Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Külföld cikkek
-
Kemény lépésre szánta el magát az Európai Bizottság, bojkottra szólított fel Magyarország ellen - Őrizetbe vették a volt lengyel igazságügyi miniszterhelyettest
- Hatvanhárom EP-képviselő kéri Magyarország szavazati jogának felfüggesztését
- Megtalálhatták a hetekkel ezelőtt eltűnt brit fiatal holttestét Tenerifén
- Harminc százalékkal emelkedtek a Trump Media részvényei a merénylet után
Ha valaki éppen az elmúlt fél évét töltötte Bécsben, a világ legélhetőbb városa címet többször is elnyert osztrák fővárosban, akkor egy valamiben biztos lehetett: a díjnak semmi köze nincs az időjáráshoz.
A tél kifejezetten hideg volt, sok-sok hóval, majd május elején hirtelen beköszöntött a nyár, de csak pár napig tartott, azóta, kis túlzással, szinte minden áldott nap esik az eső, ezekben a percekben is szakad.
Bécs és Budapest között mindkétszer nehézkessé vált a közlekedés. Most a vasúti közlekedés kiszámíthatatlan, mivel a Zürich/München és Budapest között közlekedő vonatok közelekdése szünetel, vonattal ugyanis az árvíz miatt nem lehet keresztülszelni Ausztriát.
Vészhelyzetben a bécsi Westbanhof információs rendszere bármelyik posztszocialista fővárossal kompatibilis: a hangosbeszélő kizárólag édesanyja nyelvén tájékoztat, angolul nem, az általa és a pénztáros által közölt, valamint a kijelzőn álló információk pedig köszönőviszonyban sincsenek egymással – sem a valósággal. Hétfőn este a 17:48-as railjet például vagy másfél órás késéssel indult el.
Bécsben pedig nincs is igazi árvízi helyzet, nem úgy, mint az ország középső és nyugati részén, ahol például két olyan jelentős tartományi székhely között bénult meg a közlekedés, mint Salzburg és Innsbruck.
Nem volt ez mindig így: az osztrák fővárost fennállása óta többször elöntötte az árvíz. Az első hatásos lépés az állandó áradások ellen a 19. század második felében létesített 450 méter széles ártér volt. Ez védett ugyan, bár a saras pusztaság elég vigasztalan látványt nyújtott nem árvízi időszakban. A hetvenes években gondoltak egyet – ez jó példa arra, miért tekintik Bécset élhető városnak –, és az ártérből medret építettek, a kitermelt földből pedig létesítettek egy 21 kilométer hosszú, 70-200 méter széles csodálatos szigetet, ahol futni, biciklizni, sétálni, fesztiválozni, inni, enni lehet.
Most ennek egy része került víz alá, a Copa Cagrana nevű szórakozónegyed (az osztrákok amúgy betegesen vonzódnak a szóviccekhez, különösen az idegen nyelvűekhez).
Ennél nagyobb baj, hogy reggel betört a víz az A4-es autópálya egyik bevezető szakaszára, megbénítva ezzel a város felé tartó forgalmat; nyolc kilométeres volt a kocsisor. A bécsi kikötő egyes részeit is elöntötte a víz, a hajózás amúgy ettől függetlenül is szünetel.
A vízszint óránként egy centimétert emelkedik, és a legfrissebb számítások szerint pénteken éri el a csúcsot, amiről még nem lehet tudni, hogy alatta marad-e a 2002-es és 1501-es rekordnak. Az viszont biztos, hogy Bécsben az emberek – eltérően Ausztria más részeitől, ahol ketten meghaltak, ketten eltűntek – nincsenek veszélyben.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
