Bekeményít a strasbourgi bíróság

Nehezebb lesz a strasbourgi bírósághoz fordulni, január elsejétől a formai követelményeket sokkal szigorúbban fogják venni. Jövőre csak egy formanyomtatványon lehet majd beadványt írni a bíróságnak, amit akár azért is elutasíthatnak, mert lemaradt a panaszos telefonszáma vagy születési ideje. A legszigorúbb változás az lesz, hogy ezentúl az összes kapcsolódó iratot (például a korábbi bírósági döntéseket) idő szerint növekvő sorrendbe kell majd rendezni, és folyamatosan kell számozni őket. Ha ez kimarad, a bíróság elvileg visszadobhatja az egész kérelmet.

Fotó: Patrick Hertzog / AFP

„Egy tüntetés feloszlatásával kapcsolatos ügyben például teljesen irreleváns a beadványozó lakcíme, de ha lemarad, az új szabályok szerint akár emiatt is visszadobhatja a bíróság a kérelmet” – mondta Karsai Dániel ügyvéd.

Az ügyvéd szerint sok fog múlni a bíróság gyakorlatán, azon, hogy mennyire fogja szigorúan értelmezni a szabályokat, de az biztos, hogy nagyobb lesz a szigor. „Nem halálos, de azért oda kell figyelni, a bíróság azt várja el, hogy egy normális beadványt kapjon" – mondta Karsai.

Az ügyvéd szerint egyébként a bíróság eddig meglehetősen nagyvonalú volt, a rosszul vagy hiányosan beadott kérelmeket is igyekezett befogadni, vagy lehetőséget adott a hiányok pótlására. „Ez most meg fog szűnni. Egyszer lehet majd próbálkozni, elsőre kell egy teljes és hibátlan beadványt elküldeni Strasbourgba.”

128 100 elintézetlen ügy

Azért szigorítanak, mert a bíróságnak hatalmas ügyhátraléka van. Tavaly 128 100 ügy volt függőben, a kérelmek száma pedig évről évre nő. Ennyi ügyet pedig egyszerűen képtelen a bíróság időben elintézni.

A szigorításoknak nincs vége. Egy tervezett későbbi módosítás szerint hat helyett csak négy hónapon belül lehetne a strasbourgi bírósághoz fordulni. Magyarországról ma tipikusan a Kúria döntése után fél éven belül lehet a strasbourgi bírósághoz fordulni, ezt akarják négy hónapra csökkenteni az európai országok. Az erről szóló nemzetközi szerződést még szinte egyetlen állam sem írta alá, de ez csak idő kérdése.

Magyarország egyébként évente körülbelül félmilliárd forinttal járul hozzá az Európa Tanács fenntartásához (ennek keretében működik a strasbourgi bíróság), és a bíróságon a legutóbbi adatok szerint öt magyar dolgozik a magyar bírón, Sajó Andráson kívül.

A bíróságról ebben a cikkünkben olvashat részletesen.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!