További Külföld cikkek
- Továbbra sem javul a hóhelyzet Nagy-Britanniában
- Fizetésemelésekre és gazdasági reformra készül Szíria
- Tizennégy ember halt meg vasárnap Gázában az izraeli légicsapások miatt
- Kínai állampolgárokat tartóztattak le aranyrudakkal a Kongói Demokratikus Köztársaságban
- „Apám amerikai hazafi, aki egész életében a szabadságért küzdött” – így reagált Alex Soros apja kitüntetésére
A bostoni maratonon hétfőn történt robbantás szemtanúi közül az AP a 17 528. rajtszámmal futó Frank Deruytert idézte, az észak-karolinai férfi azt mondta, hogy a futóverseny szervezői egy nőt segítettek a mentőállomásra, akinek vér folyt a lábából. Egy bostoni rendőr szintén a lábán sérült meg.
Laura McLean részt vett a versenyen, ő két robbanást hallott. Nem sokkal később erősen vérző embereket hoztak az orvosi sátorba. A Boston Herald egy John Ross nevű férfit idéz: „Valakinek a lába a fejem mellett repült el. Odaadtam az övemet, hogy elállítsák a vérzést."
Cherie Falgoust a férjét várta: „bármelyik pillanatban meg kellett volna érkeznie. Nem tudom, mi lehet ez az épület, egyszerűen felrobbant, valami eltalálta a fejemet is, nem tudom, mi lehetett, le kellett guggolnom."
Elértük telefonon a maratonon induló egyik futót, Simonyi Balázst. Elmondta, hogy délután 1 körül ért be a célba, nagyjából három órával a rajt után. „Magamhoz tértem, ettem, ittam, és 2 körül mentünk haza, ahol lakunk, már ott hallottam a szirénázást, aztán mindenki elkezdett rám írni sms-ben vagy a Facebookon, és akkor láttam én is csak a tévében, hogy mi történt" - mondta Simonyi.
A magyar futó ezután visszament a helyszínre, ott érte hívásunk. „Itt vagyok a sarkon, ahol történt, tele van tanácstalan futóval a helyszín, láttam vérző embert is" - fogalmazott. „Iszonyatos az egész, az utolsó 200 méteren történt, ott, ahol már mindenki örül. Ráadásul egy órával azután, hogy eljöttem, amikor már a lassabb futók értek be, belőlük pedig sok van, sűrű volt a mezőny. Előbb beszéltem egy nővel, aki befordult a célegyenesbe, amikor a robbanás történt, nem sokkal előtte. Azonnal elterelték őket."
Egy másik magyar a célegyenesnél volt a robbanáskor, az utca túloldalán. Tamás nevű olvasónk így emlékszik: "Mi pont a két bomba között voltunk, talán 70 méterre minkettőtől, az út (Boylston st) másik oldalán. Az első bomba elég hangos volt, kb. olyan mint egy nagyon közeli mennydörgés. A robbanás utáni csendben eltartott 1-2 másodpercig amíg felfogtuk, hogy bomba robbant. Akkor persze mindenki elkezdett menekülni, pont a másik bomba irányába ami kb. 15 másodperccel később robbant. A tömeg elég hamar elhagyta a területet, a korülményekhez képest olyan nagy pánik, lökdösődés se volt, igaz mi éppen elég távol voltunk ahhoz, hogy sérülteket ne lássunk, csak a füstfelhőket. A mentők és tűzoltók nagyon hamar ott voltak, egy-két percen belül szirénázástól volt hangos a környék."