További Külföld cikkek
-
Orbán Viktor és Benjamin Netanjahu együtt hívta fel Donald Trumpot
- Viharok és tornádók pusztítanak az Egyesült Államok középső részén, többen meghaltak
- „Nem vagyunk vad, balkáni törzs” – szerb egyetemisták 1000 kilométert tekernek Strasbourgig az európai figyelemért
- Donald Trump a tanácsadóinak Elon Musk visszaléptetéséről beszélt
- Az Európai Központi Bank elnöke reformot sürget, véget érhetnek az orbáni vétók
Az amerikai kongresszus kubai származású tagjai kedden felháborodtak amiatt, hogy Barack Obama amerikai elnök Nelson Mandela búcsúztatásán kezet fogott Raúl Castro kubai államfővel. Ileana Ros-Lehtinen republikánus képviselő "gyomorforgatónak" nevezte, hogy Obama üdvözölte Castrót. "Egy gyilkossal, egy gonosztevővel rázott kezet, akinek véres a keze" - mondta a Fox News tévécsatornának.
Marco Rubio republikánus szenátor – és potenciális elnökjelölt-aspiráns – közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozta, hogy az elnöknek a kézfogás előtt kérdőre kellett volna vonnia Castrót azokkal az alapvető szabadságjogokkal kapcsolatban, amelyek összefonódtak Mandela nevével, de amelyeket a kubaiaktól megtagadtak.

Ben Rhodes helyettes amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó az elnöki különgép fedélzetén kijelentette, hogy a kézfogás nem volt előre tervezett, és az elnök nem tett mást, mint üdvözölte azokat a vezetőket, akik a közelében álltak, amikor a szónoki emelvény felé tartott. Rhodes hangsúlyozta, hogy lényegi megbeszélés nem történt.
Amerikai és kubai elnök először és utoljára 2000-ben fogott kezet az 1959-es kubai forradalom óta: Bill Clinton és Fidel Castro üdvözölte így egymást, amikor – szinten minden előkészület nélkül – találkozott egy ebéden, az ENSZ-közgyűlés New York-i ülésszakán. Az eseményről nem készült fotó, és a Fehér Ház eleinte tagadta, hogy megtörtént.
Barack Obama a Raúl Castróval történt kézfogása után mintegy száz állam magas rangú képviselői előtt Mandelát a 20. század utolsó nagy felszabadítójaként méltatva ostorozta azokat a vezetőket, akik a politikus örökségéből csak a rasszizmus elleni harcot tették magukévá, az emberi jogok kiterjesztését nem.
Egyelőre nem világos, hogy az amerikai-kubai elnöki kézfogás kezdete lehet-e közeledésnek az amerikai-kubai kapcsolatokban. Az Egyesült Államok által több mint fél évszázada fenntartott gazdasági embargó Havanna szerint 1100 milliárd dollár kárt okozott a szigetország gazdaságának.
Washington és Havanna között 1961-ben szakadtak meg diplomáciai kapcsolatok. Obama elnök megválasztása óta a két ország között egy sor bizalomerősítő megállapodás született, egyebek között a tengeri és a légi mentésről, valamint a migrációról. Az amerikai kormány 2011-ben enyhített a vízumkiadásra, az átutalásokra és az utazásra vonatkozó rendelkezéseken. A felek között tárgyalások folynak a közvetlen postai kapcsolat helyreállításáról.

Az Egyesült Államokban, különösen a Floridában élő kubaiak, akiknek többsége a Castro-rendszer elől menekülve kényszerült elhagyni hazáját, túlnyomórészt ellenségesen viszonyulnak a havannai kommunista kormányhoz.
Florida úgynevezett "billegő állam", amelyben a többség az elnökválasztások során hol a demokratákra, hol a republikánusokra szavaz. A félszigeten a kubai származású adományozók és szavazók jelentős befolyással bírnak, ezért politikai szimpátiáik alakulása 2016-ban döntő hatással lehet a Fehér Ház sorsára.