Magyar-azeri kapcsolat: keleti gáz

Az azeri hírforrások félrefordításai miatt ment híre annak, hogy a Magyar Posta bélyeget adott ki Heydar Aliyev születésének 90. évfordulója alkalmából. A Magyar Posta és az NFM közleménye szerint nincs szó bélyegről, csupán emlékívről, ami nem postai értékcikk, amelyet bármilyen szervezet, magánszemély megjelentethet. Igaz, nyárra lesz hivatalos bélyeg is, de az nem Azerbajdzsán néhai elnökét – a jelenlegi elnök édesapját – fogja ábrázolni, hanem a két ország népi iparművészetében fellelhető hasonló folklórmontívumokat jeleníti meg. A Heydar Aliyev előtt tisztelgő emlékívet az azeri nagykövetség önállóan finanszírozta és jelentette meg.

Kultuszexport

„Azerbajdzsánon belül nagyon erős Heydar Aliyev kultusza, most egyre inkább azt tapasztaljuk, hogy a kormány ezt külföldre is exportálni akarja″ – mondta az Indexnek Ali Novruzov. Az ellenzéki blogger szerint Magyarország erre jó terep, hiszen mentalitásában egyre inkább hasonlít egymásra a két ország kormánya. „Csak Magyarországon nincs olaj, és közelebb van Brüsszelhez, meg talán a társadalomban is erősebb a védekezési mechanizmus az ilyen jelenségekkel szemben″ – adta meg a távolról optimista elképzelését Novruzov.

Egyelőre kevés kézzelfogható eredménye van Budapest udvariassági akcióinak: hiába adta ki Magyarország a hazájában hősként tisztelt katonatiszt Ramil Safarovot – a férfi a NATO Partneség a Békéért (PfP) programjának keretében jött Budapestre, ahol meggyilkolta örmény társát, hazatérve államfői kegyelmet és tisztes megélhetést kapott –, nem valósult meg a nemzetközi sajtó által feltételezett „ellentételezés″: Baku nem vásárolt magyar államkötvényeket.

A magyar kormány visszautasította, hogy gazdasági vonatkozása lett volna a Safarov-ügynek, bár Németh Zsolt, a parlament külügyi államtitkára a Népszabadságnak adott interjújában elmondta, elítéli az eljárást, amely nyomán Safarov hazatérte után elnöki kegyelmet kapott, ezért reméli, hogy „az elkövetkező időszakban az azeriek megtalálják a módját annak, hogy a kapcsolatokat mindkét fél megelégedésére tisztázni tudjuk″. (A magyar kormány tiltakozó jegyzéket is átnyújtott Bakunak Safarov kegyelme kapcsán, amiről Azerbajdzsán budapesti nagykövete, Vilajat Guliyev elmondta: mindkét fél jogszerűen járt el, a jegyzékre csupán egy harmadik fél – a Budapesttel diplomáciai kapcsolatait felfüggesztett Örményország – érdekében került sor, „a lényeg, hogy Magyarország és Azerbajdzsán viszonya mentesült a Safarov-ügy jelentette tehertételtől".)

Bár kötvényvásárlás nem következett be és egyelőre az Oroszországot elkerülő alternatív földgázforrást előrevetítő AGRI-terv sem valósult meg – a tervről Orbán Viktor Bakuban írt alá megállapodást Azerbajdzsán, Grúzia és Románia vezetőivel –, Budapest töretlenül udvarol.

Magyar gesztusroham, azeri kivárás

„Magyarország és Azerbajdzsán egyaránt messzeföldön híres szabadságszeretetéről″ – mondta Szijjártó Péter a magyar-azeri diplomáciai kapcsolatok felvételének 20. évfordulója alkalmából tartott konferencián novemberben, Azerbajdzsán budapesti nagykövetségén. Itt felszólalt a Jobbik képviselője, Gyöngyösi Márton is, alig pár nappal azután, hogy a kormányban és a parlamentben ülő zsidók listázását javasolta, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva. (Szijjártó nem érezte indokoltnak, hogy ne szólaljon fel azonos rendezvényen Gyöngyösivel, aki nem csak az azeri-magyar baráti társaság elnöke, de egyúttal a parlament külügyi bizottságának egyik alelnöke is.)

Magyarország 2011-ben 75 millió dolláros áruforgalmat bonyolított le Azerbajdzsánnal. Ez nem csak, hogy alig 0,3 százaléka Magyarország teljes külkereskedelmének, de 10 millió euróval kevesebb is, mint 2010-ben. Bár a kormány előszeretettel hangsúlyozza, hogy Baku jelentőségét csak az új kormány fedezte fel, valójában a kapcsolat alapjait az előző kormányok rakták le: 2004-ben nyílt az azeri nagykövetség Budapesten, 2009-ben a magyar Bakuban. A kontinuitást korábban azeri diplomaták is hangsúlyozták, elismerve, hogy ma a kapcsolatok még magasabb szinten állnak.

A magas hőfokon égő szívélyes viszony újabb állomása, hogy a múlt héten Gyöngyös városa testvérvárosi megállapodást írt alá a Hegyi Karabahban lévő Susa város Baku által legitimnek tekintett képviselőivel. A gyöngyösi önkormányzat tagjai azonban a kapcsolat ellenére a jövőben sem mehetnek testvérvárosukba, hiszen az jelenleg az örmény hadsereg ellenőrzése alatt tartott területen van, ahonnan az azeriek húsz éve elmenekültek a két ország közötti háborúban.

„Ennek a találkozónak semmi köze nem volt az azeri-magyar kormányközi bizottsághoz″ – mondta az Indexnek Galib Hasanov. Igaz, az azeri nagykövetség diplomatája mellett az ország nagykövete is jelen volt a gyöngyösi eseményen, amelynek létrejöttét a Jobbik szorgalmazta.

Wass Albert-bélyeg Bakuban

Hasanov szerint élénkülnek a gazdasági kapcsolatok, de nem kívánta kommentálni, hogy mely területeken érzékelhető a magyar jelenlét növekedése. Szijjártó többször az építőipar és a mezőgazdaságban rejlő potenciált hangsúlyozta. Márciusban pedig Budai Gyula járt egy tíz céget képviselő delegáció élén Bakuban. A Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szintén a mezőgazdasági lehetőségekreől beszélt.

A bélyegkiadás kapcsán Hasanov elmondta: ha Magyarország igényt tartrá, úgy minden bizonnyal leképzelhető, hogy magyar tematikájú bélyegeket adnának ki Azerbajdzsánban is.

Nem bélyeg, csak emlékív

Lapunk írásos kérdése nyomán a Magyar Posta közleményt adott ki, amelyben tudatta: az állami vállalat szerepére hivatkozó azeri híradás félreértésen alapul. A hírügynökség a Magyarországon tervezett kulturális rendezvényekről kapott tájékoztatást dolgozta fel. Az angol nyelvű szövegváltozatban összekeveredik a nagykövetségi magánkiadásban megjelent emlékív a valóban közös kiadásban tervezett – kulturális kapcsolatokra utaló – bélyeggel.

A Magyar Posta Zrt. sem Azerbajdzsán budapesti nagykövetségével közösen, sem önállóan nem bocsátott ki bélyeget, emlékívet Hejdar Alijev születésének 90. évfordulója alkalmából. Az emlékív nem klasszikus bélyeg, nem postai értékcikk, emlékívet bármely szervezet vagy akár magánszemély mindenféle jogszabályi korlátozás nélkül megjelentethet. Az Alijev-emlékívet Azerbajdzsán budapesti nagykövetsége saját költségére, a Magyar Posta Zrt. közreműködése nélkül bocsátotta ki.

Magyarország és Azerbajdzsán várhatóan idén júniusban bocsát ki bélyeget, amely a két ország népi iparművészetében fellelhető hasonló folklór motívumokat mutatja majd be.