Előd
7 °C
16 °C

Elnézést kérnek a drogdílerektől

2013.11.01. 15:50 Módosítva: 2013-11-01 16:45:43
Az orvosi marihuána és a fű rekreációs használatának térnyerése Amerikában elhozhatja a drogháború végét. Az Index a világ legnagyobb drogkonferenciáján járt a 2014 januárjától a fűfogyasztást és árusítást szabályozó és adóztató Colorado államban.

A globális drogháború legnagyobb támogatójaként ismert Egyesült Államokban olyan változás előtt áll a marihuánakereskedelem és fogyasztás, amelyről a híres holland coffeeshopok tulajdonosai is csak álmodoznak.

Tavaly húsz állam orvosimarihuána-szabályozása után két állam – Washington és Colorado – polgárai léptek egy nagyot és őszintét, és megszavazták a marihuána minden felnőtt számára rekreációs céllal való fogyasztását és szabályozását. Ezzel pedig az Obama-kormányzatot is meghökkentő sebességre kapcsolt a legalizáció az Egyesült Államokban. Olyannyira, hogy augusztus végén az ország főügyésze, Eric Holder, hosszas hezitálás után – hogy vajon eltiporja-e a szövetségi vezetés a két progresszív állam törekvéseit – kijelentette: nem állnak útjába a két állam bevezetendő legalizációnak. Helyette ezentúl inkább a nagykereskedőkre és a fiatalok védelmére koncentrál a rendőrség. Mindeközben a marihuána szövetségi szinten továbbra is illegális marad.

Kannabisz tartalmú élelmiszerek.
                        További képeinkért kattintson a fotóra!
Kannabisz tartalmú élelmiszerek. További képeinkért kattintson a fotóra!
Fotó: Takács István Gábor

A drogháború ellenzői szerint gyorsuló változások előtt áll az Egyesült Államok 32 évvel azután, hogy Richard Nixon elnök 1971-ben meghirdette a háborút, amely eddig ezermilliárd dollárjába (1000 000 000 000 $) került Amerikának.

A drogpolitika nagyágyúin túl többek között a progresszív drogpolitikát folytató Guatemala külügyminisztere, Fernando Carrera, a szintén a kannabisz teljes legalizációját és szabályozott állami kereskedelmét megvalósító Uruguay illetékes kormánymegbízottja vagy a Denver demokrata párti kongresszusi képviselője, Jared Polis is felszólalt a rendezvényen. Polis volt a coloradói legalizációs javaslat és a számos egyéb progresszív drogpolitikai jogalkotás megalkotója, melyek nyomán például a fűbizniszből befolyó adódollárokat az oktatási intézményeire költi a Sziklás-hegységben fekvő állam.

Az amerikai drogháború háború saját polgárai ellen

Miközben az Egyesült Államok a világ lakosságának mindössze öt százalékát teszi ki, börtönpopulációja több mint a negyedét. Míg 1980-ban félmillió börtönlakója volt az országnak, ma számuk 2,3 millió fölött van. Kábítószer-fogyasztás vagy azzal kapcsolatos bűncselekmények miatt 1980-ban 50 ezren ültek, ma ezzel szemben több mint félmillióan. Az utóbbi negyed évszázadban a drogletartóztatások száma megtriplázódott, 2010-ben 1,63 millió embert citálva az igazságszolgáltatás elé. Ráadásul ötből több mint négy esetben kábítószer sima birtoklása miatt, míg majdnem az esetek fele marihuána birtoklásával volt összefüggésben. Az amerikai polgárok ellen vívott drogháborúnak ráadásul erős rasszista felhangja is van. Miközben a fekete amerikaiak a lakosságnak csak a 13 százalékát teszik ki, a droggal kapcsolatos esetek 38 százalékában érintettek. A statisztikák szerint egy fekete amerikai tizenegyszer nagyobb eséllyel kerül drog miatt börtönbe, mint fehér polgártársai. A milliónyi letartóztatott és börtönbe került fogyasztó ellenére az Egyesült Államokban a függők, túladagolások száma soha nem látott magasságokban van.

Világszerte egyre több vezető és volt államelnök fejtette ki az utóbbi években, hogy a drogháború értelmetlen, kifejezetten ártalmas, a feketekereskedelem és a terrorizmus táplálója miközben hatalmas szociális pusztítást végez. A világ progresszív drogpolitikát támogató vezetőit tömörítő Global Commission on Drugshoz például idén csatlakozott a hírhedt 2000-es lengyel drogszigort törvénybe iktató Alexander Kwasniewski elnök. A szervezet tagja egyebek mellett César Gaviria kolumbiai, Fernando Henrique Cardoso brazil, Ernesto Zedillo mexikói és Ruth Dreifuss svájci exelnökök, Javier Solana, volt EU külügyi főbiztos vagy George Papandreou, volt görög miniszterelnök.

Ethan Nadelmann, a denveri konferenciát szervező Drug Policy Alliance elnöke nyitó beszédében azzal érvelt, hogy a globális politika alakulása és a januárban legalizáló két amerikai állam mellett az ország polgárai is egyre inkább a fű szabályozott kereskedelmét és fogyasztását támogatják. Egy friss Gallup-felmérés szerint először támogatja az amerikaiak többsége a legalizációt, miután egy év alatt tíz százalékkal, 58 százalékra nőtt az arányuk.

Nadelmann megköszönte a két progresszív állam polgárainak a sikert, és egyúttal elnézést kért a fűdílerektől, hogy átveszi üzletüket a szabályozott boltrendszer. Januártól ugyanis nemcsak az eddig orvosimarihuána-kártyával rendelkezők, de bárki bemehet Colorado 350 fűboltja közül az egyikbe maximum egy uncia (28 gramm) fűért, amennyiben elmúlt 21 éves. Ott pedig a Hollandiában megszokott kocsmaszerű coffeeshopok helyett professzionális termékpalettával konkuráló kereskedők fogadják őket. A kannabiszfogyasztás ugyanis Washington és Colorado államokban messze nem merül ki a dohánnyal kevert tekert füves cigarettában. Kannabisztartalmú ételek és italok, nyalókák, cukorkák, müzli szeletek és temérdek egyéb áru közül választhatnak a fogyasztók. Akad persze bőséggel a végletekig nemesített kenderfélék sokasága is, melyeket szigorúan ellenőrzött körülmények között termesztenek, és folyamatosan minőségbiztosítanak. Ott vannak aztán a koncentrátumok, melyek a legdivatosabbak az egészségtudatos fűfogyasztók között. A koncentrátumok ugyanis vaporizátorba tölve (e-joint) füstöt nem, csak kannaniszpárát juttatnak a szívók tüdejébe. Akadnak aztán THC-t nem, csak egyéb kannabinoidokat a szervezetbe juttató termékek, melyeket főként fájdalom és egyéb panaszok enyhítésére árulnak.

A marihuána gyógyászati haszna mellett érvelők szerint ugyanis a növénycsalád ezen aspektusait méltatlanul háttérbe szorította a drogháború. Azok azonban a reformtörekvések nyomán egyre nagyobb teret kaphatnak, és jelentősen bővülhet a növénnyel kapcsolatos kutatási paletta.

Orvosimarihuána-választék Colorado egyik fűboltjában. További képeinkért kattintson a fotóra!
Orvosimarihuána-választék Colorado egyik fűboltjában. További képeinkért kattintson a fotóra!
Fotó: Takács István Gábor

„Amit ma gondolunk a kannabiszról és fogyasztóiról, az maga a stigma. A lusta, passzív fűszívó imázsát a hatalom erőlteti az emberekre. A fűszívók többsége nem a társadalom peremére szorult munkanélküli junkie” – magyarázta az Index tudósítójának Regina Nelson, a növény gyógyászati célú kutatását és használatát segítő Cannabis Patient Network Institute szakértője.

Magyar vonatkozása is volt a konferenciának: a rendezvénynek a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Drogriporter csapata volt a hivatalos videós stábja, filmjüket más médiumok mellett a Huffington Post is lehozta.

“Elértük a fordulópontot” - mondta a konferencián a Drug Policy Alliance elnöke, aki azonban rögtön hozzátette: “lehet hogy két államban már célt értek, de 48 még hátra van, és lehet hogy két ország már legalizált, de 200 még hátra van - ezért egyáltalán nem szabad elbíznunk magunkat”.

A Tennesee állambeli Edwin C. Sanders tiszteletes, aki városában Nashville-ben 1992 óta üzemeltet ártalomcsökkentő programot – miközben Amerikában a tűcsere a 2000-es évek végéig nem volt engedélyezett –, úgy fogalmazott, hogy a polgárjogi harcok, a bizalom és a hit nélkül ma hol lennének a nők vagy a melegek jogai. Szerinte a világnak túl kell lépnie a drogokkal kapcsolatos félelmén, polgárai és közösségei védelmében és általában az emberi jogok tisztelete érdekében. Véget kell vetni ennek az őrültségnek, ezért nem fogadhatjuk el többé a nemet válaszként – mondta Sanders.

Szigorúan szabályozott fűkereskedelem. További képeinkért kattintson a fotóra!
Szigorúan szabályozott fűkereskedelem. További képeinkért kattintson a fotóra!
Fotó: Takács István Gábor

Ira Glasser, a legerősebb amerikai emberjogi szervezet, az American Civil Liberties Union volt elnöke és a Drug Policy Alliance vezető testületének jelenlegi elnöke, történelmi kontextusban magyarázta az „társadalmi igazságtalanságot eredményező, aljas és az emberek alapvető jogai ellen vívott drogháborút”.

„1954-ben mondta ki a legfelsőbb bíróság, hogy a bőrszín alapján szegregált iskolák nem jogszerűek, mégis a hetvenes évekig elkülönített részen utazhattak csak a feketék az amerikai buszokon. Hasonlóképpen a nők jogainak kiharcolása az amerikai alkotmány 14. módosítására hivatkozva szintén hosszú jogi küzdelem volt” – részletezte Glasser. Végül Winston Churchill szavait parafrazeálva úgy fogalmazott, nincs ok még az ünneplésre, ez még csak nem is a kezdet, talán inkább a vég kezdete... mely minden társadalmi igazságért síkra szálló mozgalomra igaz.

A cikket a Facebook-oldalunkon kommentelheti.