Az EU gyanakszik az amerikai nemzetbiztonságra
Az Európai Unió gyanakszik és bizonyítékokat keres azzal kapcsolatban, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) hozzáférkőzött-e a nemzetközi átutalásokat bonyolító, úgynevezett SWIFT-hálózat adataihoz – mondta Cecilia Malmström uniós belügyi biztos kedden Brüsszelben.
„A sajtóban megszellőztetett vádakat ki kell vizsgálni” – hangsúlyozta a biztos az Európai Parlament polgári szabadságjogokkal, valamint igazságügyi és belügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságának (LIBE) meghallgatásán. Egyben hozzátette, hogy nem találja elégségesnek az amerikai hatóságok által eddig átadott információkat.
Már egyszer lebuktak
Malmström szerint ha az NSA-vel szembeni vádak igazak, akkor az Egyesült Államok megsértette a TFTP-egyezményt. A Terrorizmus Finanszírozását Követő Programról Brüsszel a 2001. szeptember 11-ei merényleteket követően állapodott meg George W. Bush akkori amerikai elnök kormányával.
A TFTP keretében Washington éveken át titokban hozzájutott a SWIFT adataihoz, majd amikor a program lelepleződött, 2010-ben megállapodást kötött az Európai Unióval, hogy törvényesen hozzáférhessen az adatokhoz. Az egyezmény értelmében az amerikai pénzügyminisztérium kapta meg a terrorizmussal gyanúsított személyek átutalási adatait, de más szervezet, így a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) vagy az NSA elvileg nem.
Hisznek az Egyesült Államoknak
Az Europol vezérigazgatója, Rob Wainwright, valamint a SWIFT jogi tanácsadója, Blanche Petre azonban kiemelte, hogy máig nem kerültek napvilágra a vádakat alátámasztó bizonyítékok.
„Nincs rá bizonyíték, hogy bárki is illetéktelenül hozzáfért volna a rendszerünkhöz és az adatainkhoz” – mondta Petre, hozzátéve, hogy a belgiumi székhelyű SWIFT számára a titoktartás elsődleges fontosságú.
Az elmúlt időszakban liberális és zöldpárti európai parlamenti képviselők a TFTP-egyezmény felmondását sürgették, Malmström azonban egyértelműen jelezte, hogy erről egyelőre nincs szó. Az egyezmény felbontására csak azután kerülhetne sor, hogy az Európai Unió tagállamainak többsége ebbe beleegyezett, amire uniós diplomaták jelenleg nem sok esélyt látnak.