Lángoló hétköznap volt Ukrajnában

- Már 28-ra nőtt az áldozatok száma,
- A dnyetropetrovszki bíróság 10 aktivistát 2 hónap börtönre ítélt.

A véres kedd után nem szabadult el egészen a pokol szerdán az ukrán fővárosban. Bár hajnalra 25 ember haláláról szóltak a hírek és dél körül egy újabb rendőrrel gyarapodott az áldozatok listája, nem úszott el végleg a remény, hogy sikerül oldani a feszültséget az ellenzék és a hatalom közötti megállapodással.

Kedd este ez nem sikerült, noha a három ellenzéki párt vezetője – a Batykivscsinától Arszenyij Jacenyuk, az UDAR-tól Vitalij Klicsko, és a nacionalista Szvobodától Oleg Tyahnibok – akkor is találkozott Viktor Janukoviccsal. Az ukrán elnök azonban nem tudott elfogadható javaslattal előállni, sőt, a további tárgyalásokhoz azt szabta feltételül, hogy az ellenzék önként számolja fel a Majdant. Ezt Klicskóék visszautasították, nem is tehettek mást, feltéve, ha az ellenzék élén akarnak maradni.

A Nyugat felemelte mutatóujját

Szerdán mind határozottabban szólt az ukrán vezetés arról, hogy ideje nagyszabású rendőri lépéseket tenni a tüntetőkkel szemben, amit innentől kezdve terrorelhárító akciónak nevezett. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) hivatalosan is közölte, hogy megkezdi az akciót.

Ezután Janukovics váratlanul leváltotta a vezérkari főnököt, majd helyette kinevezte a haditengerészet parancsnokát. (Igaz, Vlagyimir Zamana sem bukott meg, hiszen az elnök a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács – SZNBO – helyettes vezetőjévé nevezte ki a tábornokot.)

A váltás után a védelmi minisztérium közölte, hogy a hadsereg is készen áll a terrorellenes akciókban való részvételre.

Washington jelezte, hogy ez így nincs egészen rendben. A Pentagon tudatta, hogy a fegyveresek bevetése a tüntetők ellen jelentősen befolyásolná az Egyesült Államok és Ukrajna kapcsolatát.

A NATO európai erőinek parancsnoka, Philip Breedlove pedig a Twitteren jelezte szükségét annak, hogy a NATO tárgyaljon az új ukrán katonai vezetéssel, elkerülendő az ukrán katonaság kijevi bevetését.

Mindenki békét akar

Angela Merkel telefonon tárgyalt a nap folyamán Vlagyimir Putyinnal. A német kancellár és az orosz elnök természetesen egyetértettek abban, hogy a vérontást el kell kerülni. Más kérdés, hogy az EU főként Janukovicsot – kisebb részben azért az ellenzék radikálisait is – okolta a kialakult helyzetért, míg Moszkva többször jelezte, hogy szerinte a nyugatiak túlzó beavatkozása és a tüntetők melletti kiállása vezetett a zavargásokhoz.

Az ENSZ főtitkára is a kedélyek lenyugtatását kérte és, hogy az ellenzékkel mielőbb tárgyaljon Janukovics.

Eközben azért nem állt meg teljesen az élet az utcákon: Kijevben a tüntetők elfoglalták a főpostát és a konzervatóriumot, később a mezőgazdasági minisztériumot. Napközben részben beomlott az éjszaka felgyújtott Szakszervezetek Háza, ahonnan a katasztrófavédelem 41 embert menekített ki. A Radio Szvoboda egy égett holttestről tud, a Batykivscsina egyik képviselője pedig egyenesen félszáz áldozatról, ezt azonban nem erősítették meg.

Este újabb összecsapások voltak Kijevben, négy fiatal civil és két újságíró is kórházba került. (A kórházakban jelenleg a kedd éjszakai összecsapások nyomán 277 embert ápolnak.) A tüntetők köveket, Molotov-koktélokat, a rendőrök hang- és fénygránátokat szórtak.

Mozdul a vidék

Lvivben (Lembergben), Ternopilben, Hmelnyickiben is megtámadták a tüntetők a hatóság épületeit. Utóbbi városban az Ukrán Biztonsági Szolgálat épületét rohanták meg, eközben valahonnan lövések dördültek el, egy embert könnyebben, egyet súlyosan megsebesítve.

Lvivben aggasztóan sok fegyverre tettek szert a tüntetők. A megyei rendőrfőnök beszámolója szerint ezer Kalasnyikov és 170 Makarov került a rendőrőrsöket elfoglaló tüntetőkhöz.

Janukovics-inga

Láthatóan tanácstalan az államfő, akit – túl a gazdasági válságon – minden oldalról szorongatnak: Moszkva azért, mert csak úgy hajlandó tovább folyósítani a decemberben kialkudott 15 milliárd dolláros hitelt, ha nem látja esélyét annak, hogy megmarad a jelenlegi hatalom; a szankciókkal fenyegetőző Brüsszel azért, mert veszélyét látja a hadsereg bevetésének, saját befolyásos támogatói köre – az ország leggazdagabb milliárdosai – pedig azért, mert mind az EU szankciói, mind az orosz befolyás túlzó növekedése sértheti az érdekeiket.

Ha Janukovics semmit sem tesz, az minden bizonnyal az ellenzéket erősíti. Ennek alapján nagyon kicsinek tűnik a politikai túlélési esélye az elnöknek, akinek övőre járna le ötéves mandátuma, és szeretne újra indulni. Erről elemzésünket itt olvashatja >>

Megegyeztek, hogy majd tárgyalnak

Ezért is jöhet neki jól, hogy csütörtökön tárgyalhat a Kijevbe látogató német, francia és lengyel külügyminiszterrel. Ez egyelőre mutatja, hogy Brüsszel, ha fenntartásokkal is, de hajlandó tárgyalópartnernek tekinteni az ukrán elnököt, aki – nem először az elmúlt öt évben – most talán ismét az EU-hoz közelítene Moszkva rovására. Ehhez azonban az is kell, hogy az EU valós pénzügyi segítséget nyújtson Janukovicsnak. Kérdés persze, hogy ki vállalja magára a 46 milliós állam tetemes hitelezésének terhét. Mindezt úgy, hogy az EU 28 tagja korántsem azonos intenzitással kíván részt venni az ukrán ügyekben.

Vélhetően a beígért külügyminiszteri trió járult hozzá, hogy a korábbi nyilatkozatokkal ellentétben a Majdan kiürítése nélkül is hajlandó volt fogadni Janukovics Klicskót, Jacenyukot és Tyahnibokot. A felek késő este fegyvernyugvásban állapodtak meg, Janukovics ígéretet tett arra, hogy – legalább is szerda éjszaka – nem veti be a rendőri és katonai erőket a Majdan ellen.

Az ellenzék reményei szerint ezután hamarosan megindulhatnak a tárgyalások a rendezésről, amiről már csak azt kéne tudni, hogy az miből is állna. A radikális tüntetők csak Janukovics távozását tartják elfogadhatónak, Klicsko kiegyezne talán a parlamenti választással is, Jacenyuk és Tyahnibok nyilatkozataiból nem egyértelmű, hogy ezt feltétlenül szükségesnek látnák-e.

Már csak azért sem, mert joggal tartanak attól, hogy az újabb választás a mostanihoz hasonló eredményt hozna, így a Janukovics mögött álló, Kelet-Ukrajna lakosságára építő Régiók Pártja (PR) nem gyengülne, és bár bizonyosan ezúttal sem szerezne többséget, vélhetően a legnagyobb parlamenti párt maradna, ami megerősített legitimációt adna Janukovicsnak, kellemetlen helyzetbe hozva a magát a néppel azonosító ellenzéket.