Ne haragudj, az arab tavasz nevetséges
További Külföld cikkek
- Helikopter ütközött egy kórház épületének Törökországban, négyen meghaltak
- Vádat emeltek a magdeburgi támadás elkövetője ellen
- Irán mostanra már teljesen letérdelt a nyugati szankciók miatt
- Halálos balesetet okozott Ausztriában egy magyar autós
- Egy kisteherautó sofőrje behajtott egy texasi plázába, öt embert elütött
Hogy kerültél Budapestre?
25 éve kerültem ide ösztöndíjas diákként, villamosmérnöknek tanultam. Két villamosmérnöki diplomám van, magyar a feleségem, két gyerekünk van.
Hogy lettél vendéglátós, egy arab ételeket kínáló étterem tulajdonosa?
Mérnökként pár évig dolgoztam. Fix fizetésem volt, láttam, hogy az anyagi előrelépéshez és a családalapításhoz ennél több kell. A rendszerváltás után a vendéglátás jó ötletnek tűnt. Saját receptjeimet használom, vannak ételeink, amelyeknek az elkészítését édesanyámtól és a nagymamámtól tanultam, és vannak tradicionális arab ételeink is. Persze ügyelnem kell arra is, hogy az ételek megfeleljenek az itteni magyar vendégek ízlésének is. Sokszor meglepődnek a szír barátaim, hogy honnan jön a gránátalmás makloubi, a datolyás hús és az aszalt fügés máj, de a vendégek szeretik.
A többi magyarországi szírrel milyen kapcsolatban vagy?
A Magyarországon élő szírek egy része 89 után érkezett üzletelni. A másik részük ide járt valamelyik felsőoktatási intézménybe, itt alapított családot, és nem mentek vissza Szíriába. Az utóbbihoz tartozik a baráti köröm. Körülbelül 1500 szír élhet Magyarországon, vannak köztük muszlimok és keresztények is.
Az arab tavasz többi országában gyorsan véget értek a megmozdulások, Szíriában két éve tart az állandó készenlét...
Ne haragudj, az a megnevezés, hogy arab tavasz, nevetséges.
Csak egy klisé, de mégis így hívják a 2011-ben elkezdődött forradalmakat, zavargásokat...
A tavaszhoz kötődik a termékenység, a virágzás, de ha megnézzük, hogy hogyan alakult ezeknek az országoknak a sorsa, semmiképpen sem beszélhetünk tavaszról, hanem inkább terméketlenségről, rombolásról és káoszról. Bábkormányokat ültettek hatalomba, akik nem a nép érdekeit szolgálják, hanem a rabszolgatartóikét. Csak a nyugati államoknak hozott tavaszt. Nem jobb a helyzet egyetlen államban sem, ahol hatalomváltás történt, és ezért nem szerepel a médiában, mert ez kellemetlen a Nyugatnak és a szövetségeseinek.
Ha csak az utóbbi száz évet nézzük: mikor volt jó bármelyik országnak, ha a franciák, angolok, amerikaiak beavatkoztak? Gyarmatosítás, kizsákmányolás volt. Soha semmi haszon nem volt belőlük. Még ha hozzátesszük Izraelt vagy a „mintademokráciának” számító öböl menti országokat, akik köldökzsinórral vannak hozzákötve az Egyesült Államokhoz, akkor el tudjuk képzelni, hogy mi lesz ebből. Ha a nehéz sorsú, szegény emberek és az emberi jogok érdekelné a Nyugatot, akkor miért nem az afrikai éhező gyerekeken segítenek?
Szíriának az erőszakhullám kezdete előtt nem volt külső adóssága, és az ország földrajzi adottságainak köszönhetően mindent meg tudtunk termelni. Mezőgazdasági termékekből sem kényszerültünk arra, hogy búzát, gabonát importáljunk, ásványi anyagaink is vannak. Ezenkívül a kutatási eredmények nagy mennyiségű kőolaj- és földgázkészletről szólnak. Mivel a Nyugat nem tudta térdre kényszeríteni az országot, ezért máshogy próbálta rákényszeríteni Szíriát, hogy engedjen. Ezért kreáltak zavargásokat, amiket az erre a célra készen álló médiában sokszorosítottak és nagyítottak fel úgy, hogy a megfelelő pillanatban a nyugati hatalmak katonailag beavatkozhassanak.
A Közel-Keleten, az arab világban már mindenki beállt a sorba, és az amerikai érdekszférához tartozik. Maradt Irán, Szíria és a libanoni Hezbollah. Ez az ellenálló tengely, ami szálka maradt az Egyesült Államok és szövetségeseinek szemében. Ehhez, hogy az Államok kézben tudja tartani az energiaforrásokat, ezt a tengelyt gyengítenie kell.
Amikor Egyiptomban éltem, többször találkoztam azzal, hogy bármilyen baráti volt a beszélgetés, amint a politikára tereltem a szót, és Hoszni Mubarak elnökről kérdeztem őket, rögtön elhalkultak, és csak olyan egymondatos frázisokat válaszoltak, hogy „szeretem a hazámat”. Rettegtek a titkos ügynököktől. Ugyanezt hallottam Szíriáról. A te családodat érték valamilyen atrocitások? Kihallgatta őket a titkosszolgálat?
Nem, soha senki nem bántotta a családomat, engem sem hallgattak ki. Európában a titkosszolgálatok is le tudnak hallgatni bárkit. Minden országban van nemzetbiztonsági hivatal, és Szíria sem kivétel.
Te hogy látod, a rokonaid mit mesélnek, kik ezek a felkelők, akik Szíriában harcolnak?
Először különbséget kell tenni a fegyveres vallási fanatikusok és a békés tüntetők között, utóbbiakkal senkinek sincs gondja. Az előbbiek terroristák, infrastruktúrát, iskolákat és kórházakat robbantanak fel, templomokat rombolnak, még a világörökség részét képező keresztény és muszlim műemlékeket sem kímélték. Tönkretették a Maalula falut is, ami egyike a legősibb településeknek, és lakói az ősi arámi nyelvet használják, amit Jézus is beszélt.
Ezek a felkelők rettegésben tartják a civileket. Sokszor ártatlan emberek esnek áldozatul, mint az egyik barátom, aki szintén Magyarországon tanult. Vagy a szomszéd asszony két gyerekével szintén áldozatul esett, csak azért, mert rosszkor rossz helyen voltak. A terroristáknak a többsége nem is szíriai, több mint 80 országból jöttek és jönnek egyfolytában, mert a hosszú szíriai határokat nehéz ellenőrizni. Zsoldos katonákkal és dzsihádistákkal van tele az ország, akik az iszlám nevében teszik mindezt, miközben az iszlám a megbékélést és a szeretetet hirdeti. Úgy érzem, egy jó érzésű ember sem érthet egyet olyan cselekedettel, melyek alapvető emberi és erkölcsi értékeket tipornak sárba.
A Szíriában elő családtagjaid, rokonaid hogy élik meg a mindennapokat? Biztonságban vannak?
A szüleim egy kis faluban élnek, minden ötször drágább, mint a zavargások előtt volt. Nehezen lehet bármit is beszerezni, mert a gazdaság lebénult, a termelés akadozik, és az utak nagy része tönkrement. Szíriában félnek az emberek, bárhol, bármikor robbanhat egy pokolgép vagy becsapódhat egy rakéta. Ezelőtt Szíria a béke szigete volt, nem féltek az emberek. Biztonságban érezte magát az ember. Ezt tanúsíthatja a sok kedves magyar ember, aki járt Szíriában.
Mikor voltál utoljára otthon?
2011-ben, még az események előtt. Azóta megbetegedett az édesanyám, aztán az édesapám is, de ők kérték, hogy ne menjek. A magyarországi családom is félt.
Nem tervezted, hogy áthozod a szír családtagjaidat, barátaidat Magyarországra?
Nem. Nekik ott az életük, a barátaik, a nagycsalád, a föld, amiben nagyon mélyre gyökereztek. Ha onnan eljönnének, végük lenne. Szíria a civilizáció bölcsője, egy földi paradicsom.
Milyen pozitív forgatókönyvet képzelsz el, te hogy látod, hogy alakulnak majd az események?
Ez az ország nagyon sokat szenvedett az utóbbi két év alatt, mindenki veszített valamit vagy valakit. Sokat szenvedtünk, de ha nem lettünk volna biztosak benne, hogy a józan ész győzni fog, akkor nem lett volna annyi türelem, elszántság és kitartás a népben. A mi hazánkat nem fogják úgy lerombolni, hogy azt a szír emberek ne tudják újraépíteni. A békét várjuk nagyon.