Nem könnyű a párbeszéd Magyarországgal

Az Egyesült Államok szerint nem könnyű, de szükséges párbeszédet fog folytatni Magyarországgal a demokráciáról – jelentette ki csütörtökön az amerikai szenátus külügyi bizottságában megtartott meghallgatásán Colleen Bradley Bell budapesti nagykövetjelölt.

Bell az MTI szerint Amerika szoros szövetségesének nevezte Magyarországot, és kijelentette, hogy a két ország együttműködése a közösen vallott értékeken alapul. Méltatta az afganisztáni, a koszovói és a boszniai magyar katonai szerepvállalást, és kitért arra, hogy Budapest "aktív és konstruktív" támogatója az izraeli–palesztin békemegállapodást célzó amerikai közvetítésnek és a szíriai vegyifegyver-leszerelési programnak is.

Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy Washington az elmúlt két évben nyíltan hangot adott több aggályának is a fékek és az ellensúlyok magyarországi állapotával és több intézmény függetlenségével kapcsolatban.

„Sokan azt állítják, hogy a mélyreható törvényhozási és alkotmányos változások ártottak a nemzetközi beruházási klímának, aláásták a tulajdonjogokat, meggyengítették a bíróságokat és a végrehajtó hatalom kezében központosították a hatalmat" – mondta.

Kijelentette, hogy kinevezésének jóváhagyása esetén védelmezni fogja az amerikai és az európai demokratikus értékeket, és sürgetni fogja, hogy a magyar partnerek működjenek együtt nemzetközi partnereikkel és a civil társadalommal.

„A pluralizmus eszménye részét képezi annak, hogy a mi értelmezésünkben mit jelent a demokrácia. A demokráciák elismerik, hogy egyetlen entitásnak – államnak, politikai pártnak vagy vezetőnek – sem lesz meg soha a válasza az összes a kihívásra, amellyel szembesülünk" – hangoztatta Bell.

Emlékeztetett arra, hogy Washingtont aggasztja a szélsőségesek megerősödése, igaz, ez a trend nemcsak Magyarországra jellemző.

„Viszont a szélsőséges pártok megerősödése Magyarországon külön aggodalomra ad okot. Ha megerősítenek, akkor a tolerancia védelme és előmozdítása lesz prioritásaim egyike” – mondta. Megfogadta, hogy küzdeni fog a gyűlölet és az előítélet ellen.

Bell a legfontosabb célkitűzései között említette a kétoldalú biztonsági, bűnüldözési, kereskedelmi, valamint az energiaellátási függetlenség terén való együttműködés erősítését.

A meghallgatáson részt vevő szenátorok közül többen kérdésbe csomagolva bírálták a magyar politikai változásokat. Chris Murphy, a külügyi bizottság európai albizottságának demokrata párti elnöke arról beszélt, hogy Magyarországgal kapcsolatban az olyan visszalépések keltenek együtt aggodalmat, amelyeknek külön-külön nem kellene nagy jelentőséget tulajdonítani. Tim Kaine demokrata szenátor arról kérdezte Bellt, hogy milyen eszközökkel akar fellépni a „sajtószabadság korlátozása ellen”. Bell erre válaszul kilátásba helyezte a civil szervezetetekkel való együttműködés erősítését.

Benjamin Cardin, a Helsinki Bizottság demokrata párti elnöke azt mondta: aggodalomra ad okot Magyarországnak a helsinki alapelvek iránti kifogásolható elkötelezettsége, mint ahogy az is, hogy bár a magyar kormány nem támogatja a szélsőséges megnyilvánulásokat, Cardin szerint nem is határolódik el azoktól. Az Egyesült Államokban jelentős aggodalmat kelt a „német megszállás tervezett emlékműve”, „mert úgy tűnik, azt próbálják vele üzenni, hogy minden, ami Magyarországon a második világháború idején történt, a németek felelőssége volt. Közben azonban abban, ami történt, sok magyar is bűnrészes volt” – jelentette ki.

A republikánus párti John McCain szenátor inkább a demokrata jelöltek felkészültségét tesztelte. A tapasztalt kül- és biztonságpolitikai szakértő érdeklődésére kiderült, hogy a csütörtökön meghallgatott jelöltek közül – a bizottság előtt megjelent az Obama-kormányzat leendő izlandi és norvégiai nagykövete is – egyedül Bell járt már (tavaly márciusban) a reménybeli állomáshelyén. McCain kétszer is feltette neki azt a kérdést, hogy mik az amerikai politika prioritásai Magyarországon, mint ahogy arra is duplán kérdezett rá, hogy mit tenne másképp, mint hivatali elődje. Ezekre a felvetésekre Bell az általa korábban elmondottak parafrázisával válaszolt. Ugyanígy tett a szenátor azon kérdésére is, amely azt firtatta, hogy veszélyben van-e a demokrácia Magyarországon.

Colleen Bell televíziós producer és különböző környezetvédelmi, művészeti és szociális ügyek támogatója.

Tevékenyen hozzájárult az őt nagyköveti posztra jelölő Barack Obama elnök újraválasztási kampányának adománygyűjtő tevékenységéhez. Jóváhagyása esetén Bell úgynevezett politikai kinevezett lesz. Karrierdiplomata legutóbb Charles H. Thomas személyében 1990 és 1994 között állt a budapesti amerikai nagykövetség élén. Az ő elődje, az idén januárban elhunyt Robie Marcus Hooker „Mark” Palmer (1986–1990) tőle eltérően a washingtoni külügyminisztérium hivatásos állományához tartozott.

A szenátus külügyi bizottsága a várakozások szerint leghamarabb a jövő héten dönthet arról, hogy támogatja-e Bellt, testületileg pedig a szövetségi felsőház két-három hét múlva szavazhat a megerősítéséről. Mivel a szenátusban a múlt év végén olyan új szabályozást vezettek be, amely személyi kérdésekben gyakorlatilag kizárja az obstrukció lehetőségét, a jelölés jóváhagyása gyakorlatilag biztosra vehető. A nagykövetjelölt az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy kinevezésének szenátusi megerősítése esetén reményei szerint március elején foglalhatja el állomáshelyét.

Ha a szövetségi felsőház megszavazza, Colleen Bell lesz a rendszerváltozás utáni negyedik női amerikai nagykövet Budapesten. A 46 éves jelölt négy gyermek anyja. Férjével, a televíziós forgatókönyvíró és producer Bradley Bell-lel együtt eddig Los Angelesben élt.