Jenő
3 °C
8 °C

Ukrajna és az EU a slágertéma Münchenben

2014.02.01. 14:23 Módosítva: 2014-02-01 15:40:11

A kijevi tüntetések, az amerikai-európai kapcsolatok és Németország vezető politikai szerepe is napirendi téma volt az 50. müncheni biztonságpolitikai konferencián, írja az MTI.

A vasárnapig tartó konferenciára több mint 90 országból érkeztek küldöttségek a bajor fővárosba. A tanácskozáson részt vesz 20 állam- és kormányfő, 50 védelmi miniszter és külügyminiszter (köztük Martonyi János) és a hetek óta tartó ukrajnai megmozdulások ellenzéki vezéralakja, Vitalij Klicsko  bokszlegenda is.

A konferencián eddig ezekről a fő témákról volt szó:

  • Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Ukrajna belügyeibe való beavatkozással vádolta a Nyugatot, azt állítva, hogy az ellenzék támogatásával az Európai Unió szítja az erőszakos tüntetéseket.
  • Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter szerint "Németország túl nagy ahhoz, hogy a partvonalról kommentálja a világpolitika fejleményeit". Berlin ösztönzést, lendületet kíván adni az Európai Unió közös biztonság- és védelempolitikájához. Ugyanakkor továbbra is tartja magát a katonai visszafogottság politikájához. A fegyveres erő alkalmazása csak a legvégső esetben jöhet szóba.
  • A németek szerint nem lehet az EU jövőjét Oroszországgal szemben alakítani. Együttműködésre van szükség, mert az iráni atomprogramtól a szíriai válságig egy sor kérdést csak Moszkvával együtt lehet rendezni.
  • Arszenyij Jacenyuk, a Haza nevű ukrán ellenzéki párt vezetője elutasítja az ENSZ közvetítői ajánlatát az ukrajnai válság rendezésére. Szerinte az ENSZ vagy az EBESZ közreműködése csak akkor jöhet szóba, ha már totálisan kilátástalanná válik a helyzet.
  • Jacenyuk arra számít, hogy az ukrán rezsim katonai erőt vet be az Európa-párti tüntetőkkel szemben. Emellett azzal vádolja Moszkvát, hogy titkos tárgyalásokat folytat a kijevi vezetéssel.
  • John Kerry amerikai külügyminiszter szerint "transzatlanti reneszánszra" van szükség, mert Amerika és Európa csak az összefogással lehet erős. Együtt lehet megküzdeni a globális kihívásokkal, a népességrobbanással, a terrorizmussal, az éghajlatváltozással és a humanitárius válságokkal.
  • Kerry szerint Ukrajnában vívják a legfontosabb harcot a demokratikus, európai jövőért.
  • Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke egy érdekes gasztronómiai hasonlatot vázolt. Szerinte a Nemzetközi Vöröskereszt tíz évvel ezelőtt a világ 40 pontján dolgozott súlyos humanitárius krízisek enyhítésén, és ebből a 40 műveletből 35-öt még mindig nem tudott befejezni. Tíz éve, amikor ezek a válságok elmélyültek, sokan azt gondolták, hogy "elég elmosni a tányérokat", de kiderült, hogy "a konyhát is fel kell építeni és ki kell képezni a szakácsokat".
  • Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár szerint a konstruktív közös munka helyett a "hideg együttműködés" jellemzi a NATO és oroszország kapcsolatát.
  • A NATO-t ugyanis nyugtalanítja, hogy miközben Moszkva azzal vádolja a NATO-t, hogy támadó rakétarendszert fejleszt Európában, az oroszok vadászgépeket állomásoztat és támadó rakétákat telepítenek Fehéroroszországban és a Kalinyingrádi területen.

Martonyi eközben díszebéden járt

Martonyi János, Magyarország külügymisztere volt a díszvendége a CNC Communications és az American Institute for Contemporary Studies által a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia alkalmából megszervezett hagyományos ebéden, még pénteken.

A CNC Communications díszebédjén tavaly Ehud Barak egykori izraeli miniszterelnök, tavalyelőtt pedig Guido Westerwelle volt a vendége. Most 30 magas rangú, a politikából, üzleti életből, a média világából és a kutatói szférából érkezett, elsősorban német véleményformáló vett részt rajta.

A külügyminisztérium müncheni konferenciáról szóló közleményét az MTI külön is lehozta, íme:

Az idei esztendő évfordulói – az I. világháború kitörésének századik, a magyar Holokauszt hetvenedik, a közép-európai rendszerváltozások huszonötödik, valamint a NATO- és EU-csatlakozás tizenötödik, illetve tizedik jubileuma – számos üzenettel szolgálnak Európának s ezen belül nekünk, az évfordulók által különösen érintett magyaroknak. Mindenekelőtt azzal, hogy egy erős Európa és az erős transzatlanti kapcsolat képezik annak biztosítékát, hogy a szomorú évfordulókat kiváltó események soha ne ismétlődhessenek meg. Az előttünk álló feladatokról szólva Martonyi elmondta: az európai válságkezelést végig kell vinni, de ehhez – társadalmaink meghallgatásával és bevonásával – új megoldások szükségesek. Ezzel szemben az uniós hatáskörök lopakodó terjeszkedése épp a kívánttal ellentétes hatást érné csak el.

Az Ukrajnában zajló események kapcsán Martonyi János rámutatott: fontos, hogy Európa visszanyerje az önbizalmát. A 2013 decembere óta tartó elementáris tiltakozások ugyanis bizonyítják, hogy Európa számít, az elmúlt napok és hetek uniós közvetítési kísérletei pedig kritikus jelentőségűnek és hatékonynak bizonyultak a kedélyek csillapításában. Mindebben szomszédként Közép-Európának és benne Magyarországnak is fontos felelőssége és szerepe van. Erre mutatott rá a visegrádi csoport kormányfőinek minapi budapesti találkozója is, ahol a miniszterelnökök egyeztették az Ukrajnával kapcsolatos álláspontjaikat és a szükséges teendőket.