Jenő
3 °C
8 °C

Lecsapna a kormány a ballib civilekre

2014.02.19. 07:43 Módosítva: 2014-02-19 07:47:15
A TASZ szerint a keleti nyitás által megcélzott államokra jellemző, hogy ilyen módon kérdőjelezik meg a civil szervezetek függetlenségét és hitelességét. A Fidesz most azt vizsgálná, milyen amerikai "befolyásszerzési kísérlet" áll magyar jogvédők, emberi jogi szervezetek működése mögött.

Civil szervezeteken keresztül próbál Amerika befolyást szerezni Magyarországon. Legalábbis a Magyar Nemzet szerint. A jobboldali lap kedden arról írt: azért hosszabbították meg az amerikai lehallgatási botrány magyarországi szálait vizsgáló parlamenti bizottság mandátumát, hogy magyar civil szervezetek amerikai támogatású működését kivizsgálják.

 A lap így fogalmaz:

Tovább vizsgálhatják a balliberális kötődésű, magukat civilnek nevező szervezetek külföldi, elsősorban amerikai támogatását és az azon keresztüli esetleges befolyásszerzési kísérleteket.

A történet az amerikai lehallgatási botrányhoz kapcsolódik: miután kiderült, hogy más európai nagyvárosokhoz hasonlóan az NSA-nek Budapesten is van lehallgató-átjátszó központja, Kocsis Máté, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes tagja novemberben arról beszélt, hogy Amerika nemcsak információt gyűjtött, hanem politikai befolyásszerzésre törekedett.

Az Index két érintettet, az Amnesty Internationalt és a TASZ-t kereste meg az ügyben. Mindkét szervezet hangsúlyozta, hogy költségvetésük és működésük átlátható, mindenki számára elérhető. Jeney Orsolya, az Amnesty International igazgatója az Indexnek elmondta: az Amnesty mostanában nem kapott a kormánytól megkeresést, de igény esetén állnak rendelkezésre. Az Amnesty egyébként globális szervezet, mely alapvetően tagdíjakból, támogatásokból és adományokból tartja fenn magát.

Soros két éve adott félmilliót

A magyar Amnesty költségvetése körülbelül 40 millió forint egy évben, ennek 90 százaléka a nemzetközi mozgalomból származik (az erősen dotált országok kisegítik azokat, ahol még kevesebb a támogató). Emellett a maradék 4 millió forint egy része SZJA-egy százalék felajánlás vagy saját bevétel (a magyar tagok tagdíjából, támogatásból, adományból vagy például pólók eladásából származó pénz).

Két éve kaptak a Soros Györgyhöz kötődő OSI-tól (Nyílt Társadalom Intézet) körülbelül félmillió forintot egy borsodi emberi jogi tábor megvalósítására. Az adományok elfogadásának is szigorú szabályai vannak, például 10 millió forint felett el sem fogadhatnának adományt, mivel ez a költségvetésük 25 százalékát meghaladná, így felmerülne a függetlenség csorbulásának veszélye.

Korábban egyébként kaptak hasonló megkeresést a kormánytól: a gyöngyöspatai ügyeket vizsgáló eseti bizottság ülésén Kocsis Máté szegezett a most belengetett vizsgálatra hajazó kérdést több civil szervezet (többek között a TASZ, a Vöröskereszt és a Helsinki Bizottság) vezetőjének:

Ismeri-e Richard Fieldet, és a szervezete kapott-e tőle pénzt?

– kérdezte az elképedt civilektől, miközben Jeney szerint a bizottságnak azt kellett volna vizsgálnia, hogy vajon kinek a hibája, hogy a romagyilkoságok után nem sokkal félkatonai szerveződések heteken át büntetlenül, a rendőrség hallgatólagos beleegyezésével megfélemlíthették a cigányokat Gyöngyöspatán. (Részletesen itt és itt olvashatja a szervezet 2012-es reakcióját a Gyöngyöspata-bizottság jelentésére.)

Teljes szereptévesztés

A beharangozotthoz hasonló megkeresést a TASZ sem kapott Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója szerint. A szervezet közhasznúsági jelentése, melyben a támogatók is szerepelnek, bárki számára elérhető, ahogy a kiemelt támogatók listája is, melyen egyébként szerepelnek amerikai intézmények.

Kapronczay elmondta: a TASZ legnagyobb támogatói nem külföldi államok, bár támogatóik között van több nagykövetség. A szervezet pénzügyi forrásait legnagyobb részben pályázati úton magánalapítványoktól szerzi. Szerinte elhibázott lépés a civil szervezeteket elővenni:

A felvetés teljes szereptévesztésről tanúskodik. Az állam, így a kormány tevékenységének ellenőrzésére hivatott civil szervezeteket próbálja ellenőrizni a hatalom. Különösen furcsa ez a felvetés, amikor a pártok finanszírozásának átláthatósága évtizedek óta megoldatlan. A pártok úgy lesznek a közhatalom birtokosai, hogy nem lehet tudni, a kampányra honnan szereznek támogatást. Ez a megszólalás egy abból a sorból, amelyeket igen veszélyesnek tartunk a demokratikus alapértékekre: a cél a mindenkori hatalom korlátját jelentő civil szervezetek hitelességének és függetlenségének a megkérdőjelezése. Ez pedig inkább a keleti nyitás által megcélzott államokra jellemző.

– mondta az Indexnek. Jeney Orsolya hasonlóan nyilatkozott: mint elmondta, az Amnesty International emberi jogi mozgalom célja, hogy segítse az emberek jogainak érvényesülését, és a kormányokat azzal, hogy az ezzel kapcsolatos hiányosságokra rámutat. Az már a kormányok felelőssége Jeney szerint, hogy ezután előveszik-e a civil szervezeteket, vagy figyelembe veszik az építő kritikát. Jeney leszögezte: az Amnestynek nincs takargatnivalója, de ha olyan megkeresés érkezne, ami nemcsak az átláthatóságról, hanem a szervezet diszkreditálásáról szólna, azt máshogy értékelnék.

Balliberális köröknél landolhatott

A Magyar Nemzet már az NSA-ügy kirobbanásakor arról írt, hogy „balliberális köröknél landolhatott″ a lehallgatásokkal begyűjtött információk egy része, „amelyek kapcsán a magyarországi politikai érdekek kiterjesztésének gyanúja is felmerült″. Gulyás Gergely, a bizottság fideszes alelnöke hivatalosan annyit mondott most a Magyar Nemzetnek, hogy a nemzetbiztonsági bizottság március 31-ig még legalább két-három alkalommal összeül, ám mivel az új nagykövet várhatóan március elején érkezik ide, eddig biztos várnak a kérdésssel.

A Magyar Nemzet nincs egyedül, 2013 nyarán a Heti Válasz Hoppál Péter Fidesz-szóvivőt idézve így írt:

Mintegy félmilliárd forint "hálapénzt" fizetettek ki a Bajnai Gordont támogató pénzügyi körök olyan szervezeteknek, amelyek az utóbbi időben a kormány és Magyarország ellen folytattak lejárató kampányt. Bajnai Gordon mögött álló, dollármilliókért kitartott szervezet például a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság, a Haza és Haladás Alapítvány, Eötvös Károly Intézet, Nők a nőkért Együtt az erőszak ellen, a Háttértársaság a melegekért, a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány, a MONA Magyarország Női Alapítvány, a Krétakör Alapítvány és az Amnesty International Magyarország is.