Kiszabadultak a Szíriában elrabolt magyarok
További Külföld cikkek
- Búcsú a magyarországi luxustól: kirúgták a botrányt kavaró orosz ortodox egyházi vezetőt
- Újabb uniós lista, Magyarország a végén áll, de ez kivételesen nem baj
- Hogyan tudtak Aszadék és az alaviták 50 évig rátelepedni Szíriára?
- A szenátus szerint „valószínűtlen”, hogy külföldi támadás okozta az amerikai diplomaták rejtélyes megbetegedését
- Kiszivárgott, mikor futnak neki újra a románok az elnökválasztásnak
Kiszabadította a TEK a 14 hónapja Szíriában elrabolt magyar túszokat. A Terrorelhárítási Központ szűkszavú közleménye szerint "a Terrorelhárítási Központ több mint egyéves, megfeszített munkája sikerrel járt, így a 2012 áprilisában elrabolt két magyar állampolgár a mai napon kiszabadult".
A TEK szóvivője az Index.hu kérdésére ugyanakkor azt mondta, hogy a túszok ugyan már a TEK védelme alatt állnak, de még nem biztonságos helyen, éppen ezért nem tudnak bővebb felvilágosítást adni. Kérdésünkre, hogy ez azt jelenti-e, hogy a túszok még mindig Szíriában vannak, nem kívánt válaszolni, de az elhangzottakat nehezen lehetett máshogy értelmezni.
"A túszok sértetlenek, a körülményekhez képest jó fizikai és mentális állapotban vannak" - tudatta szerdán a TEK. A két magyart tárgyalásos úton szabadították ki, és várhatóan pénteken érkeznek Magyarországra – számolt be a köztévé Híradója szerda este. Hajdu János TEK-főigazgató azt mondta: vad körülmények között tartották őket fogva. A dandártábornok péntek estére ígért részletes tájékoztatást, jelenleg a TEK orvosa foglalkozik a kiszabadult túszokkal.
A két magyar állampolgárságú férfit Szíria északkeleti részéről hurcolták el ismeretlen fegyveresek 14 hónappal ezelőtt. A két magyar Deir al-Zúrban dolgozott, egyikük informatikusként, másikuk mérnökként. Innen rabolták el őket ismeretlen fegyveresek 2012. április 27-én, egy szombatra virradó éjszaka. Cégük telephelyén történt a rablótámadás, a fegyveresek különféle eszközök eltulajdonítása után bukkantak a magyarokra, akiket magukkal hurcoltak.
Az elmúlt évben nem érkezett megerősített információ arról, hogy melyik oldalhoz tartozhattak az emberrablók. Az biztos, hogy a térségben rendkívül zavaros a politikai és a biztonsági helyzet, az információszerzés nehéz és nem mindig megbízható. Az olajban gazdag, szunnita többségű régiót több beszámoló is "törzsi területnek" nevezi, melyet azonban leginkább még mindig a hadsereg tart az ellenőrzése alatt. A környéken a különböző, egymással hadban álló fegyveres civil csoportok miatt nehezen kezelhető és áttekinthetetlen a helyzet.
Akkori informátorunk szerint a területen a törzsi kötelékek fontosak ugyan a hétköznapokban, de a régiót a szír hadsereg tartja ellenőrzése alatt. Ennek ellenére Deir al-Zúrban az ellenzéki milíciák és a szír rezsim által felbérelt, az ellenzéki tüntetőkre vadászó civilek (sabbiha) is jelen vannak, akik sokszor belátásuk szerint használják az államtól kapott fegyvereiket.
A magyar hatóságok az elmúlt évben kevés információt osztottak meg az üggyel kapcsolatban a nyilvánossággal, mondhatni szokás szerint. „A sikeres embermentés érdekében az illetékes magyar szerveknek nem áll módjában az összes megtett intézkedést nyilvánosságra hozni” – hárította el akkor a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője a média érdeklődését. Annyit árultak csak el, hogy a Külügy, a damaszkuszi nagykövetség és a TEK szorosan együttműködve dolgozik az ügy megoldásán.
Április 30-án a Külügyminisztériumban válságstáb ült össze. Soron kívül a Külügyminisztériumba kérették a budapesti szír ügyvivőt, akitől azt kérték, hogy a szír hatóságok mindent tegyenek meg a két magyar állampolgár kiszabadításáért. A TEK némi diplomáciai huzavona után kommandósokat küldött a helyszínre, tevékenységüknek idáig nem volt a nyilvánosság számára látható eredménye.
A Szíriában kialakult rossz biztonsági helyzet és „a sorozatos emberrablások” miatt a Külügyminisztérium tavaly augusztus 15-én ismételten és nyomatékkal arra kérte a magyarokat, hogy ne utazzanak az országba.