János, Pál
17 °C
31 °C

Vérfürdő a kairói mecsetnél

2013.07.27. 09:15 Módosítva: 2013-07-27 12:46:05

Legalább hetven ember életét vesztette szombat reggelre kairóban, a hadsereg által megbuktatott Mohammed Murszi elnök hívei és ellenfelei közötti összecsapásban. A hadsereg is beavatkozott az utcai harcokba. Az al-Dzsazíra szerint a halálos áldozatok száma 120 is lehet a Raba al-Adauija kairói mecset előtt tartott tiltakozó virrasztás során kelt összetűzéseknek.

A Muszlim Testvériség szóvivője, Gehad el-Hadad 70 halottról számolt be, megjegyezve, hogy a végső szám, a rengeteg sérült ismeretében sokkal magasabb is lehet. „Nem sebesülést akarnak okozni, céljuk a gyilkolás" – mondta az éles lőszereket is bevető hadsereg fellépéséről a szóvivő. A BBC a helyszínen lévő orvosokra hivatkozva ezer sebesültről tud, más források ennek többszöröséről szólnak.

Ki tudja, mennyi a halott

Beszámolók szerint éles lőszerrel folytak a harcok, fegyverropogást reggel is lehetett hallani. Délutánra elcsendesedtek az összecsapások, de az áldozatokról szóló hírek továbbra is ellentmondásosak.

Halálos áldozatokkal jártak az összecsapások Alexandriában is.

Murszi hívei július eleje óta folyamatosan tiltakoznak a mecsetnél, követelve Murszi hivatalba való visszahelyezését. Az Abdel Fattah al-Sziszi által vezetett Legfelső Katonai Tanács (SCAF) azonban ezt elutasítja, és őrieze alatt tartja az ország történetében először szabadon megválasztott elnökét. Murszi a mérsékelt és radikálisabb iszlamisták támogatását élvezi, a korábbi évtzedekben élvezett befolyását féltő hadsereg hívei pedig a világi állam híveiből, valamint a 80 milliós lakosság ötödét kitevő kopt keresztények közül kerülnek ki.

Törvényes oszlatás helyett mészárlás

A hadsereg támogatását élvező kormány képviselői korábban többször felszólították Murszi híveit, hogy adjanak fel a tiltakozással. A belügyminisztérium vezetője pénteken a tiltakozók táborának törvényes felszámolását ígérte. Eközben ezrek tüntetnek a hadsereg mellett a Tahrir téren, amely az Arab tavasz egyiptomi szimbólumává vált.

Hoszni Mubarak lemondatása után nem sikerült stabilizálni a helyzetet az elmúlt időszakban az arab világ legnépesebb országában. Az Egyesült Államokkal együttműködő 80 milliós Egyiptom helyzete kulcsfontosságú a régió biztonságát illetően.

A kormány nem látott annyi vért

A harcok a kormányszerint 38 áldozatot követeltek a főváros sűrűn lakott negyedében, de a Muzulmán Testvériség délutánra már 200 halottról beszélt.

A belügyminiszter cáfolta azt is, hogy a tüntetők ellen éles lőszert vetetettek volna be. Azt állította, hogy a tüntetésnek törvényes eszközökkel vetettek véget, és a Muzulmán Testvériséget vádolta a katonák provokálásával.

A hírügynökségek utaltak arra: ha a Muzulmán Testvériség adatai megfelelnének a valóságnak, a szombati nap a "legvéresebb" nap Murszi elnök július 3-i megbuktatása óta.

Az Eu szólt, hogy hagyják abba

Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője brüsszeli közleményében sajnálkozásának adott hangot a történtek miatt, és a szemben álló feleket az erőszakos cselekmények beszüntetésére szólította fel. Ashton ezúttal is utalt az egyiptomi politikai foglyok, köztük a megbuktatott államfő szabadon bocsátásának a szükségességére.

Az egyiptomi hadsereg egyelőre nem foglalt állást a szombati eseményekkel kapcsolatban – írta az MTI.

Mi a baj a választott elnökkel?

Az egyiptomi katonai hatóságok pénteken rendelték el, hogy az addig is őrizetben tartott Murszit 15 napra helyezzék vizsgálati fogságba. A fő vád szerint Murszi állítólag a Hamász palesztin radikális szervezettel szövetkezve szökött meg 2011-ben egy börtönből, és ennek során köze volt több rab és börtönőr meggyilkolásához, valamint katonák elrablásához. Ezért gyilkossággal is gyanúsítják.

A Muzulmán Testvériség nevetségesnek minősítette a vádakat. Murszi korábban azt állította, hogy 2011-ben ő és a testvériség 33 másik bebörtönzött tagja nem megszökött Vádi-en-Nátrún város fegyházából, hanem a helyi lakosok nyitották ki nekik a börtön kapuit. A szervezet szerint a fellépés oka mögött valójában az áll, hogy a hadsereg aggódik a Hoszni Mubarak alatt élvezett befolyásának elvesztésétől.