Emma
5 °C
8 °C

Kivel fog kormányozni Merkel?

2013.09.26. 18:53

Bizonytalan, hogy milyen összetételű kormány alakulhat Németországban, és egyelőre az sem ismert, hogy mikor kezdődhetnek az első koalíciós tárgyalások. A konzervatív CDU/CSU pártszövetség csütörtökön, a parlamenti választás utáni negyedik napon sem foglalt állást hivatalosan abban a kérdésben, hogy a választás győzteseként mely párttal kíván koalíciós tárgyalást kezdeni.

A második helyezett szociáldemokrata párt (SPD) pénteken egy kibővített választmányi ülésen vitatja meg, hogy milyen lépéseket tegyen. Sigmar Gabriel elnök várhatóan azt javasolja a 250 küldöttnek, hogy döntsenek úgynevezett előzetes, helyzetfelmérő tárgyalások megkezdéséről, és ha ezek eredményesnek bizonyulnak, egy újabb konventen döntsenek majd a koalíciós tárgyalások elindításáról.  Ennek alapján legkorábban október második hetében kezdődhetnek hivatalos megbeszélések kormányalakításról a két legnagyobb német politikai erő között.

Az SPD több tartományi szervezete sürgeti, hogy az esetleges koalíciós szerződésről kérjék ki a csaknem félmilliós tagság véleményét, és ennek a pártszavazásnak az eredménye határozza meg, hogy a szociáldemokraták kormányon vagy ellenzékben politizálnak-e a következő ciklusban. A pártszavazást nagyjából egy hónap alatt lehet lebonyolítani.

Ellenzi a nagykoalíciót az SPD számos befolyásos vezetője, például a párt következő kancellárjelöltjeként számon tartott észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnök, Hannelore Kraft. A konzervatívokkal közös kormányzást elsősorban azért utasítják el, mert úgy vélik, éppen a kormányzati együttműködés miatt süllyedt történelmi mélypontra, 23 százalékra a párt támogatottsága a legutóbbi, 2005-2009 közötti nagykoalíció végére. Sokan pedig úgy vélik, hogy a párt a CDU/CSU túlereje miatt kormányzati pozícióban sem nagyon tudná érvényesíteni az elképzeléseit, ezért inkább ellenzékben kellene maradnia.

A konzervatív oldalon az SPD és a Zöldek fenntartásaira reagálva több vezető politikus jelezte, hogy nyitottak a legmagasabb jövedelmű rétegek adóterheinek növelésére, ami a szociáldemokraták és a baloldali ökopárt egyik fő kampányígérete volt. Erre utalt például Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter a Die Zeit című hetilapnak  adott interjúban, míg a Bild című lap csütörtökön arról írt, hogy Herman Gröhe, a CDU főtitkára is támogatja a személyi jövedelemadó legfelső kulcsának emelését. Gröhe aztán cáfolta a Bild értesülését, és hangsúlyozta, hogy továbbra is a CDU/CSU választási programja az irányadó, amelyben elutasítják az adók emelését.

A Zöldek egyelőre nemigen foglalkoznak a koalíciós tárgyalások gondolatával, inkább a soraikat rendezik. A vasárnapi választási kudarc óta valamennyi vezető és vezető testület visszalépett. A pártban a tisztújítást november elején tartják, míg a parlamenti frakció két vezetőjét - a Zöldeknél hagyományosan szinte minden vezető pozíciót ketten töltenek be - várhatóan a jövő héten választják meg, holott a többi frakció már kedden, az alakuló ülésen választott vezetőt.   
Közben az új Bundestagban a harmadik legnagyobb frakcióval rendelkező Baloldal továbbra is azt szorgalmazza, hogy fogjon össze a konzervatívokkal szemben álló három párt.

Az SPD, Zöldek és a Baloldal együtt többséggel rendelkezik a parlamentben, és mindhárman megígérték a kampányban a minimálbér bevezetését, ezért célszerű volna ezzel a többséggel élve törvényt alkotni az intézményről - javasolj a Baloldal. Azt is szorgalmazza, hogy mindhárom szervezetnél tartsanak pártszavazást a közös kormány megalakításról, vagyis kérjék ki a tagság véleményét arról,  hogy lépjen-e koalícióra az SPD, a Zöldek és a Baloldal.

A szociáldemokraták és a Zöldek nem reagáltak a felvetésekre, korábban viszont mindkét párt elzárkózott az együttműködéstől a keletnémet állampárt utódszervezetéből kifejlődött párttal.
A CDU/CSU a vasárnapi választáson a szavazatok 41,5 százalékát szerezte meg, ez 311 mandátumot jelent a 630 fős Bundestagban. Az abszolút többséghez - 316 mandátumhoz - 42,5 százalék kellett volna. Az SPD a szavazatok 25,7 százalékát nyerte el, képviselőcsoportja 192 fős. A Baloldal 8,6 százalékos eredménnyel 64 képviselőt küldött a Bundestagba. A Zöldek 8,4 százalékot szereztek, ami 63 mandátumot jelent.