Nándor
7 °C
23 °C

Merkel mindenképpen nyer

2013.09.20. 08:09 Módosítva: 2013-09-20 11:58:16
A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint vasárnap szerény többséget érhet el a kereszténydemokrata-liberális kormánykoalíció, így Angela Merkel maradhat a kancellár. Ha a meggyengült liberálisok mégsem érik el a bejutási küszöböt, Merkel szociáldemokrata és zöld ellenfelei sem alakíthatnak egykönnyen kormányt. Akár a mérleg nyelvévé is válhat a professzorok és közgazdászok euroszkeptikus pártja, és még egy nagykoalíció sem zárható ki.

A vasárnapi német választások után az elemzők szerint Angela Merkel újraválasztása lenne a legjobb az eurozónának, és ez ígérne stabilitást az Európai Uniónak, aminek motorja egyértelműen a német gazdaság. Emellett már szinte mellékes, hogy ha vasárnap újraválasztják, akkor Merkel lehet a leghosszabb ideig hivatalban lévő női kormányfő Európában – a 11 évig miniszterelnök Margaret Thatchert előzné meg.

Merkel az elmúlt évtizedekben lépésről lépésre Európa legbefolyásosabb politikusasszonya lett, akinek népszerűségi mutatója nyolcévnyi kormányzás után is még 70 százalék körül alakul. Az is sokatmondó, hogy a Forsa intézet felmérésében a válaszadók 53 százaléka pártszimpátiától függetlenül is Merkelt választaná meg kancellárjának, míg szociáldemokrata kihívóját, Peer Steinbrücköt csak 26 százalék preferálná.

Megcsinálta

Merkel kampánya nyugodt volt, mások szerint kifejezetten unalmas. Értelemszerűen az eddigi eredményeket hangsúlyozta, és volt is mit. A világválság ellenére a német gazdaság megerősödött, emelkedtek az adóbevételek, és rekordszintet ért el a foglalkoztatottság. Pártja kiemelt szerepet szentelt a válságkezelésnek az elmúlt hetek kampányában. „Megmutattuk, hogy a nehéz idők ellenére is meg tudjuk tenni” – mondta Merkel a kampány egyetlen tévévitájában. Merkel jellegzetes kéztartását – mintha csak imádkozna – is felhasználták a kampányban. „Németország jövője – jó kezekben” – áll a Berlin vasútpályaudvarához közeli óriásplakáton.

Merkel megszorítások helyett a kampányban olyan nem túl eredeti ígéretekkel állt elő, miszerint milliárdokat költenek majd az állami gyerekgondozásra, emelik a nyugdíjakat és javítják az autópályákat. Nem véletlen, hogy német elemzők szerint a választók úgy érzik: nem nagyon veszíthetnek, ha a jól bevált Merkelnek szavaznak ismételten bizalmat.

Bemutatott

Merkellel ellentétben ellenfele, a szociáldemokrata Peer Steinbrück útját a választásokig kínos botrányok kísérték. Egyik választási szlogenjét például egy munkaerő-kölcsönzőtől lopták, miközben az SPD épp visszaszorítaná a munkaerő-kölcsönzést. Több sértő és balul elsült nyilatkozat után épp a választást megelőző héten tört ki Steinbrück „ujjbotránya”.

A Süddeutsche Zeitung olyan interjút készített vele, amelyben szavak helyett gesztusokkal kellett reagálnia a feltett kérdésekre. Amikor szembesítették botrányaival, problémás ügyeivel, sőt a Peerlusconi csúfnévvel, Steinbrück nem túl kreatív válasza az volt, hogy bemutatott a kamerának. Szóvivője ellenkezését figyelmen kívül hagyva maga Steinbrück engedélyezte a fotó megjelenését, ami a címlapra is kikerült. A felmutatott középső ujjból internetes mém lett, ellenfelei pedig azzal támadták, hogy egy potenciális kancellár nem viselkedhet így. A rögtönzött felmérésekből azonban úgy tűnt, a németeket nem nagyon érintette meg az ügy, Steinbrück szerint pedig érteni kellene az iróniát.

Mindenki mindenkivel?

Németországban azért izgalmas szinte minden választás, mert a pártoknak több szabad vegyértéke van, azaz változatos koalíciós lehetőségek vannak. Kormányoztak már együtt a liberálisok a szociáldemokratákkal és a konzervatívokkal is, a hagyományosan inkább az SPD-hez közelálló Zöldek is voltak már koalícióban a kereszténydemokratákkal, és volt már nagykoalíció is.

A német pártok támogatottsága a választás előtt

  • Kereszténydemokraták (CDU): 40%
  • Szociáldemokraták (SPD): 27%
  • Zöldek (Grünen): 9%
  • Baloldal (Linke): 8,5%
  • Szabaddemokraták (FDP): 5,5%
  • Alternatíva Németországért (AfD): 4%

A kiegyenlített erőviszonyok és a bizonytalanok magas aránya miatt az utolsó pillanatig kétséges, melyik összeállítás lesz a nyerő a Bundestagban. A Forsa legutóbbi felmérésében Merkel CDU-ja és a CSU országosan 39 százalékot érne el, de szakértők szerint a választók jelentős hányada csak a szavazás előtti napokban dönti el, kire voksol majd. Ebből a szempontból van jelentősége a csütörtök délután közzétett, ZDF által megrendelt legfrissebb közvélemény-kutatásnak. Eszerint a most kormányzó CDU és az államadósság csökkentésének fontosságát hangsúlyozó FDP együtt 45,5 százalékot érne el, míg egy szociáldemokrata-zöld-baloldali koalíció csak 44,5 százalékot.

Az FDP-nek 5,5 százalékot előrevetető legfrissebb felmérés azért is biztató lehet Merkelnek, mert mindeddig kétséges volt, hogy liberális koalíciós partnerei egyáltalán bejutnak-e Bundestagba, azaz elérik-e az 5 százalékos küszöböt. Rossz előjel volt, hogy a vasárnap tartott bajorországi választásokon 8 százalékról zuhantak be 3 százalékra, de ennek a pofonnak akár mozgósító hatása is lehet szavazóikra. A léc mindenképpen nagyon billeg: vasárnap dől el, hogy a kormányban töltött négy év teljesen felőrli-e az FDP-t, amely 2009-ben még története legjobb eredményével, 15 százalékkal jutott be a parlamentbe.

A választási rendszer

A német választási rendszer egy fordulóból áll. 299 képviselői helyet az egyéni körzetek alapján töltenek ki, a többi 299-et (plusz x-et) listás szavazatok alapján, de csak a legalább 5 százalékot elért pártok között osztják ki. A rendszer sajátossága, hogy ha egy párt több körzetben nyert egy tartományban, mint amennyi mandátum járt volna a listás szavazatok alapján, akkor többletmandátumokat is kaphatott. Ráadásul ezek hatását kiegyenlítik, a többi párt is kap kiegyenlítő mandátumokat, így végül több mint 600 képviselő is lehet a Bundestagban.

Pedofília-vita

Az FDP most nyílt lapokkal játszik. Külön párthatározatot hozott arról, hogy nem fog koalícióra lépni sem az SPD-vel, sem a Zöldekkel. Az FDP egy arra emlékeztető megoldással próbálja bebiztosítani a bekerülését, mint amit az MSZP és az SZDSZ is alkalmazott 2006-ban a parlamenti választások két fordulója között. A szabad demokraták arra kérték a CDU szavazóit, hogy osszák meg a szavazataikat: az egyéni listás parlamenti képviselőre leadott voksot adják a kereszténydemokratákra, viszont a pártlistán válasszák az FDP-t. Az ARD rádiónak Merkel szerdán viszont azt mondta, nem kéri erre a támogatóikat, hiszen a lehető legerősebb felhatalmazásra van szüksége kancellárként, és elmondása szerint egyébként is bízik abban, hogy az FDP megugorja a küszöböt.

A 2009-es mélypontból lassan kifelé evickélő SPD mellett a Zöldek gyengélkednek. Az előrejelzések szerint ők a négy évvel ezelőtti 10,9 százalékhoz képest 9 százalék környékén végezhetnek. A mindenkinek elérhető, zöld energiaforrásokkal kampányoló Zöldeknek leginkább a 2011-es fukusimai atombaleset idején ugrott meg a támogatottságuk, ezt azonban nem tudták tovább növelni.

A Zöldeket sem kerülték el a botrányok. Jürgen Trittin, a Zöldek vezetője azzal került be a hírekbe az utolsó napokban, hogy kiderült: ő volt felelős azért az 1981-es választási kiadványért, amelyben a gyerekek és felnőttek között beleegyezésen alapuló szexuális kapcsolat büntethetőségének eltörlését követelték. A német sajtóban „pedofíliavitának” elnevezett ügy rányomta a bélyegét a Zöldek kampányára, a CDU több politikusa is lemondásra szólította fel a héten Trittint.

Professzorok és közgazdászok pártja

Nem sok esély mutatkozik arra sem, hogy kedvező eredmény esetén az SPD és a Zöldek beemelnék maguk mellé a koalícióba az egykori NDK-s állampárt reformkommunista utódjából és egy nyugat-német baloldali párt szövetségéből létrejött Baloldalt. A főként a keleti tartományokban népszerű pártot 10 százalékra taksálják a felmérések. A Baloldal azzal kampányolt, hogy munkaerő-piaci és nyugdíjreformra van szükség. Elsősorban az SPD kárára növelték támogatottságukat, szerintük ugyanis a szociáldemokraták szociális javaslataiban nem lehet hinni. Mivel a párt ellenzi a német NATO-tagságot és a német katonák külföldi bevetését, külpolitikai kérdésekben aligha tudnának dűlőre jutni egymással.

Ha az FDP nem jut be, érdekes fordulatot hozhat egy új párt a német politikai palettán. Ha az FDP nem, viszont a most 4 százalékosra mért Alternatív Németország bekerülne a parlamentbe, velük együtt akár kormányképes többsége lenne a SPD–Zöldek-összefogásnak. A magát professzorok és közgazdászok pártjának is nevező szerveződés programja jórészt abból áll, hogy elégedetlenek a kormány válságkezelésével. A párt az eurózóna rendezett felszámolását tűzte zászlajára, újra bevezetné a nemzeti valutákat vagy a stabilabb európai államok közös pénzét, az „északi eurót”. A párt ugyanakkor jobboldali populista hangokat is megüt azzal, hogy a kanadai modellhez hasonlóan csak a „kvalifikált munkaerő bevándorlását támogatná”.

Tartják-e a kengyelt Merkelnek?

Végső soron nem zárható ki egy újabb CDU–SPD-nagykoalíció sem. Sokan úgy vélik, a két nagy párt összefogása biztosítaná a legszilárdabb kormányzást. A Forsa felmérésében nyilatkozók 64 százaléka is ezt szeretné, de a politikusok nem biztos, hogy így gondolkodnak. Merkel igazi államférfiúi nagyságról tett tanúbizonyságot idén májusban, amikor elment a 150. születésnapját ünneplő SPD-hez. Egy helyi lapban publikált írásában a demokrácia hajthatatlan híveként méltatta pártja első számú politikai ellenfelét, sőt kifejtette: nem lehet elég nagyra értékelni a szociáldemokratáknak a haza szolgálatában végzett munkáját. Hasonló gesztus Magyarországon elképzelhetetlen lenne, igaz, a mi mostani szociáldemokrata pártunk gyökerei sem egészen ugyanazok mint az SPD-é.

Kétségtelen, hogy a szociáldemokratáknak nem tett jót a 2005–2009 közötti együttkormányzás a kereszténydemokratákkal. Míg Merkelék megőrizték pozícióikat, a szociáldemokraták a 2009-es választást történelmi mélypontot jelentő 23 százalékos eredménnyel zárták. Steinbrück, aki a nagykoalíciós kormányban pénzügyminiszteri posztot töltött be, most azt mondta: „nem fogja megint a kengyelt tartani Merkelnek”.  Bár a nagykoalíció a szociáldemokrata tagság körében sem túl népszerű, azt lehet tudni, hogy készült ilyen B terv is. A pártban azt mondják, legalább 25 százalékot kellene elérni a választásokon, hogy egy nagykoalícióban a szociáldemokraták ne vert seregként legyenek másodhegedűsek, hanem igazi partnerei legyenek Angela Merkel kereszténydemokratáinak.