Salamon
6 °C
14 °C

Listázzák az egyetemeket a kijevi tüntetők

2013.11.28. 16:07

Az egyetemisták váltak a fő erejévé annak kijevi tüntetéssorozatnak, amely azt követeli Viktor Janukovics elnöktől, hogy írja alá az EU-val a társulási szerződést a csütörtökön indult, két napos vilniusi csúcson, ahol az EU és a Keleti Partnerség tagországai találkoznak.

Szerdán 12 ezer egyetemista tüntetett az ukrán fővárosban, de a nagy hideg ellenére csütörtökre is több ezren maradtak a Függetlenség téren. Az egyetemisták több fővárosi és nyugat-ukrajnai egyetemről érkeztek, keletről nem. (Az ország politikai megosztottsága földrajzilag és jól behatárolható, miután a 47 milliós ország keleti részét döntően oroszajkúak lakják, akik kevésbé támogatják az EU-hoz való közeledést az Oroszországgal való kapcsolat rovására. (A 2001-es népszámlálás szerint az oroszt a lakosság 30 százaléka beszéli anyanyelveként, de orosz nemzetiségűnek 17 százalék tartja magát.)

Az aktivisták csütörtökön felsorolták azokat az egyetemeket, amelyek nem járultak hozzá, hogy diákjaik a tüntetés miatt hiányozzanak óráikról. A feketelistára felkerült a kijevi Csajkovszkij Zeneművészeti Akadémia, a Nemzeti Orvosi Egyetem és az építészeti egyetem is.

Tüntettek az egyetemisták Nyugat-Ukrajna több más városában, Ivano-Frankivszkban és Ternopilban, szerdán Lvivben és Odesszában is.

Timosenko sem feltétel

Mostanra egyértelművé vált, hogy Janukovics nem írja alá a társulási szerződést a vilniusi csúcson, ám az EU mindenképp fenn akarja tartani a lehetőséget. Az Ukrajna EU-integrációját különösen támogató Lengyelország elnöke, Bronislaw Komorowski szerint ehhez még a korábban megadott politikai előfeltételekről is le kell mondani, beleértve Julia Timosenko kiengedését is a börtönből. Igaz, az előnytelennek tartott ukrán-orosz gázszerződés aláírása miatt tavaly hét évre elítélt exkormányfő nyílt levélben maga is erről szólt, mondván, az ő sorsa nem lehet akadálya az ország EU-hoz való közeledésének.

Stefan Füle, az EU bővítési biztosa pedig korábban úgy nyilatkozott, hogy az aláírásra még akár péntek reggel is lehetőség lesz.

Ám, a csúcstalálkozó litván házigazdája szerint a most minden bizonnyal elmaradó aláírás után hosszabb szünetet kell venni. Algirdas Butkevicius litván kormányfő úgy vélte, legkorábban 2015-ben merülhet fel ismét a társulási szerződés felkínálása Ukrajnának.

„Nem is hittem sosem, hogy Janukovics végig megy az úton” – erősítette a pesszimista tábort a svéd kormányfő is. Carl Bildt szerint egyedül az ukrán államfő okolható az aláírás elmaradásáért, bár Ukrajna számára történelmileg, kulturálisan és gazdaságilag is nehéz dilemmát okozott a helyzet.

Közös légtér még lehet

A társulási szerződés, és az ebből következő szabadkereskedelmi zóna ugyan egyelőre nem jön létre, ám a csúcson más jellegű egyezményt már parafált Ukrajna az EU-val: eszerint egységes légtér jön létre a két fél között, ami alapján Ukrajnának összhangba kell hoznia a légiszállítással kapcsolatos biztonsági, technikai, repülésszervezési, környezetvédelmi előírásait az EU-ban érvényesekkel. A parafálás az azonban csupán azt jelenti, hogy a felek egyetértenek a szerződés tartalmában. Az érvénybe lépéshez azt később még alá kell írniuk a feleknek, majd a törvényhozásnak jóvá kell hagynia.