György
2 °C
15 °C

Egy amerikai elnök Berlinben

2013.06.26. 00:29
„Ich bin ein Berliner” – Kennedy örökké emlékezetes mondata már 50 éves, de öröksége akkora, hogy szinte minden amerikai elnök szívesen megpróbálkozott volna egy saját beszéddel a szimbolikus Brandenburgi kapunál.

Éppen 50 évvel ezelőtt mondta el John F. Kennedy Berlinben emlékezetes beszédét, aminek nyomában későbbi amerikai elnökök is a szimbolikus helyszínre időzítették fontos megszólalásaikat. Szabadság, béke, biztonság, igazságosság – még ha egy különleges korszakban elhangzott nagy hatású mondatokra nem is mindig volt lehetőségük, ezek a fogalmak nem egyszer kerültek elő a Brandenburgi kapu közelében elmondott elnöki beszédekben.

Korábban Ronald Reagan, Bill Clinton, de még Barack Obama is elővette a visszatérő elemeket előző héten, amikor Kennedy szónoklatának közelgő 50. évfordulójának alkalmából ő is elmondta berlini beszédét a történelmi háttér előtt.

John F. Kennedy, 1963. június 26., a schönebergi városháza erkélye

Örök mondat: „Ich bin ein Berliner”

Nézősereg: több százezer ember

Annak idején John F. Kennedy egyik leghíresebb beszédét az akkori Nyugat-Berlinben mondta el – igaz, nem a Brandenburgi kapunál, hanem kicsit arrébb, a schönebergi városházán. A nem sokkal a berlini fal felépítése után elhangzott beszédben Kennedy kiállt Nyugat-Németország mellett. Többek között arról beszélt, hogy a megosztott Németország Nyugat-Berline a szabadság szimbóluma volt a hidegháborús korszakban.

Nagy súlya volt, amikor magát is egynek nevezte a berliniek közül, ráadásul tette ezt német nyelven. Az elnök beszédíróival együtt sokat gyakorolta a történelmi mondatot, hogy tökéletesítse kiejtését. Az üzenet egyértelmű volt, de az apróbb hiba miatt – helyesen „Ich bin Berliner” – ugyanakkor sokáig tartotta magát a csipkelődő anekdota, hogy Kennedy valójában egy – Berliner nevű – fánknak nevezte magát a világ előtt.

Egy kis korkép:

Ronald Reagan, 1987. június 12., Brandenburgi kapu

Örök mondat: „Gorbacsov úr, döntse le ezt a falat”

Nézősereg: közel 20 ezer ember

Ahogy Kennedy, úgy 1987-ben az immár a Brandenburgi kapu előterében felszólaló Ronald Reagan beszédéből is elsősorban egy nagy hatású mondat égett bele a hidegháború utolsó éveibe. Reagan keményen nekiment Gorbacsovnak, és a nyugatot és a keletet elválasztó ideológiai különbségek metaforájaként használta fel beszédében a berlini falat.

Reagan tanácsadói már hónapokkal korábban is vitáztak azon, hogy vajon mennyire legyen kemény az elnök beszéde, mivel többen úgy látták, viszonylag jó viszonyt sikerült kiépíteniük Gorbacsovval. Mások viszont úgy vélték, hogy meg kell ragadni a lehetőséget a keményebb hangvételre. Reagan addigra már gonosz birodalomnak nevezte a hamarosan a fegyverkezési versenybe belebukó Szovjetuniót.

Egy kis korkép:

Bill Clinton, 1994. július 12., Brandenburgi kapu

Örök mondat: „Amerika steht an Ihrer Seite, jetzt und für immer” („Amerika most és mindig Önök mellett áll”)

Nézősereg: közel 50 ezer ember

A következő amerikai elnök, Bill Clinton már a fal leomlása után érkezett a német egység szimbólumává váló Brandenburgi kapuhoz, azonban sokan kissé megkésettnek érezték látogatását évekkel az újraegyesítés után. Clinton azzal is megpróbálta kompenzálni a csúszást, hogy Kennedyhez hasonlóan németül is szólt közönségéhez: „Berlin szabad", „Semmi sem állíthat meg minket".

Clinton Helmut Kohl kancellárral az oldalán szimbolikusan át is ment a kapu alatt, mielőtt egy olyan Európáról szónokolt volna, ahol minden nemzet független és demokratikus. Emellett a jövőbe mutatóan arra ösztönözte Németországot, hogy vállaljon vezető szerepet Európában.

Egy kis korkép:

Barack Obama, 2013. június 19., Brandenburgi kapu

Örök mondat: „Barátok között lehetünk kicsit informálisabbak”

Nézősereg: alig 4 ezer előre kiválasztott vendég, egyébként a kapu környékét teljesen lezárták

Csaknem húsz évet kellett várni a következő amerikai elnökre: Barack Obama ugyan már öt éve, elnökjelöltként is szívesen beszélt volna a kapunál, akkor azonban ezt még túlzásnak érezte a német vezetés. Végül jó másfél kilométerrel arrébb, a Tiergartenben álló győzelmi oszlopnál állt ki 200 ezer ember elé. Az előző héten, Kennedy híres beszédének 50. évfordulójához közeledve viszont megkapta a lehetőséget, habár végül össznépi gyűlés helyett csak egy zártkörű beszédet tudott le a kapunál.

Obama az amerikai megfigyelési botrány miatt feszült helyzetben csak a beszéd előtt, az Angela Merkel kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján védte meg az NSA gyakorlatát, a kapunál ezzel szemben egy örök klasszikus témát húzott elő: a nukleáris leszereléssel üzent Oroszországnak. Javasolta, hogy az amerikai és az orosz atomarzenált is csökkentsék a harmadával. Emellett Obama a 33 fokos melegben levette a zakóját, aminek a fent idézett mondatával még szimbolikus súlyt is adott. „Nemcsak amerikai vagy német polgárok vagyunk, hanem világpolgárok” – emelte végül valahol egy új szintre Kennedy mondatát.

Egy kis korkép: