Olivér
1 °C
5 °C

Ukrajna nem szakad ketté

2014.02.21. 20:36
Péntek délután egy kijevi tüntető, több külpolitikai szakértő és egy ukrán agytröszt vezetője elemezte a Közép-európai Egyetemen Ukrajna kilátásait. A hatalom egyre durvábbá válása csak olaj volt a tűzre és egyre többen csatlakoztak a tiltakozásokhoz. A kijevi helyzet már eddig is nagyon durva volt, de a féktelen erőszakot az EU és a diplomáciai tárgyalások akadályozták meg.

„Az a baj, hogy az EU nem versenyez Ukrajnáért, az oroszok viszont igen. Ha egy versenyben az egyik fél nem küzd, a másik pedig igen, akkor biztosan ő fog nyerni" – mondta Rácz András. Az EU mindig azt hangsúlyozta, hogy a keleti partnerség egy lehetőség az EU-tól keletre eső államoknak, nincs nyomás és nem versenyeznek az oroszokkal ezekért az államokért.

Oroszország viszont igen: számukra ez egy vagy-vagy kérdés. Az oroszok szerint a köztes államoknak történelmi döntést kell hozniuk, hogy kelethez, vagy nyugathoz akarnak-e tartozni, mondta a szakértő. Az oroszoknak ehhez kapcsolódóan nagyon gyorsan bevethető eszközeik vannak, bármikor korlátozni tudják például az ukrán termékek behozatalát az országba, vagy a gázszállítással is zsarolni tudják Ukrajnát. „Rövid távon az oroszok erősebbek” – mondta Rácz.

Két napja még a Majdanon volt

A péntek koradélután a Közép-európai Egyetemen (CEU) rendezett beszélgetés résztvevői:

Irina Bekeskina a legtekintélyesebb ukrán agytröszt, az Ilko Kucheriv Democratic Initiatives Foundation vezetője és az Ukrán Tudományos Akadémia munkatársa. Az alapítvány a demokrácia, piacgazdaság és a civil társadalom érdekében működik.

Katerina Kruk politikai aktivista és újságíró, aki a kijevi eseményekről ad hírt a közösségi médiában, és a külföldi tudósítók munkáját segíti. Kezdetektől fogva részt vesz a tüntetéseken, két napja érkezett a Majdanról Budapestre.

Póti László a Magyar Külügyi Intézet kutatója, szakterülete a poszt-szovjet államok története, az orosz és ukrán biztonságpolitika és az orosz energiapolitika.

Rácz András a Pázmány Péter Egyetem oktatója, de a Magyar Külügyi Intézetben is végez kutatásokat. Szakterülete a poszt-szovjet térség, az EU keleti partnerségi politikája és a magyar biztonságpolitika.

A beszélgetésen részt vesz még Margarita Rimarenko és Margarita Gorlo, mindketten a CEU diákjai. A beszélgetést Végh Zsuzsanna, a CEU kutatója moderálta.

Van akkora erőszak

Az EU sem alszik viszont, Rácz szerint van értelme az unalomig ismételt közleményeknek, amelyekben a nyugati vezetők elítélik az erőszak alkalmazását. „Van az a szintű erő, ami bármilyen tüntetést fel tud számolni. Az ukrán rendőrök nem azért nem tüntették még el a demonstrálókat, mert nem tudják, vagy nem eléggé képzettek ehhez. Ez csak politikai döntés".

Az ilyen véres fellépésnek viszont túl nagyok lennének a politikai következményei, és ebben van hatalmas szerepe az Uniónak. Elég frusztráló tud lenni ugyanis a szakértő szerint, ha az ember egy ország elnöke, és sorra felhívja a német, az amerikai, az angol, a francia és egy sor másik ország vezetője, hogy kioktassa a tünetések megfelelő kezeléséről. A diplomáciának van ereje, és korlátozni tudja Janukovics hatalmát.

Ráadásul az EU nem csak Janukoviccsal tárgyal, a háttérben találkoznak a tanácsadóival, a rendőrség vezetőivel és valószínűleg az oligarchákkal is. „Arról sokat hallani, hogy az ellenzék megosztott Ukrajnában, de a hatalom sem egységes" – mondta Rácz. Ezt mutatják a kollektíven átálló rendőri egységek, akik a tüntetők oldalára váltottak.

Ha az ellenzék nyer és Janukovics megbukik, ezek az emberek joggal számíthatnak majd az új hatalom hálájára.

Tizenöt perccel azelőtt, hogy lőni kezdtek

A kormány megosztottságának van egy másik oldala is, figyelemeztetett Rácz. Azok a Berkut-parancsnokok, akik a tüntetők közé lövettek, vagy más véres eseményekben vettek részt, egyáltalán nem érdekeltek a békés rendezésben. Ha alakul egy új, nemzeti egységkormány, vagy a mostani ellenzék kerül hatalomra, nekik az első követelésük lesz, hogy a tüntetőkkel kegyetlenkedő rendőröket büntessék meg. Mivel Janukovics hatalma még a kormányoldalon sem teljes, az ilyen, szorult helyzetben lévő parancsnokok kezelhetetlenné válhatnak.

Ellentétes előjellel, de ugyanez megvan a tüntetőkben is. „Az emberek mostmár nem hagyhatják abba a tiltakozást. Mindenki tudja, hogy ha most feladják, és Janukovics marad hatalmon, akkor meg fogják keresni őket, a családjukat és a hatalom meg fogja torolni a tüntetéseket" – ezt már Katerina Kruk mondta, aki két napja jött Budapestre a Majdanról, elmondása szerint tizenöt perccel azelőtt indult a reptérre, hogy a mesterlövészek elkezdtek a tömegbe lőni. „Sokkoló volt látni a hírekben, hogy azokat az embereket ölték meg, akik közül néhányat személyesen is ismertem" – mondta.

Az Orosz Föderáció 84. tagállama

„Ukrajna egységes ország fog maradni, mert egyszerűen senkinek sem érdeke, hogy szétszakadjon” – mondta Póti László. A szakértő sem Ukrajnában, sem Oroszországban nem lát olyan szereplőt, aki több Ukrajnát szeretne. A nyugat-ukrajnai, európapárti vezetők túl nacionalisták ahhoz, hogy lemondanának Kelet-Ukrajnáról az oroszok javára, ők az egész országot szeretnék irányítani. Az oroszbarát keleten pedig furcsamód épp Oroszország hatalmas ereje gátolja az ottani oligarchákat abban, hogy önálló Kelet-Ukrajnáról álmodozzanak. „Senki sem akar az Orosz Föderáció 84. tagállama lenni, amikor egy önálló ország ura is lehet" – utalt ezzel Póti arra, hogy az önálló, oroszbarát Kelet-Ukrajna a gyakorlatban nagyon hamar túlnyomó orosz befolyás alá kerülne.

Az oroszok sem akarnak osztozkodni az EU-val: nekik az egész kell. Azzal a különbséggel Póti szerint, hogy Moszkvában nem ideológiai, hanem gazdasági és politikai befolyást akarnak – az egész ország felett. Egy kelet-nyugati megosztás ezért az oroszoknak sem érdeke, mert így nekik csak a keleti, szegényebb rész maradna, a jelenlegi helyzetben viszont az egészre pályáznak.

Majdan-történelem

A tüntetések történetéről Irina Bekeskina adott rövid áttekintést. A tiltakozástok akkor kezdődtek, amikor a Janukovics ukrán elnök nem írta alá az EU-val a társulási szerződést. A tüntetésekben viszont sosem az volt a lényeg, hogy a tüntetők radikális EU-pártiak lennének, ez is benne volt, de sosem ez volt a kizárólagos oka a tiltakozásoknak, mondta Bekeskina. Az embereknek számtalan dologból elege volt, a korrupcióból, a hatalom visszaéléseiből és egy jobban működő államban szerettek volna élni.

A következő lépés az volt, amikor november végén a Berkut rátámadt a Majdanon sátrazó emberekre. Ezzel azt érték el, hogy a tüntetők másnap még többen lettek.

A következő fordulópont januárban volt, amikor lényegében diktatórikus törvényeket fogadtak el Ukrajnában. Bármilyen tüntetés, a hatalom akármilyen bírálata büntethetővé vált, a nem állami hírügynökségeket ellehetetlenítették volna. A tüntetések ekkor fordultak át a kormány elleni általános elégedetlenségbe.

Ehét kedden pedig gyakorlatilag polgárháborús területté változott a Majdan, az embereket éles lőszerrel lövi a hatalom, és a tüntetők is fegyverekkel vágnak vissza. Rengeteg a halott és a sebesült, folyamatos tudósításunkat itt olvashatják.

A beszélgetés pénteken délután kettőkor kezdődött, a résztvevők csak az eddig az időpontig nyilvánossá vált információkat ismerték. Az időközben létrejött megállapodást ennél fogva nem elemezték.