Máté, Mirella
10 °C
13 °C

Jól halad az Atacama-expedíció

2014.02.19. 16:11
A tervek szerint haladnak a munkával a Föld legmagasabb aktív vulkánján, a chilei-argentin határon fekvő, 6893 méter magas Ojos del Saladón dolgozó magyar kutatók, akik a klímaváltozás hatásait vizsgálják.

A Földgömb-Atacama Klímamonitoring Expedíció kutatócsapata jelenleg az 5830 méter magasan lévő főtáborban van. "Teljesítettük az eddig kitűzött célokat: a műszereket leolvastuk, az adatokat begyűjtöttük és lecseréltük a műszereket" - mondta el Nagy Balázs, az expedíció vezetője kedden az MTI-nek műholdas telefonon.

Mivel a hegyen sokat süt a nap, a csapat tagjai - Nagy Balázs mellett Heiling Zsolt, Mari László és Nemerkényi Zsombor - fel tudják tölteni a műszerek hamar lemerülő akkumulátorait, de a tényleges adatfeldolgozásra csak hazatérve nyílik majd lehetőség. A helyszínen csak azt tudják ellenőrizni, hogy jól működnek-e az eszközök, relevánsak-e az adatok - fejtette ki Nagy Balázs.

A hét további részében azzal foglalkoznak elsősorban, hogy megtalálják a közelben, nagyon magasan húzódó tavak forrását és megvizsgálják, miért vannak itt egyáltalán ezek a képződmények, valamint mi történik, ha olvad a jég, a hó a felszín alatt. A szakértő szerint erre nagyjából négy napot szánnak.

Nagy Balázs elmondta: ezt követően egy 600 méterrel alacsonyabban fekvő területre vonulnak le, ahol további mintagyűjtésbe kezdenek és olyan szélcsapdákat állítanak, amelyek az üledéket gyűjtik. Ehhez a tervek alapján egy-két nap szükséges, ezután indulnak vissza Magyarországra, ahova február 28-án érkeznek meg. 

A Földgömb-Atacama Klímamonitoring Expedíció első szakaszában, 2012-ben a kutatók műszereket telepítettek az Andokban található vulkánra, a február 3-án indult második expedíción pedig a műszerek által rögzített adatokat gyűjtik be. Az információk hozzájárulhatnak a klímaváltozás jobb megértéséhez. Az Atacama-sivatag és a Száraz-Andok extrém terep, a 200 kilométeres körzetben lakatlan hegy kiváló "indikátorhelyszínnek" számít a kutatásokhoz.

Nagy Balázs elmondása szerint a csapat nagyon jól alkalmazkodott a magashegyi klímához: körültekintően szervezték meg az akklimatizációt, betartották a szükséges lépéseket és sok vizet ittak. Ugyanakkor meglepően nagy hideg várta őket az Ojos del Saladón: bár nyár van, az éjszakai hőmérséklet mínusz 10-20 Celsius-fok közötti és nappal is jóval kevesebbet mutat a hőmérő nulla foknál.

Az expedíció résztvevői a tűzhányóra indulás előtt keszonkamrás kezelést is kaptak, amely a fizikai felkészülésben segítette őket.

Az Ojos del Saladót először 2010 elején mászták meg magyarok: akkor Nagy Balázs, Nemerkényi Zsombor, Bakai Ferenc és Garamszegi Tamás jutott fel a kráter szegélyén emelkedő sziklás főcsúcsra. A hegy száraz környezetben, hegyi sivatagok fölött magasodik, lábánál sós tavak, só- és kősivatagok húzódnak, a legközelebbi megbízható ivóvíznyerő hely 250 kilométer távolságban található. A tűzhányó nagy magassága és a rendkívül szélsőséges időjárás miatt sokáig kívül esett a részletes földtani és földrajzi vizsgálatokon, a legutóbbi, 700-1000 évvel ezelőtti kitöréséről is csak hozzávetőleges adatok születtek.