Salamon
7 °C
14 °C

Obamáék megállapodtak Iránnal

MTI/Index
2013.11.24. 08:17

Megállapodott vasárnap hajnalban Genfben Teherán atomprogramjáról a Hatok csoportja és Irán - közölte Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének szóvivője. A megállapodás Barack Obama amerikai elnök szerint fontos első lépés - írja az MTI. Ideiglenes, hat hónapra szóló megállapodás jött létre, ami lehetővé teszi egy átfogó egyezmény kidolgozását.

Genfben szerda óta tárgyalt az ENSZ BT öt állandó tagjából és Németországból álló Hatok csoportja és Irán. A tárgyalásokhoz csatlakoztak a külügyminiszterek is. Irán kötelezettséget vállalt arra, hogy nem dúsítja 5 százaléknál magasabbra uránkészleteit, semlegesíti 20 százalékra dúsított készleteit, nem helyez üzembe új centrifugákat és nem fejleszti tovább nukleáris programját, beleértve az araki nehézvizes reaktort, amely alkalmassá válhatott volna plutónium előállítására atomfegyverhez. Beleegyezett abba is, hogy lehetővé teszi létesítményeinek helyszíni ellenőrzését.

Csak békés célokra használhatják az atomenergiát

Az iráni külügyminiszter korábban annyit közölt, hogy az egyezmény elismeri Irán jogát az urándúsításra. John Kerry amerikai külügyminiszter azt mondta, hogy ez szó szerint nem szerepel a megállapodásban. A Hatok nem ismerik el Irán jogát az urándúsításra. Kerry azt is elmondta, hogy a megállapodás teret és időt ad Iránnak, hogy bizonyítsa békés szándékait, ezzel biztonságosabbá válhat Izraelt és térség többi országa - írja a CNN.

Barack Obama szintén ideiglenes, hat hónapra szóló megállapodásról beszélt. Elmondta, hogy a következő fél évben egy végleges megállapodást kell kidolgozni. Obama  hozzátette, hogy Irán kötelezettséget vállalt arra, hogy nukleáris programja csakis békés célokat szolgál majd. "Irán az atomenergiát csakis békés célokra használhatja fel" - mondta az elnök.

Mindennek fejében Irán az ellene érvényben lévő szankciók enyhítésére számíthat. 4,2 milliárd dollárhoz juthat a korlátozott olajexportból, további 1,5 milliárdhoz pedig többek közt arany- és nemesfém-kereskedelméből és a további szankciók enyhítéséből.

Haszan Róháni iráni elnök Twitter-üzenetében a megállapodással kapcsolatban "új horizontokról" írt. Szerinte mindez azért vált lehetővé, mert az iráni nép a júniusi elnökválasztáson a mérsékelt irányvonal mellett döntött.

Izrael szerint történelmi hiba

Izrael bírálta a megállapodást. Juvál Steinic hírszerzési miniszter szerint nincs oka ünneplésre a világnak, mert az egyezség iráni megtévesztésen és önámításon alapul. Izrael szerint Irán továbbra is atomfegyvert akart.

Az izraeli miniszterelnöki hivatal egy névtelenül nyilatkozó tisztségviselője azt mondta, hogy a hatok rossz üzletet kötöttek Iránnal. "Irán pontosan azt kapja, amit akart, vagyis a szankciók jelentős lazítását és azt, hogy megtarthatja a nukleáris program legfontosabb elemeit" - mondta a Reuters hírügynökségnek.

Benjámin Netanjahu miniszterelnök vasárnapra kormányülést hívott össze és történelmi hibának nevezte az egyezséget. Az ülés kezdetén kijelentette, hogy "ma sokkal veszélyesebbé vált a világ, mert a legveszélyesebb rendszer jelentős lépést tett a világ legveszélyesebb fegyverének megszerzésére. A világ vezető hatalmai először fogadták el az iráni urándúsítást, miközben teljesen figyelmen kívül hagyják az általuk vezetett ENSZ Biztonsági Tanácsot."

Azt is elmondta, hogy "Izrael nem tekinti magára nézve kötelezőnek a megállapodást és fenntartja a jogot az önvédelemre". Szembeszállt a szankciók feloldásával, mert évekbe telt létrehozásuk, és Irán kozmetikai engedményeiért oldják fel, amelyeket heteken belül visszavonhatnak. "Irán eltökélt Izrael elpusztításában, de Izrael nem engedi az iráni nukleáris katonai képességek kifejlesztését" - közölte a miniszterelnök. Obama tárgyalni akar Izraellel a genfi megállapodásról.

A megállapodás pontokban

Irán:

1. Nem dúsítja 5 százaléknál magasabb szintre uránkészleteit, felszámolja az 5 százalékos dúsítottsági szint meghaladásához szükséges technológiát.

2. Felhígítással semlegesíti 20 százalékra dúsított készleteit.

3. Nem helyez üzembe új centrifugákat és félbeszakítja az araki, plutónium termelésére is képes reaktor működésbe állításának előkészületeit.

4. Nem épít olyan létesítményt, amelynek segítségével a kiégett fűtőanyagból újrafeldolgozással plutóniumot nyerhet ki.

5. Lehetővé teszi a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szakértőinek a mindennapos helyszíni ellenőrzést, adatokat közöl az araki reaktorról.

A Hatok csoportja:

1. Mintegy 7 milliárd dollár értékben enyhíti az Irán elleni szankciókat.

2. A következő hat hónapban nem hoz újabb szankciókat, amennyiben Irán betartja a megállapodásban foglaltakat.

3. Felfüggeszt bizonyos szankciókat, ennek köszönhetően Irán 1,5 milliárd dollárhoz juthat az arany- és nemesfém-kereskedelméből, valamint az iráni gépjármű- és petrolkémiai ipart érintő korlátozások enyhítéséből.

4. Engedélyezi bizonyos iráni légitársaságok gépeinek Iránon belüli javítását és biztonsági ellenőrzését.

Az európai külügyminiszerek viszont örülnek

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint a megállapodásnak nincsen vesztese. Laurent Fabius francia külügyminiszter azt mondta, hogy a megállapodás a biztonság és a béke irányába tett fontos előrehaladás. "A mechanizmus a kötelezettségvállalások szigorú ellenőrzését írja elő, és éberségre van szükség a megvalósításuk biztosításához" - mondta.

William Hague brit külügyminiszter Twitter-üzenetében közölte: "fontos és biztató kezdeti megállapodás született Iránnal, amelynek atomprogramja fél éven át nem fejlődik tovább és egyes részei visszaszorulnak".

Guido Westerwelle német külügyminiszter szerint a megállapodás fordulópontot jelent, és a nyugati országok "nagyban közeledtek ahhoz a céljukhoz, hogy megakadályozzák Iránt abban, hogy atomfegyverre tegyen szert".

Arról, hogy miért ragaszkodik Irán az atomhoz, ebben a cikkünkben olvashatnak részletesebben, a júniusban megválasztott iráni elnökről és politikájáról pedig itt írtunk.