Lukács
7 °C
22 °C

Nem tudják a szlovákok, mi az a tót

2013.11.20. 16:07
Érdekes eredményre jutott egy Szlovákiában végzett felmérés arról, hogyan látják a szlovákok a magyarokat.

A szlovákok döntő többsége, több mint kétharmada számára a Felvidék kifejezés nem mond semmit vagyis nem tudják annak jelentését meghatározni. Akik értelmezni tudták a Felvidék kifejezést, főként negatívan viszonyultak hozzá.

A magyarok körében ugyanakkor a döntő többség (a megkérdezettek 85 százaléka) olyan konkrét meghatározást adott a Felvidékre, mint a történelmi Felső-Magyarország, vagy egyszerűen a "saját hazám." Hasonló volt a "tót" kifejezés ismertsége a szlovák válaszadók körében, közel kétharmaduk ezt a szót lényegében nem ismeri, csak alig egyötödük azonosítja jelentését a szlovákkal. A megkérdezettek megközelítőleg 8 százaléka úgy vélte, hogy a "tót" kifejezés a szlovákok sértő megnevezése vagy sértő jelentéstartalma van, például buta embert jelent.

A magyarok és szlovákok közös történelmének egyes eseményei, például a tatárjárás vagy a mohácsi vész a szlovákok és a felvidéki magyarok körében is viszonylag jól ismertek és a felhozott példákban mindkét csoport megítélése negatív volt. Jelentős különbség mutatkozott azoknak a személyiségeknek a megítélésében, akiket a magyarok és a szlovákok saját történelmi nagyságaiknak tartanak.

Ezt bizonyítja az is, hogy míg Szent Istvánt a felmérésben részt vevő magyarok 52 százaléka tartotta pozitív személyiségnek, a szlovákok esetében ez az arány csak 26 százalék volt. Csák Máté megítélése ezzel ellentétben pontosan fordított arányokat mutatott. Őt a szlovákok fele és a felvidéki magyarok csupán 29 százaléka jelölte meg pozitív személyiségként. Az eredmény nem meglepő, hiszen Csák Máté kiskirályságát a szlovák történelmi-irodalmi hagyomány a szlovák Felföld regionális megerősödésének korszakaként tartja számon.

DVETT20091007101
Fotó: Komka Peter

A magyarok megjelenését a mai Szlovákia területén csupán a szlovákok alig több mint negyede teszi a honfoglalás korára vagy az előtti időre. Ezzel szemben 15 százalékuk úgy véli, a magyarok a török megszállás korában jelentek meg ezen a területen, további 25 százalékuk pedig még későbbre, az Osztrák-Magyar Monarchia korszakára, sőt, további 7 százalékuk Trianon utánra teszi a magyarok megjelenését a mai Szlovákia területén.

Megosztott a szlovák köztudat abban a kérdésben is, hogy mióta lehet szlovák nemzetről beszélni. A válaszadók negyven százaléka ugyanis a morva, vagy még korábbi időktől, az első szláv törzsi fejedelemségektől számítja a szlovák nemzet létezését, mintegy harmaduk viszont csak a modern nemzeti mozgalmak korszakától azaz a 19. századtól, vagy Csehszlovákia megalakulásától.

A Pozsonyi Magyar Intézet megbízásából a pozsonyi Focus közvélemény-kutató ügynökség készített októberben reprezentatív felmérést. A résztvevőket egyebek között a szlovák történelmi tudatról és a szlovákoknak a történelmi Magyarországhoz való viszonyulásáról kérdezték.