A nemzetközi joggal ellentétes, de helyes lépés volt az Egyesült Államok koszovói beavatkozása 1999-ben, ideértve a bombázást is, amelyet nem hagyott jóvá az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Ezt Madeleine Albright volt amerikai külügyminiszter mondta egy rádióinterjúban.
Albright párhuzamot vont a szíriai helyzet és a tizennégy évvel ezelőtti koszovói helyzet között. A volt külügyminiszter azt mondta, hogy számtalan módon tudna az USA hadserege beavatkozni Szíriában az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyása nélkül is.
Szerintem többféleképpen is meg lehet ezt csinálni. Ha azt kérdezik, hogy törvényes-e, akkor őszintén szólva, Koszovóra kell visszatérnem, a rendszer végül is kimondta, hogy amit ott tettünk, az nem volt legális, de helyes volt
– mondta Albright.
Jugoszláviát 1999. március 24-én kezdte bombázni a NATO, a 78 napig tartó bombázásban különböző becslések szerint 1200-3500 civil, katona és rendőr halt meg, az ország gazdasága pedig mintegy 30 milliárd dolláros kárt szenvedett.
A NATO 19 tagországa azt követően támadta meg Jugoszláviát, hogy kudarcba fulladtak a franciaországi Rambouillet-ben és Párizsban folyó tárgyalások Koszovóról. Így vetettek véget Slobodan Milošević elnök koszovói terrorhadjáratának.