Hiába kéri a lakosok többsége a magyar nevet, Tešedíkovót nem nevezhetik át Peredre, írja a szlovákiai Új Szó. Az illetékes minisztériumi bizottság egyik tagja szerint a településnek szlovák nevének kell lennie.
Peredet 1948-ban nevezték át Tešedíkovóra, akkor egy belügyi rendelet következtében egyik napról a másikra több mint 700 szlovákiai település nevét változtatták meg
Másfél éve a perediek többsége a népszavazáson úgy döntött, kérni fogja a korábbi településnév visszaállítását. Az ügy aktáit azóta is tologatják a hivatalnokok, ám a Sme értesülései szerint már megszületett az ügyben illetékes földrajzinév-bizottság döntése.
A belügyminisztérium tanácsadó testületének két tagja név nélkül azt nyilatkozta a lapnak: a Tešedíkovo név megtartását fogják javasolni a kormánynak. A végső döntést a kabinet hozza meg, amely általában a bizottság ajánlásai szerint dönt.
A bizottság egyik tagja azzal érvelt, hogy figyelembe kell venni Tessedik Sámuel (Samuel Tešedík) érdemeit, akit mind a szlovákok, mind a magyarok elismernek. Egy másik testületi tag véleménye szerint a falu nevének szlovák eredete kell, hogy legyen, a Pered pedig magyar elnevezésnek számít.
Az Új Szó szerint a helyiek értetlenül állnak a bizottsági vélemény előtt. Tessedik Sámuel érdemit senki sem kérdőjelezi meg, de neki a faluhoz semmi köze nincs. Nem ott, de még csak nem is a környéken született vagy tevékenykedett, felmenői sem innen származnak.
Az önkormányzatokról szóló jogszabály szerint a település nevének államnyelven kell lennie, ám arról nem szól, milyen eredete kell, hogy legyen. Szlovákiában például számos falunak és városnak van nem szlovák eredetű neve, például Rózsahegy szlovák neve, a Ružomberok a német Rosenbergből alakult ki, Késmárk szlovák – és magyar – neve a német Käsemarktból, a szlovák Prešov pedig a magyar Eperjesből.
Szlovákiában korábban előfordult, hogy a települések visszatértek történelmi nevükhöz. 1989 után Tornaljának sikerült levetnie magáról a Šafárikovo nevet, vagy Nagymegyernek a Čalovo elnevezést.