Egyre durvább az angol–spanyol miniháború
További Külföld cikkek
- Gálik Zoltán: Nem áll jól sem a Konzervatív Párt, sem Rishi Sunak szénája
- Súlyos veszélyre figyelmeztetett Szijjártó Péter, megkapták a NATO javaslatát
- Terrortámadástól tartanak több dél-koreai nagykövetségen
- A szerb elnök Magyarországgal együtt rendezne olimpiát
- Furcsa híresztelések kaptak szárnyra az ukrán hadsereg volt főparancsnokáról
Spanyolország és az Egyesült Királyság között egyre feszültebb a viszony, mert a spanyolokat zavarja, hogy Gibraltár egy brit koronagyarmat. Pontosabban, a hivatalos álláspont szerint csak annyi a probléma, hogy Gibraltár elkezdett építeni egy mesterséges zátonyt a víz alatt.
A BBC azt mondja, a hétvégén a spanyolok megszigorították az ellenőrzést Gibraltár felé, és emiatt három napig folyamatos volt a sorban állás a határon. Arra hivatkoztak, hogy ez kötelességük, mert őrizniük kell a schengeni határ biztonságát. Gibraltárt egyébként a repülést leszámítva egyedül Afrika felé lehet elhagyni, azt is csak tengeren (ironikus, hogy az egyik hajóvonal ráadásul még Afrikában is Spanyolországba visz, aminek meg Gibraltárral szemben van egy Ceuta nevű autonóm városa).
A spanyolok azt is tervezik, hogy 50 eurós hátárátlépti díjat vezetnek be Gibraltárral szemben. Azt mondják, erre azért van szükség, mert Gibraltár elkezdett építeni egy mesterséges zátonyt a víz alatt, és ez árt a spanyol halászatnak. A pénzt arra használnák, hogy kompenzálják a halászokat. A gibraltári lakosokat viszont ezzel teljesen elvágnák a környéktől: egy gibraltári nő például szintén a BBC-nek arról panaszkodott, hogy ha bevezetnék a díjat, akkor valahányszor meg szeretné látogatni a barátját Spanyolországban, 100 eurót (mai árfolyamon kicsit kevesebb, mint 30 ezer forint) kellene fizetnie. Persze maradhatna Gibraltáron is, amelynek az összterülete 6,4 négyzetkilométer, és 27 921 lakosa van.
A spanyol külügyminiszter szerint az ország déli részén élő halászokat azzal is védenék a gibraltári zátonyépítés hatásai ellen, hogy nem engednének több cementet és más építőanyagot a gyarmatra. És ha már nekiálltak a nyomásgyakorlásnak, a spanyol légteret lezárnák a Gibraltárra tartó gépek elől, és az adóhatóság rászállna azokra a gibraltáriakra, akiknek Spanyolországban ingatlanjuk van.
Gibraltár főminisztere fel van háborodva, és azt mondja, ez a fajta fenyegetőzés nem segít a kapcsolatoknak, és Dél-Spanyolországra egyébként ráfér a gazdasági növekedés, amit Gibraltár hoz. A brit külügyminiszter szerint a problémát diplomáciai úton kell megoldani, nem pedig ilyen aránytalan intézkedésekkel. Spanyolország azért teheti meg mindezt Gibraltárral, mert Anglia nem tagja a schengeni övezetnek, sőt, Gibraltár még az EU-s vámuniónak sem.
David Cameron brit miniszterelnök aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a spanyol kormány díjfizetésre kötelezné a gibraltári határon áthaladókat, és lezárná Spanyolország légterét a gibraltári repülőtérre tartó repülőgépek előtt: „Továbbra is komolyan aggódunk a gibraltári-spanyol határon zajló események miatt, és arra kérjük a spanyol kormányt, hogy adjon magyarázatot a fontolóra vett intézkedésekre”.
Gibraltár még a 18. században került az angolokhoz, ma brit tengerentúli terület. A 2006-os alkotmány szerint Gibraltárnak saját kormánya van, de a honvédelemért és a külpolitikáért továbbra is London felel. Madrid szerint Gibraltár léte fenyegeti Spanyolország egységét, és régóta próbálják elérni, hogy a város hozzájuk tartozzon. 1967-ben és 2002-ben is tartottak népszavazást Gibraltáron a spanyol csatlakozásról, mindkétszer úgy döntöttek, hogy maradnak az angolokkal.