Jácint
15 °C
31 °C

Obama belerokkanhat Szíriába

2013.09.09. 17:20 Módosítva: 2013-09-09 18:57:50
Az amerikai kongresszus két házában a héten vitáznak a szíriai katonai akcióról, amit Barack Obama elnök már elhatározott, de felhatalmazást kért hozzá a törvényhozóktól. A Fehér Ház korántsem lehet biztos a szavazás kimenetelében, a megosztott képviselőket és szenátorokat ugyanis a közvélemény elutasítása is inkább az akció ellen fordítja, az amerikaiak nem akarnak egy újabb háborút. Ugyan a G20 végén tizenegy ország szorgalmazott kemény választ a vegyi fegyverek bevetésével vádolt Bassár el-Aszad szíriai elnök ellen, de a katonai csapásban egyértelműen csak a franciák vennének még részt. Van még idő a törvényhozók meggyőzésére, de azt nem tudni, mit lép Obama, ha a kongresszus elkaszálja a terveket.

A szavazáshoz közeledve egyértelműen látszik, hogy Barack Obama amerikai elnök a britek kihátrálása után ugyan időt nyert, de nehéz helyzetbe is hozta magát politikailag, amikor a kongresszus kezébe helyezte a világot, az amerikai közvéleményt és a törvényhozókat is megosztó szíriai beavatkozás, nem mellesleg pedig részben a saját sorsát. A szenátus a BBC szerint már szerdán – szeptember 11-én – dönthet, a csak a szenátus után szavazó képviselőházban viszont nem tudni, meddig húzódhat a vita, ami egyáltalán nem garantált, hogy a nemzetközi támogatás kiszélesítésén is dolgozó Obamának kedvez.

A Fehér Ház előző hét elején még biztos volt benne, hogy a kongresszus jóvá fogja hagyni az elnök által elhatározott, korlátozott beavatkozást, hosszabb távon pedig az ellenzék katonai megerősítését helyezte kilátásba. Obama azóta azonban elismerte, hogy nehéz menet lesz a kongresszusi támogatás megszerzése.

A Fehér Házban fogadták  a képviselőket

A Fehér Ház Obama egy héttel ezelőtti bejelentése után nagy erőkkel megkezdte a törvényhozók győzködését. A kongresszus hétfőn tért vissza a nyári szabadságról, de bizottsági szinten már előző héten is előkészítették a vitát és a szavazást. Fontos lépcsőfok volt, hogy a szenátus külügyi bizottsága megtárgyalta és 10-7-re megszavazta a szenátusi vitára előkészített javaslatot. Ki is egészítették a szöveget, eszerint az elnök két hónapot kapna bármilyen akció végrehajtására – amiben amerikai katona nem lépne szíriai földre –, ezt legfeljebb egy hónappal lehetne meghosszabbítani indokolt esetben.

A Fehér Házban minden nap meghívott szenátoroknak és képviselőknek ismertetik részletesen a helyzetet és a beavatkozás mellett szóló érveket. A kormány fontos tagjai is megjelentek a szenátus és a képviselőház érintett bizottságai előtt.

John Kerry külügyminiszter másfél hete hírszerzési adatokra hivatkozva azt mondta, 1429-en, köztük 426 gyerek halt meg az augusztus 21-i gáztámadásban Damaszkusz közelében. Abban is biztosak, hogy ezt a rezsim hajtotta végre, és Kerry szerint a bizonyítékok minden nappal meggyőzőbbek. Újabb bizonyítékokkal álltak elő, köztük a washingtoni kormány által hitelesnek tartott videofelvételeket mutatott be a CNN, amit korábban a szenátus hírszerzési bizottságának tagjai is megnézhettek.

A kongresszus több fontos tagja állt ki nyilvánosan Obama mellett, például az egyébként a korlátozottnál sokkal kiterjedtebb akciót szorgalmazó John McCain volt 2008-as republikánus elnökjelölt és arizonai szenátor, valamint John Boehner, a képviselőház republikánus házelnöke, illetve Nancy Pelosi, a demokraták képviselőházi vezetője. Boehner szerint az Egyesült Államok szövetségeseinek tudniuk kell, hogy lépnek, amikor szükséges, ellenségeiknek pedig látniuk kell, hogy nem hagynak szó nélkül a vegyi támadáshoz hasonló tetteket.

Azonban a Fehér Ház minden igyekezete ellenére nagyon úgy tűnik, hogy az eddigi erőfeszítések nem vezettek átütő eredményre, Obama ezért egész heti programját a felhatalmazás biztosításának rendelte alá.

Nem túl jók az előjelek Obamának

Az elnök azt próbálta meg hangsúlyozni előző heti stockholmi látogatásán, hogy nemcsak az ő személyes hitelessége, hanem a kongresszusé és az országé múlik a szavazáson, ami mellett fontos politikusok álltak ki egyértelműen. Ennek ellenére még a demokrata többségű szenátusban sem mehet teljesen biztosra Obama, ez a szavazás ugyanis nem elsősorban pártállás alapján osztja meg a törvényhozókat. Több elemző szerint azért is nagy kockázatot vállalt, mert nem tartozik azok közé az elnökök közé, akik dróton tudják akár a háttérből is rángatni a kongresszusi folyamatokat.

A szenátus lehet a kisebbik falat, a kongresszus felhatalmazása sokkal könnyebben bukhat el a képviselőházban. A Washington Post felmérése szerint pénteken a száztagú szenátusban 27-en ellenezték, 23-an támogatták az akciót, 50-en pedig bizonytalanok voltak. A képviselőházban viszont egyenesen úgy állt a helyzet, hogy a szavazásra jogosult 433 képviselőből 224-en inkább ellenezték a beavatkozást, 184-en bizonytalanok voltak, és csak 24-en álltak ki az akció mellett.

Az ABC News és a BBC felmérése szerint a törvényhozók harmada még nem döntötte el, hogy támogassa-e az akciót, sokan vannak viszont az ellenzők. A Politico forrásai egy fokkal kedvezőbb képet festettek, eszerint a republikánusok közül nagyjából 60 képviselő állhat Boehner mögé, míg a demokraták közül legfeljebb 115-130 képviselőre számíthat Obama. Azonban még ez a forgatókönyv is azt jelenti, hogy nagyjából negyven képviselőt maga mellé kell még állítania a Fehér Háznak.

Nem akarnak újabb háborút

Miközben a támogatók az amerikai szavahihetőséget és tekintélyt féltik, számos amerikai politikus attól tart, hogy nem kerülhetik el az elhúzódó beavatkozást, és a térségben is beláthatatlan következményekkel járhatna a közbelépésük. A kongresszus döntésében emellett kulcsfontosságú szerepet játszhat, hogy az amerikaiak többsége ellenzi a beavatkozást, nem akar újabb háborút az éppen Obama elnöksége alatt lezárt Irak és Afganisztán után.

A CNN/ORC legfrissebb felmérése szerint tízből nyolcan elhiszik, hogy Aszad vetett be vegyi fegyvert, de tízből hatan úgy vélik, a kongresszusnak nem kellene felhatalmazást adnia a katonai akcióra. Ennél is többen gondolják úgy, hogy a légi csapásokkal az Egyesült Államok nem érné el céljait, ráadásul nemzeti érdekeiket sem szolgálja egy szíriai beavatkozás. A tiltakozás elsősorban a kétéves ciklusok miatt lényegében permanens kampányban dolgozó kongresszusi képviselők döntését befolyásolhatja alapjaiban.

A kongresszus meggyőzéséhez így Obamának a közvéleményt is maga mellé kellene állítania, ami a hátralévő néhány napban nem tűnik könnyű feladatnak, hiszen az elmúlt másfél hétben az újabb érvek és nyilvánosságra került videók ellenére sem változott a beavatkozást ellenzők aránya. Az elnök ezért már bejelentette, hogy kedd este a Fehér Házban tartott beszédét is Szíriának szenteli, emellett hat tévéinterjút is tervbe vettek a stábjában.

Nemzetközi támogatókat kerestek

A kongresszus bevonásával Obama arra is időt nyert, hogy a korábbi egyértelmű szövetséges britek kimaradása miatt eleve gyengébb, támadást támogató nemzetközi koalíció kiszélesítésén dolgozzon. Az ENSZ felhatalmazás nélküli akcióból kimaradó – habár a német hírszerzés is bizonyítékokra hivatkozva Bassár el-Aszad szíriai elnököt véli a vegyi támadás mögött – Angela Merkel német kancellár jelezte, hogy szerinte a G20-on kellene átfogó nemzetközi konszenzust hozni Szíria ügyében. A szentpétervári találkozó azonban legjobb esetben is csak felemás eredményt hozott Obamának.

A G20 végén tizenegy ország is kemény nemzetközi választ sürgetett Aszad ellen, de csak az Egyesült Államok és Franciaország állt ki egyértelműen akár egy ENSZ felhatalmazást is nélkülöző katonai csapás mellett. A nemzetközi választ támogató nyilatkozatot Franciaország, Nagy-Britannia (David Cameron brit miniszterelnök a parlament döntése ellenére kiáll egy nemzetközi válaszlépés mellett, és újabb bizonyítékokat is mutatott a vegyifegyver-támadásról a G20 előtt), Ausztrália, Kanada, Japán, Dél-Korea, Törökország, Szaúd-Arábia, Spanyolország, Olaszország írta alá. Az amerikai külügyminisztérium szerint Albánia, Koszovó, Románia, Lengyelország és Dánia is támogatna egy kongresszusi felhatalmazással induló akciót, de még így is fontos szövetségesek hiányoznak.

Ráadásul a G20 alatt már François Hollande francia elnök is feltételeket jelentett be: jelezte, hogy megvárnák az ENSZ Szíriában vizsgálódó vegyifegyver-szakértőinek jövő héten várható jelentését, civileket érintő épületek nem kerülhetnek veszélybe a támadásban, és széleskörű nemzetközi koalíciót tartanak szükségesnek, ha a Biztonsági Tanács nem támogatná a beavatkozást. Nem véletlen, hogy John Kerry amerikai külügyminiszter az elmúlt négy napban és még hétfőn is Európában lobbizott az akció mellett.

Nem tudni, mit lépne, ha leszavazzák

Ha a kongresszus megerősíti a katonai csapás tervét, akkor adott esetben akár még az ENSZ-ellenőrök jelentésének nyilvánosságra hozása és a BT elé bocsátása előtt is megindulhat egy két-három napos akció fontos szíriai létesítmények ellen. A Földközi-tengeren készenlétben állnak a hadihajók (erről bővebben infografikánkon), de a legutóbbi fejlemények inkább arra mutatnak, hogy az ellenőrök mintáinak vizsgálatát így is megvárhatnák.

Kerry új bejelentése is fontos lehet: a külügyminiszter azt mondta, Aszad elkerülheti a katonai csapást, ha egy héten belül átadja vegyi fegyvereit, habár ebben az amerikai politikus sem bízott. Az oroszok viszont már jelezték is, hogy erre sürgetik majd a szíriai rezsimet, írja a Reuters. A Moszkvában tárgyaló szíriai külügyminiszter mindenesetre üdvözölte a javaslatot. Egy ilyen megoldással csökkenne a kongresszusi szavazás súlya is, és Obama válláról is lekerülhetne a mostani teher.

Obama arról azonban nem beszélt, mit tenne, ha a kongresszus nem adná meg a felhatalmazást a beavatkozáshoz. Ugyan elvileg az sem kizárt, hogy Obama valójában csak a bizonytalan megítélésű akcióból való kihátrálás – egy szíriai állami lap már Obama bejelentése után is a történelmi amerikai visszavonulás kezdetéről írt – megosztott felelősségét akarta áttolni a kongresszusra, de ehhez az elnök már túlságosan is fokozta a tétet az elmúlt másfél hétben. Egy bukott szavazás egész további ciklusára komolyan rányomhatja bélyegét.

Egy névtelen tisztviselő ugyan jelezte, hogy még a kongresszus elutasítása esetén is megindíthatják az akciót, hiszen az elnöknek ehhez főparancsnokként joga van, ugyanakkor ez keményen visszaüthetne Obamára. A CNN/ORC felmérésében az amerikaiak 55 százaléka még akkor is ellenezné az akciót, ha a kongresszus megadja a felhatalmazást, ha azonban a törvényhozók nemet mondanak, akkor már 71 százaléknyian vannak az ellenzők.

Az Egyesült Államok egyes külföldi szövetségesei már a kongresszusi szavazást is csalódásként élték meg. Izraelben elsősorban az iráni atomprogram miatt látják aggasztónak az amerikai katonai csapás elhalasztását, esetleg elmaradását. A britek távolmaradásával az amerikaiak legfontosabb szövetségesévé előlépő Hollande francia elnök mindenesetre jelezte, egyedül nem kezdenek akcióba, hanem fegyverszállítmányok biztosításával dolgoznának a szíriai ellenzék megerősítésén a kongresszus elutasítása esetén.

Az biztos, hogy bárhogy dönt is a kongresszus, az eseményeknek már messzemenő következményei lesznek az Egyesült Államokra nézve is. Ahogy a brit parlamentben a beavatkozás leszavazása, úgy Obama lépése a kongresszus bevonásával már önmagában is precedenst teremthet következő kormányok előtt. Az NBC News szerint az utóbbi harminc évben az amerikai elnökök többnyire végrehajtó hatalmuk kiszélesítésére törekedtek, és felhatalmazás nélkül döntöttek katonai akciókról, így Obama lépése a következő elnökök döntési mechanizmusaira is hatással lehet.