelet-európai tudósítójának, Stephan Ozvathnak az esetét, aki a magyar miniszterelnök berlini látogatása előtt egy rádiókommentárban rablóvezérhez hasonlította Orbánt. A tudósításban elhangzó "rablóvezér" és "Fidesz-banda" kijelentések ellen a Magyarországi Németek Szövetsége tiltakozott egy levélben a rádió intendánsánál. A levélben arra kérték a rádió vezetését, hogy hassanak a tudósítójukra.

A műsorban megemlítik azt is, hogy a berlini magyar nagykövet is felháborodását fejezte ki, amikor a német közszolgálati televízió, az ARD kulturális műsora beszámolt a Magyar Művészeti Akadémián kitört botrányról.

A nagykövetség többször hívta beszélgetésre az NDR vezetőit, és több alkalommal levélben is tiltakozott egy-egy tudósítás ellen. Az NDR megkeresésére a berlini magyar nagykövet megerősítette: az elmúlt két és fél évben többször kifogásolta a szerkesztőség nem objektív és több esetben sértő hangvételű tudósításait a magyar helyzetről. A nagykövet levele szerint ezekben a levelekben a súlyos ténybeli tévedésekre hívta fel a figyelmet, és igyekezett kifejezni felháborodását. A műsor kérésére a bécsi magyar nagykövet is azt válaszolta: sokszor hiányolják a kormány álláspontját a tudósításokból, és azt szeretnék, ha az igazságnak megfelelően tudósítanának Magyarországról.

A sajtószabadság alapérték

A műsor végén Pröhle Gergely megismétli, hogy a magyar kormány alapvető értéknek tartja a sajtószabadságot, a magyar médiatörvény pedig sem a hazai, sem a külföldi tudósítók munkáját nem akadályozza.

Az osztrák tudósító, Ernst Gelegs szerint ugyanakkor a magyar kormány fenntartja magának a jogot, hogy megmondja, mi az igazság Magyarosságon, a kritikát viszont nem szereti. Az összeállítás azzal zárul, hogy az NDR, az ARD vagy a Standard szerkesztősége a támadások ellenére mindig megvédte saját tudósítóit a magyar kormánnyal szemben, ugyanez azonban nem magától értetődő a magyar szerkesztőségeknél.

Nem az első eset

Hasonló eset történt tavaly februárban: akkor kiszivárgott Szalay-Bobrovniczky Vince, Magyarország ausztriai nagykövetének levele. A nagykövet arról próbálta meggyőzni a Riporterek Határok Nélkül sajtószabadság díj zsűrielnökét, egy nyugalmazott osztrák diplomatát, hogy nem kellett volna két magyar újságírónak adni a szervezet 2011-es díját. A magyar diplomata szerint a döntés csak az ország elleni lejárató kampány irányítóinak köszönhető.

A zsűrielnököt a magyarországi médiahelyzet pozitívabb megítéléséről győzködő levél nyilvánosságra kerülése azért volt kellemetlen a diplomatának, mert olyan, Szalai Annamáriára, a médiahatóság vezetőjére vonatkozó személyes információkra is kitér, amelyek a nagykövet állítása szerint köztudottak a magyar médiában, de senki sem publikálta. A nagykövet az Indexnek azt mondta, magánlevélben adott hangot véleményének. Szalai Annamária hosszú, de a nyilvánosság elől titkolt betegsége után épp ma hunyt el.