Menyhért, Mirjam
10 °C
25 °C

Két órára kerültünk Európa utolsó diktatúrájától

2013.09.19. 11:03
Mától közvetlen repülőjárattal juthatunk el Minszkbe, miközben Fehéroroszország egyre jobban elhidegül az EU-tól. Elnökük örül, hogy mi is kiábrándultunk a demokráciából és a kapitalizmusból, a gazdasági kapcsolatok mégsem fejlődnek. Mindenesetre a Belavia járataival mindössze kétórányi út kell ahhoz, hogy megtapasztalhassuk a belarusz valóságot. Az első gép csütörtökön fél kettőkor száll le Budapesten.

„Mi vagyunk Európa utolsó diktatúrája, ez komoly dolog″ – kevés államfő jellemzi így saját rendszerét, Alekszandr Lukasenko viszont ezekkel a szavakkal kezdte tavalyi interjúját, amelyet a Russia Todaynek adott. Aki kíváncsi a nyugati politikusokat ironizálva idéző Lukasenko által 19 éve vezetett posztszovjet ország fővárosára, annak ezentúl alig két órát kell utaznia Budapestről.

Szeptember 19-étől ugyanis minden hétfőn és csütörtökön repülnek a Minszk–Budapest–Belgrád útvonalon a Belavia járatai. A brazil gyártmányú Embraer–175-ös gépek nyolcvanfős férőhelyei iránt egyelőre nem volt mindent elsöprő a kereslet: az első járat indulása előtti napon is könnyedén lehetett turistajegyet venni, igaz, nem éppen fapados áron: 82-103 ezer forintért kínálták a korábban még 62 ezer forintért hirdetett helyeket. (Meglepő módon a drágább jegyet Budapesten épp a Belavia hivatalos partnereként megjelölt utazási iroda kínálta, míg egy másik cég épp annyit kért, amennyiért a belarusz légitársaság közvetlenül is adja jegyeit.)

Ahol a Kékestető hegykolosszus lenne

De ki utazik a Lukasenkón túl lápjairól ismert országba? A Magyarországnál több mint kétszer nagyobb Belarusz hetedét ugyanis Európa legnagyobb mocsaras vidéke foglalja el. Hegycsúcsok sem törnek a magasba, az ország legmagasabb pontja 342 méter.

Nos, egyelőre nem rohanták le a magyar turisták Belaruszt: az elmúlt években átlagosan 2200 vízumot adtak ki a budapesti konzulátuson, ebben a turista mellett az üzleti és az Oroszországba irányuló tranzitutasok is benne vannak. Külön statisztika nincs a turistavízumokról.

„Bízunk benne, hogy az új járattal növekedhet a turisták száma is" – mondta az Indexnek a budapesti konzul, aki szerint országa a vadászatot és a horgászatot kedvelők számára lehet egyre vonzóbb célpont. A turisták körében egyelőre inkább az ismerősökhöz, rokonokhoz utazók vannak többségben. Oleg Anyiszimov szerint az utazási motivációk között mind nagyobb teret kap a homeopátia és a kínai gyógyászat, amelyekért szintén sokan látogatnak az országba. Emellett az orosz nyelvet tanuló diákok számára kínálhat alternatívát a mind drágább Oroszországgal szemben.

Jégkorongra ingyenvízum

Vízumot jelenleg 60 euróért lehet venni, a konzulátus öt munkanap alatt adja ki. Tíz napnál hosszabb tartózkodás esetén szállodafoglalást kell igazolni, vagy – magánlátogatás esetén – a fogadó fél pontos adatait. A dolgot bonyolítja, hogy öt munkanapnál hosszabb tartózkodás esetén a rendőrségnél is meg kell fordulni a szükséges regisztráció megszerzéséhez.

Jövőre azonban egyszerűsödhet a beutazás, legalábbis a 2014-es jégkorong-világbajnokság idejére. A torna házigazdája ugyanis a legmagasabb liga viszonylag stabil – bár többnyire vereséget szenvedő – tagjaként Belarusz. „A vízum ingyenes lesz, de az is elképzelhető, hogy erre az időre vízummentesség lép érvénybe" – mondta Anyiszimov.

Feltéve, ha lesz vb: a múlt héten az Európai Parlament szólította fel – nem először – a Nemzetközi Jégkorongszövetséget, hogy vonja vissza 2009-es döntését, amely alapján a vb rendezési jogát Belarusznak ítélte. (A rendezésre pályázott Magyarország is, amely a második legtöbb szavazatot kapta.) A tiltakozás oka, hogy több ellenzéki ül politikai okokból az ország börtöneiben.

Macival a türannosz ellen

„Nem engedhetjük meg Európa utolsó zsarnokának, hogy megtartsa a világbajnokságot, és ezzel is erősítse rendszere legitimitását" – idézte az EUobserver.com az egyik svéd eurohonatyát. Svédország egyébként is hangos kritikusa Lukasenko rezsimjének: Carl Bildt külügyminiszter volt az első, aki a kontinens utolsó diktatúrájának nevezte Belaruszt – őt követte német kollégája, Guido Westerwelle hasonló nyilatkozata –, de a skandináv országból jött az elmúlt év nagy rendszerellenes medvetámadása is. Egy svéd reklámcég egy kisrepülővel hatolt be az ország légterébe, és több településre csaknem ezer plüssmackót szórt, demokratikus jelszavakkal a hasukon.

Az akció miatt végül távozni kényszerült az ország légierejének vezetője, két helyi embert letartóztattak a hatóságok az akcióban való részvételért.

Az EU és Minszk viszonya különösen azután hidegült el, hogy a 2010-es, hivatalosan ismét Lukasenko győzelmét hozó választás utáni békés tiltakozó tüntetések ellen keményen fellépett a rendőrség. 40 embert 2-6 év letöltendő börtönre ítéltek a felforgató tevékenység miatt, köztük Andrej Sztatkevics ellenzéki elnökjelöltet. (A 2006-os választáson ugyanígy járt Alekszandr Kozulin is, aki két évvel később elnöki kegyelemmel szabadulhatott, két társával egyetemben.)

Lukasenko visszautasította, hogy a választásokat manipulálta volna. Az elnök egyébként már a jövőre is gondolt, fiában találva meg lehetséges utódját. A kilencéves Nyikolaj – akinek anyjáról találgatások vannak, az egyik szerint ő az elnököt ellátó kórház főorvosnője volt – már ötéves korától rendszeres tagja az elnöki delegációknak.

Tavaly ősszel az ország parlamenti választását nem ismerte el az EU, vitatva az ellenzék nélküli törvényhozó testület legitimitását. Korábban több magas rangú politikussal, üzletemberrel, több mint kétszáz emberrel szemben utazási tilalmat rendelt el az Unió, köztük Lukasenkóval és a külügyminiszterrel szemben is.Tavaly februárban az EU-tagok nagyköveteik ideiglenes hazahívásáról döntöttek, miután az EU és Lengyelország nagykövetét lényegében távozásra szólította fel Minszk, tiltakozásul arra, hogy az EU kibővítette a vízumtól eltiltott belarusz politikusok listáját. Idén júniusban a Vlagyimir Makej elleni szankciókat felfüggesztették.

Húzd meg, ereszd meg

Emellett az EU egy másik apróbb gesztust is gyakorolt, amikor az Európai Parlament egy békülékeny hangú jelentést tárgyalt meg, amely javulást érzékelt a minszki hatalom ellenzékkel szembeni hozzáállásában. Bár a litván Justas Paleckis jelentését végül a vita során keményebb hangúra cserélték, úgy tűnt, az EU enyhíteni akar a feszültségen a Keleti Partnerség novemberben esedékes fordulójára, nyitva hagyva a kaput Lukasenko előtt, nehogy túlságosan Moszkvára legyen utalva, amitől egyébként a belarusz elnök maga is ódzkodik.

Budapest és Minszk egymásra talált

A belarusz elnök nagy empátiával követi az Orbán Viktor által a napokban átalakításnak nevezett magyar folyamatokat. Tavaly ősszel az új magyar nagykövet beiktatásán kijelentette: az egykor szocialista Magyarország valamikor „nagyon jó, sőt, rendkívül közeli kapcsolatot" tartott fenn Minszkkel. „Most már megcsömörlöttek a demokráciától, a piacgazdaságtól, és kijózanodtak" – konstatálta elégedetten. Szavaira Giró-Szász András reagált, viccnek nevezve az elnök kijelentéseit. A kormányszóvivő szerint ugyanis „Magyarország a demokrácia és a jogállam keretei között arra törekszik, hogy az Európa minden országa előtt álló gazdasági és társadalompolitikai kihívásokra válaszokat találjon".

A magyar–belarusz kapcsolat az elmúlt években korántsem volt felhőtlen, ezt jelezte a vélhetően a belarusz titkosszolgálathoz, a KGB-hez köthető két akció is 2011-ben. Először a követség egyik alkalmazottjáról, majd az akkori nagykövet, Kontra Ferenc feleségéről szivárogtattak ki kompromittáló felvételeket.

Szerény volumenű kereskedelem

A keleti nyitás egyelőre Belaruszban nem éreztette a hatását. A forgalom a 2008-as, önmagában sem látványos csúcsévhez képest jelentősen csökkent, igaz, pozitív szaldót tud felmutatni: míg öt éve összesen 348 millió dollárnyi árut mozgatott meg a két ország – csaknem fele-fele arányban –, addig 2010-ben már csak 150, tavaly 140 millió dollárnyi áru ment Belaruszba, ahonnan csupán 70 millió érkezett. Az idei év arányosan hasonló mutatókat produkált.

Magyar részről a főszerepet gyógyszerkészítmények viszik – a Richter Gedeonnak és az Egisnek képviselete van az országban – emellett mezőgazdasági gépalkatrészek, takarmányok és élőállatok jutottak ki, míg Belarusz felől főként szénhidrogén-származékok, műtrágya és traktorok érkeztek – tudtuk meg a belarusz nagykövetség kimutatásából. A Nemzetgazdasági Minisztérium nem reagált írásos megkeresésünkre.

A közvetlen külföldi beruházások is elenyészők mindkét oldalon: az év első felében 42 ezer dollár közvetlen magyar beruházás valósult meg Belaruszban. Júniusban viszont bejegyezték Minszkben a Kész Holding Zrt. képviseletét, de egyelőre nem tudni, hogy az itthon számos nagy állami megrendelésben – valamint a Liszt Ferenc repülőtér bővítésében és a Mercedes kecskeméti gyárának építésében – részt vett építőipari vállalat milyen projektbe vághat a tízmilliós Belaruszban.