Patthelyzet lehet a bolgár választások után

Kiütés helyett csak szűkös győzelmet aratott az egykori karatés Bojko Boriszov jobbközép kormánypártja, a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB), csupán négy százalékponttal megelőzve a Bolgár Szocialista Párt (BSZP) vezette Koalíció Bulgáriáért pártszövetséget, így elképzelhető, hogy a vasárnapi előrehozott voksolás után hamarosan ismét az urnák elé hívják a 7 és fél milliós ország választóit.

A szavazatok 69 százalékának összesítése után a GERB 31,3, a BSZP 27,3 százalékot szerzett. A török kisebbség érdekképviseleteként is fellépő liberális Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért (DPSZ) 9,1 százalékot, a nacionalista Ataka párt pedig 7,6 százalékot kapott. Rajtuk kívül más párt a jelek szerint nem érte el a parlamentbe jutáshoz szükséges 4 százalékos küszöböt.

Az eredmények teljes feldolgozása későbbre, a pontos mandátumkiosztás csak egy-két nap múlva várható. Előzetes kalkulációk szerint Boriszov GERB-je nagyjából 97, a szocialisták 83 helyre számíthatnak. A két legnagyobb párt együttműködése gyakorlatilag kizárt. A GERB a nacionalista Ataka 20-30 képviselőjével elvileg szűk többséget érhetne el, de az Ataka elnöke ma hajnali sajtótájékoztatóján elutasította ezt a forgatókönyvet és megismételt választások lehetőségét vetítette előre.

Bojko Boriszov

Fotó: Stoyan Nenov

A második helyen végzett szocialisták győztesként ünneplik magukat, szerintük a GERB-et határozottan elutasították a választók. A párt elnöke, Szergej Sztanisev szakértői kormány megalapítását kezdeményezi, melynek támogatására a GERB-en kívül minden parlamenti párttal tárgyalni kíván, beleértve az egymást főellenségnek tekintő Atakát és a DPSZ-t. Az Ataka nélkül a szocialista és a török párt valószínűleg nem tud többséget formálni a 240 fős parlamentben.

A GERB pürrhoszi győzelme azonban nem elhanyagolható eredmény ahhoz képest, hogy Boriszovot kisebb népharag söpörte el februárban, miután tüntetések sorozata tört ki Bulgáriában az esetenként 50-100 százalékkal megemelkedett energiaárak miatt, amit a lakosság már nem tudott kigazdálkodni 350-500 eurónak megfelelő fizetéséből.

"Talány számomra a GERB előnye, amit legfeljebb a kormánypárt médiatúlsúlyával tudok magyarázni" – mondta az Indexnek Hrisztina Negyalkova. A Zöldek színeiben indult fiatal politológus szerint a másik ok a pártok általános elutasítottsága, amely miatt egyetlen ellenzéki formáció sem tudott profitálni az össznépi elégedetlenségből. 

Bolgár LMP a mutyi ellen

– Ez végülis a mi, 2008-ban létrejött pártunknak sem kedvezett, hiába mondtuk mi is, hogy új erkölcsi alapokon, új arcokkal kell megújítani a politikai közéletet – vallotta meg Negyalkova, aki ennek ellenére bízott abban, hogy a nevében a "párt" szót is nélkülöző Zöldek elérik a négyszázalékos parlamenti küszöböt.

A korábban Magyarországon tanult Negyalkova pártját az LMP-hez hasonlította, amely szintén civil mozgalomból nőtt ki. Párhuzamnak tekinti azt is, hogy a Zöldek sem akarnak koalícióra lépni sem a jobb-,  sem a balközép erőivel. – Csupán korrigálni akarjuk a politikai folyamatokat. Egy-egy projektet támogatnánk, átláthatóan, ezekre az esetekre szerződést kötve a kormánnyal – adta meg Negyalkova az általa elképzelt új politikai alap egyik gyakorlati elemét, utalva arra, hogy az ellenzéki pártok és a GERB közötti együttműködés eddig személyes érdekektől táplált mutyizással valósult meg. A kormánypártnak ugyanis csak 117 képviselője volt a 240 fős parlamentben, ahol az ellenzéki frakciókon kívül 24 független képviselő ült.

A kormány rezsicsökkentést hozhat

Boriszov jó ütemérzékkel balra indult el az utóbbi időben, munkahelyeket és magasabb fizetést ígérve. Kormányzása alatt tervbe vette az energiacégek állami kézbe való visszavételét, ám ebben a külföldi vállalatok tiltakozását látva meghátrált. Ezen a területen akár a Zöldekben is partnerre lelhet, mivel az ökopárt szerint is le kell építeni a vállalatok területi monopóliumát.

– Inkább biogázra, napelemre és más alternatív energiákra építve kell kisebb területeket lefedő közösségeket létrehozni – vélte Negyalkova, aki szerint az sem igaz, hogy a zöldenergia feltétlenül drágább lenne a hagyományos, környezetszennyező forrásoknál. Eltörölnék például az energiaárakba épített zöldadót is. A Zöldektől elsőre meglepő gondolatot Negyalkova azzal magyarázza, hogy ez a hétszázalékos tétel valójában úgysem a zöldenergiára megy, hanem szénerőművekre, így jobb erről inkább lemondani, ennyivel is csökkentve a lakosság rezsiköltségeit.

Szófiát csőbe húzta a Gazprom

Az elmúlt hónapokban a GERB által támogatott ideiglenes kormányfő is kereste az olcsóbb energiaforrás lehetőségeit. Marin Rajkov szerint felül kellene vizsgálni a Déli Áramlattal kapcsolatos megállapodást is. Bulgária az egyik kulcseleme a Gazprom megaprojektjének, amely a Fekete-tengeren át, Bulgárián, Szerbián, Magyarországon, Szlovénián keresztül Olaszországig szállítaná a földgázt.

Fotó: Pierre Marsaut

A jelenlegi tervek szerint a bolgár szakasz 3,3 milliárd dollárból épülne a Gazprom és Bulgária között egyenlően elosztott konzorcium keretében. Szófia azonban nem tudja előteremteni a maga részét, így az összeget a Gazprom hitelezné meg, amit a bolgár fél a vezeték tranzitdíjából fizetne ki 25 év alatt. Ennyi ideig tehát nem hajtana hasznot a cső Bulgáriának, miközben erősíti a Gazprom pozícióit a térségben.

Igaz, Bulgária elvileg a tavalyi gázárhoz képest 22 százalékos kedvezményt alkudott ki a Gazpromnál, valamint azt, hogy a cég támogassa a Szófia Levszki futbalklubot, ám mindez a kormány lemondása miatt még nem valósult meg. (Eközben az egész, 16 milliárd euróra becsült projekt tolódik, nem indultak el a Szerbiában decemberre ígért munkálatok sem, bár a Gazprom, valamint a tengeri szakasz megépítésében 20 százalékig partner olasz ENI, és 15–15 százalékban tulajdonos Électricité de France és a német Wintershall képviselői állítják, 2015-ben beindul a szállítás.)

Öngyilkosság lenne az új erőpróba

Bár egyelőre nem látszik egy életképes koalíció lehetősége, a négy parlamenti párt rá van kényszerítve a megegyezésre: az újabb megmérettetés csak tovább növelné a politikától elfordulók táborát, gyengítve a bejutott pártokat. Már most is alig 50 százalékos volt a részvétel – ez nagyban hozzájárult a GERB győzelméhez –, a rendszerváltás óta még sosem övezte a parlamenti választásokat ekkora érdektelenség Bulgáriában.

Ráadásul mindannyian sikerként adhatják el saját eredményüket: a GERB a formálisan megszerzett első helyet, a szocialisták az előző választási eredményük 50 százalékos javítását, a liberális DPSZ azt, hogy szavazatarányának csökkenése ellenére stabil parlamenti pártnak mondhatja magát, az előző ciklushoz képest mandátumaiból veszített Ataka pedig azt, hogy nélküle egyik oldal sem képes a többségre. Igaz, a NATO- és EU-ellenes pártot vezető Volen Sziderov koalíciós részvételt elutasító nyilatkozata azt sejteti, hogy a párt – amennyiben nem csak alkupozícióit akarja erősíteni elsősorban a GERB-bel szemben – lát még esélyt támogatásának növelésére egy újabb választáson. (Elméletileg nem lehetetlen a két nagy párt összeborulása sem, bár egy GERB-BSZP nagykoalíció esélye csekély.)

Az egész rendszert érintő társadalmi bizalmatlanság mértékét az apolitikusok nagy tábora mellett az is jelzi, hogy egy felmérés szerint a bolgár választók 41 százaléka úgy gondolja: általában a voksolások eredményeit meghamisítják.

Harmadosztályú futballista államcsínye

Az ellenzék szerint a karate mellett a futballt is kedvelő Boriszov – aki a harmadosztályú Vitosa Bisztricában is pályára lép olykor csatárként – egyenesen államcsínyt készített elő. A gyanú alapja, hogy az ország nyugati részén fekvő Kosztinbrodban 350 ezer üres szavazólapot találtak a hatóságok a Multiprint OOD cég nyomdáiban pénteken, két nappal azután, hogy a cég a szerződése szerint már leszállította a 7,8 millió szavazólapot, így már nem lehetett volna több a birtokában. A vállalat a város GERB-es vezetőjének, Jordan Boncsevnek a tulajdona, így a liberális DPSZ szerint egyértelmű, hogy Boriszovék csalást készítettek elő. Szerintük az sem kizárt, hogy nem csupán kísérlet történt, de sokezernyi, a GERB-nek megfelelően kitöltött biankó az urnákba is juthatott, alapvetően befolyásolva a választások kimenetelét.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!