Gellért, Mercédesz
10 °C
15 °C

Pénzt vár Nyugatról az ukrán ellenzék

2014.02.03. 10:08

Julija Timosenko szabadonbocsátását, a letartóztatott tütnetőket érintő amnesztiarendelet szélesítését követelte az ellenzék Kijev belvárosában a vasárnapi nagygyűlésen.

Egyelőre nincsen jele annak, hogy csökkenne a feszültség a 46 milliós országban, ahol november vége óta zajlanak EU-párti tüntetések, attól tartva, hogy Viktor Janukovics államfő vezetésével az ország : miután az elnök novemberben nem írta alá a társulási szerződést az EU-val – Oroszország felé orientálja az országot.

Nagyobb összecsapások hétfőre virradóra nem voltak, de az éjszaka folyamán négy autót is felgyújtottak Kijevben.

Mindenki a hazát védi

Az ellenzék egyik fő erejét adó UDAR-t vezető Vitalij Klicsko arra szólította fel a tüntetőket, hogy országszerte minél nagyobb számban vonuljanak utcára, és tiltakozzanak az állami hivatalok előtt. (Nyugat-Ukrajnában több megye központi hivatalát az elmúlt hetekben elfoglalták az ellenzékiek.) Az egykori nehézsúlyú bokszoló világbajnok felhívása a kormánypárt szombati kezdeményezésére reagált. A Régiók Pártjához (PR) közelálló szervezetek  az döntően oroszajkúak lakta kelet-ukrajnai Harkovban létrehozták az Ukrán Front nevű szervezetet azzal a céllal, hogy „megtisztítsák az országot a megszállóktól” – azaz az ellenzéki tüntetőktől –, természetesen békés eszközökkel. Ám, ha azok csődöt mondanak, akkor más módon is készek az ország megvédésére – közölte a szervezet. A kezdeményezést támogatta Harkov megye kormányzója, PR megyei szervezetének vezetője is. Miközben Mihail Dobkin megszállókról szólt, hozzátette, hogy „minden esélyt meg kell ragadni a polgárháború elkerülésére.”

Oroszok helyett az IMF kell

A deficittel küszködő Ukrajna jelenlegi vezetése decemberben 15 milliárd dolláros hitelről állapodott meg Moszkvával. Az összeget az orosz fél egy éven belül adja, két éves futamidővel, részben euróban kiadott ukrán államkötvényekért cserébe. Eddig hárommilliárd dollárhoz jutott megegyezés nyomán az ukrán vezetés.

Az ellenzék viszont ódzkodik az orosz hiteltől. A legnagyobb ellenzéki párt – a bebörtönzött exkormányfő, Timosenko mögött álló Batykivscsina – vezetője vasárnap bejelentette: nyugatról várna az ország számára pénzügyi segítséget. „nyugati partnereink erre készen állnak, de ehhez a néphatalom visszaállítására van szükség” – közölte Arszenyij Jacenyuk, aki egy ellenzéki kormány megalakulása esetén minden bizonnyal a kormányfői posztot kapná.

Viktor Janukovics elnök januárban a posztot már fel is ajánlotta neki, de a 39 éves politikus visszautasította, amg nem lesznek előrehozott parlamenti és elnökválasztások.

Ugyanakkor vasárnap ismét megerősítette: készen áll a kormányzásra, de kizárja az együttműködést a PR-rel. (A tiltakozásokon a Batykivscsina szövetségese az UDAR mellett a nacionalista Szvoboda, de a három parlamenti pártnak nincsen többsége a 450 fős radában. Igaz, a PR és a vele szövetséges Ukrán Kommunista Párt is csak a független képviselők egy részének támogatásával biztosítja többségét.)

Jacenyuk szerint először a politikai stabilitást kell megteremteni, eztán alkotmányt kell módosítani – növelni a kormányfő hatalmát az elnökkel szemben – majd a gazdaságban a monopóliumok leépítését kell végigvinni, ami egyértelmű utalás a jelenlegi hatalomhoz közelálló milliárdosok befolyásának visszaszorítására. Szerinte a reformokhoz pénzügyi támogatásra van szüksége az országnak: ezt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU biztosíthatná. Jacenyuk – aki Klicskóval közösen a hétvégén a müncheni biztonsági konferencián találkozott John Kerry amerikai külügyminiszterrel – az összeget 15 milliárd dollárra becsülte: ez éppen annyi, amennyit decemberben Moszkva ígért Kijevnek.

Igaz, novemberben ugyanezt kérte Janukovics is. Az elnök 10 év alatt összesen 160 milliárd euróra becsülte azt az összeget, amelyre szüksége volna Ukrajnának ahhoz, hogy a társulási szerződésből adódó kötelezettségeit teljesítse és ellensúlyozza a veszteséget, amely azért éri, mert a szerződés miatt nehezebben juthatnának termékei az orosz piacra.

Elszámoltatás

Jacenyuk arról is beszámolt, hogy „az Európa Tanács égisze alatt létrejön majd egy bizottság, Ukrajnában, amely a Janukovics-rezsim által elkövetett bűncselekményeket fogja kivizsgálni”. A Szvobodát vezető Oleg Tyahnibok ennek kapcsán felszólította támogatóit, hogy kezdjék meg a bizonyítékok begyűjtését.

A bűncselekmények minősített akciók elsősorban a tüntetésekkel szembeni rendőrségi fellépéssel kapcsolatosak. Az összecsapások során januárban négy tüntető vesztette életét, később tisztázatlan körülmények között egy rendőr is meghalt.

Jelenleg 116-an vannak előzetes letartóztatásban, akiket a tüntetések alatt elkövetett bűncselekményekkel – rendőrök elleni erőszakkal – vádolnak. Az ellenzék azt követeli, hogy ezeket az embereket a hatóságok azonnal engedjék szabadon. Hiába fogadta el a rájuk vonatkozó amnesztiarendeletet a parlament, ez valójában nem hozott megoldást, ugyanis a kormánytöbbség a szabadonbocsátást csak akkor valósítaná meg, ha az ellenzék kivonul az általa megszállt fővárosi és vidéki középületekből: Kijevben a városházából és a szakszervezeti központból, vidéken a megyei hivatalok főépületeiből. Az ellenzék erre nem hajlandó, szerinte az amnesztiát feltétel nélkül végre kell hajtani.

Hétfő reggel megérkezett lettországi kezelésére Vlagyimir Bulatov. Az ellenzék tiltakozó akcióit szervező aktivistát ismeretlenek január 22-én rabolták el, napig fogva tartották és kínozták, majd kidobták az út szélén – állítják az ellenzékiek. Bulatov csúnyán összeverve, de maradandó károsodás nélkül megúszta a történteket.

Eközben ötödik napja nem jelent meg a nyilvánosság előtt Janukovics. Az elnök hivatalosan megfázás miatt vett ki betegszabadságot, de ma visszatár hivatalába.

Kedden Kijevbe várják Catherine Ashtont. Az EU biztonsági és külpolitikai főbiztosa aznap érkezik az ukrán fővárosba, amikor a parlament az új kormány összetételéről dönt. Az új kormányra azért van szükség, mert Janukovics a tüntetések hatására lemondatta Nyikolaj Azarov kormányfőt.