Obama két napig bombázná Szíriát

Korlátozott, legfeljebb két napig tartó légi csapást hajtana végre az amerikai haderő Szíriában, válaszul arra, hogy Szíria vezetése a múlt héten állítólag vegyi fegyverrel támadta a felkelőket, írja a washingtonpost.com. A lap szerint Barack Obama elnök jelenleg egy korlátozott mértékű és időtartamú beavatkozás lehetőségét vizsgálja.

E szerint a Földközi-tengeren állomásozó amerikai hadihajókról indított manőverező robotrepülőgépekkel vagy nagy hatótávolságú bombázókkal mérnének csapást szíriai célokra, köztük olyan katonai célpontokra is, amelyek közvetlenül nem kapcsolódnak az arab ország vegyifegyver-programjához.

Az amerikai támadás időpontja a lap szerint három tényezőtől függ. Az első, hogy a titkosszolgálatok minden kétséget kizáróan megállapítsák, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnök erői vetettek be ideggázt augusztus 21-én Damaszkusz keleti peremén. A második, hogy Washington, mielőtt akcióba lép, egyeztet a szövetségesekkel és a kongresszussal. A harmadik a nemzetközi jogi helyzet megvizsgálása.

Szakértők szerint, amíg az ENSZ vegyifegyver-ellenőrei Szíriában vannak, nem valószínű amerikai csapás. Az ENSZ szakértői múlt pénteken érkeztek az országba. Hétfőn pedig orvlövészek lőttek rá a szervezet vegyifegyver-szakértőire Damaszkuszban.

  Az amerikai kormány hétfőn közölte: a rendelkezésre álló információk szerint valóban vegyi fegyvert alkalmaztak Szíriában. Washington szerint egyértelmű, hogy csakis a rezsim vethette be a tömegpusztító eszközt, mert ő gyakorol felügyeletet az ilyen fegyverek fölött, és csak ő rendelkezik az ilyen támadások végrehajtásához szükséges rakétákkal.

Moszkva szerint azonban korántsem biztos, hogy az ideggázt a kormány vetette be, az orosz fél a provokáció lehetőségét sem zárta ki a felkelők részéről. Tegnapi sajtótájékoztatóján Szergej Lavrov orosz külügyminiszter óvott az elhamarkodott lépésektől, és arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy a légi támadásokkal kapcsolatos elhamarkodott döntések helyett várják meg az ENSZ-vizsgálatok végeredményét. Washington szerint azonban az ellenőrök késve érkezhettek a múlt heti támadás helyszínére, ezért nem tudnak meggyőző bizonyítékékat gyűjteni a támadásról –  értelmezésük szerint azonban a nyomok hiánya nem igazolja a támadásról szóló állítások valótlanságát. A szemtanúkra hivatkozva megalapozottnak tartják a Damaszkusz által tagadott vádakat.

„ Néhány nap késésnek nincsen jelentősége. Ha bevetették ideggázt, akkor annak nyoma van a hajon, a vérben" – idézte a newsru.com orosz hírportál az Orosz Politikai Kutatóközpont vezetőjét, Andrej Baklickijt.

Moszkva vitatja azt is, hogy a támadás végrehajtható az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) határozata nélkül. (Moszkva mindeddig megvétózta a hasonló tervezeteket.) Lavrov hétfőn jelezte, hogy ez a nemzetközi jog megsértését jelentené. Nyilatkozata válasz volt a brit külügyminiszter nem sokkal korábbi szavaira: William Hague kijelentette: az ENSZ BT nélkül is lehetőség van a beavatkozásra, és a lépés összhangban lesz a nemzetközi joggal.

A Kreml ajánlatot kapott

Moszkvát a múlt héten Szaúd-Arábia titkosszolgálati minisztere kereste fel egy olyan ajánlattal, amellyel egyezségre akarta bírni az orosz felet: Bandar bin Szultan nemcsak ígéretet tett rá, hogy országa nem épít gázvezetéket Szírián keresztül, de 15 milliárd dolláros fegyvervásárlási ajánlatot is tett Vlagyimir Putyinnak, cserébe csupán azt kérve, hogy vegye le a kezét Aszadról, és ne vétózza meg a későbbi határozatokat.

Az orosz elnök mindezt visszautasította. Egyrészt Moszkva nem kaphat meggyőző garanciát, hogy Aszad után valóban nem épül meg gázvezeték – legfeljebb nem szaúdiak építik, elvégre a régió fő gázszállítója nem Szaúd-Arábia, hanem Katar –, másrészt a korábbi tapasztalatok okán kétségei lehettek a fegyvervásárlást illetően is: 2008-ban az olajmonarchia négymilliárd dollárért vásárolt volna T-90-es tankokat, cserébe azt kérve, hogy Moszkva ne szállítson több fegyvert Iránnak – emlékeztetett a Nyezaviszimaja Gazeta. Az orosz fél ezután elállt az Sz-300-as rendszerek iráni eladásától, ám a tankvásárlásból mégsem lett semmi.

Csúszik a békekonferencia

Májusban áttörésként értékelték, hogy John Kerry amerikai külügyminiszter moszkvai látogatásán egy Szíriáról szóló nemzetközi békekonferencia megrendezéséről állapodott meg orosz kollégájával. A genfi rendezvényen a szíriai harcoló felek mindegyike képviseltette volna magát. Damaszkusz erre hajlandó volt, ám a felkelők előfeltételként azt szabták, hogy Aszad távozzon a hatalomból. Úgy tűnt azonban, hogy Washington rá fogja bírni az ellenzéket a részvételre. A május végére tervezett konferencia azonban azóta folyamatosan tolódott, kedden pedig az amerikai külügyminisztérium mondta le a tárgyalás előkészítésére tervezett találkozót az orosz féllel.

A hágai találkozóra a külügyminisztérium közleménye szerint a beavatkozással kapcsolatos konzultációk miatt nem kerül sor. Igaz, néhány órával korábban még az amerikai külügyminisztérium hivatalos képviselője megerősítette, hogy a tervek szerint sor kerül a tárgyalásra. Moszkva sajnálatát fejezte ki a forduló elmaradása miatt.