Emma
5 °C
8 °C

Véres feszültség a Krímben

2014.02.26. 15:53 Módosítva: 2014-02-26 19:22:58
A krími tatárok és oroszbarát aktivisták szerda délután összecsaptak az ukrajnai Krími Autonóm Köztársaság fővárosában, Szimferopolban. Egy ember meghalt, húszan megsérültek. Moszkvának rengeteg nyomásgyakorló eszköze van Ukrajnában, de kockázatos mindet bevetni. Putyin hadgyakorlatot rendelt el Ukrajna közelében. Sok múlik az új ukrán vezetésen is, amely a kormány összetételének kialakításakor indulatot gerjeszthet vagy épp megnyugtathatja az orosz vezetést. Janukovics talán már orosz védernyő alatt van.

Az ukrán autonóm terület parlamentje előtt két ellentábor, közel tízezer ember tüntetett szerdán a Krímben. A kijevi hatalomváltást támogató krími tatárok és az azt ellenző oroszbarát csoportok összetűzésének már áldozata is van, az első hírek szerint egy embert agyonvertek, de később már azt írta a BBC, hogy szívinfarktust kaphatott. Két másik embert meg nem erősített hírek szerint agyonnyomtak, összesen pedig húszan sérültek meg.

A védőfelszerelés és pajzsok nélkül kivezényelt rendőrök sokáig szét tudták választani a két csoportot, de nem képesek helyreállítani a rendet, olyan hírek is voltak, hogy kivonultak a két tábor közül. Az összecsapások után a két tábor vezetői arra kérték a demonstrálókat, hogy menjenek haza, de így is több ezren maradtak az épület előtt.

Este a tatárok közül húszan behatoltak egy oldalbejáraton a parlament épületébe, de a házelnöknek sikerült megnyugtatnia őket. A több ezer tüntető eredetileg azért vonult a helyi parlament elé, mert azt várták, hogy a képviselők Krím helyzetéről szavaznak. Volodimir Konsztantinov házelnök ugyanakkor később bejelentette, hogy a képviselők nem tárgyalják az elszakadás kérdését, az erről szóló híreket pedig provokációnak nevezte. A krími parlament a kevés megjelent képviselő miatt nem is kezdte meg a szerdára meghirdetett rendkívüli ülését.

Eközben Arszen Avakov ideiglenes belügyminiszter Valentin Nalivajcsenkóval, az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) főnökével együtt utasította a krími rendőrséget, hogy a rendfenntartó szervezetek tagjai ne provokáljanak semmiféle konfliktust, különösképpen fegyveres összecsapást a helyi lakossággal. Oleh Tyahnibok, a nacionalista Szabadság (Szvoboda) elnöke eközben biztosította a Krím félszigeten élőket, hogy jogaik nem csorbulnak.

Aggódtak miatta

A keleti részeken több városban is utcára vonultak a Nyugatbarát tüntetők mellett Janukovics-párti tiltakozók is. Ahogy várni lehetett, Krímben a legérzékenyebb a helyzet, miután az oroszajkú krímiek közül sokan nem fogadják el az új ukrán vezetést.

A Krími Autonóm Köztársaság házelnöke múlt csütörtökön arról beszélt, hogy az elszakadást sem tartják kizártnak. „Megvan a lehetősége, hogy szétszakad az ország. Erre tartanak a dolgok" – mondta az Interfaxnak. A helyi lakosság 12 százalékát kitevő krími tatárok viszont már akkor jelezték, nem engedik, hogy a félszigetet Oroszországhoz csatolják.

Olekszandr Turcsinov ideiglenes elnök kedden bejelentette a parlamentben, hogy találkozik a biztonsági szolgálatok vezetőivel, akikkel átbeszélik az oroszajkú területek esetében fennálló szeparatizmus veszélyét.

Az ukránok is provokálhatnak

Nincs nehéz dolga Moszkvának, ha borsot akar törni Kijev orra alá.

  • Az ukrán földgázigény kétharmadát Oroszország biztosítja.
  • A gázimportból rendszeresen adósság keletkezik, most épp 4,2 milliárd dollárral tartozik a Gazpromnak az ukrán fél.
  • Oroszországban becslések kétmillió legális és illegális ukrán munkavállaló dolgozik.
  • Az ukrán export harmada a Moszkva vezette orosz-belarusz-kazah Vámunióba irányul.
  • A 46 milliós ország harmada orosz anyanyelvű, a Krím félsziget lakóinak többsége orosz. Sokan orosz állampolgárok is, bár az alkotmány egyes értelmezések szerint ezt kizárja.
  • A Krím-félszigeten lévő Szevasztopol az orosz hadiflotta egyik bázisa.

A legnagyobb kérdést mégis az oroszok reakciója jelenti. Bár az orosz eszközökkel szemben védtelen Ukrajna, korántsem biztos, hogy  jól jár Moszkva, ha azokat beveti. Egyrészt, mert azzal az oroszajkú lakosságot is bünteti – például, ha ellehetetlenítené az Ukrajnából érkező munkavállalókat – másrészt, mert nem tudni, milyen reakciót vált ki az ukrán társadalomból.


Nagyobb térképre váltás

„Ha az új ukrán hatalom elkezdené korlátokat nem ismerve büntetni Ukrajna keleti területeit, akkor arra Oroszország valamilyen módon biztosan reagálna" – mondta az Indexnek Sz. Bíró Zoltán. A Történettudományi Intézet főmunkatársa, hangsúlyozva, hogy e tekintetben nagy Kijev felelőssége. A megalakuló kormány összetételével sokat ronthat a Moszkvával való viszonyon, ha az ellenzék szélsőséges nacionalista szárnya túl nagy befolyást szerezne, például megkapná nemzetiségi szempontból fontos kulturális és oktatási tárcákat.

Itt nincsen csehszlovák verzió

Szeparatista hangokat lehet ugyan hallani, különösen a Krím kapcsán, amely csak 1954-ben került ajándékként Hruscsov döntése alapján a Szovjetunión belül Moszkva helyett Kijev fennhatósága alá, de Sz. Bíró szerint nem valószínű, hogy valós célként tűzné ki maga elé Oroszország a negyed magyarországnyi terület leszakítását Ukrajnáról.

„Kiszámíthatatlan láncreakciót indíthatna el az ország továbbszakadását okozva a kelet-ukrajnai területeken is, ahol ráadásul nem is lehet világosan meghatározni, hol is húzódhatna a határ. A csehszlovák verzió a békés elválásra itt nem működne, de még a balkáninál is bonyolultabb lenne a helyzet" – mutatott rá a szakértő, aki szerint azok a „kiszámítható és kiszámíthatatlan következmények”, amelyek a Krím Oroszországhoz való visszacsatolásának kockázatos tervével járnának, sokkal nagyobb kárt jelentenének, mint amennyi hasznot hozna a 19. század óta stratégiai jelentőségét egyre inkább elveszítő Fekete-tengeren a terület megnövelése.

„Az orosz-nyugati kapcsolatok lehűlése nem volna arányban Krím megszerzésével" – mondta Sz. Bíró, aki szerint most mindegyik félnek higgadtságot kellene mutatni, „ezt azonban egyelőre nem látni”.

Közben szerdán olyan videófelvételek kerültek fel az internetre, amelyek tanúsága szerint a Krím félszigeti Jaltában szabadon mozognak felfegyverzett orosz katonákat szállító, orosz rendszámú teherautók. Ukrajna három egykori államfője a krími eseményekbe történő közvetlen beavatkozással vádolta meg Oroszországot emiatt.

Hozzátartozik, hogy a Krím félszigeten van Oroszország legfontosabb fekete-tengeri hadikikötője. Az orosz fekete-tengeri flotta szanatóriumának igazgatója azzal magyarázta a felfegyverzett orosz katonák feltűnését a városban, hogy a flotta szanatóriumában pihenő 31 orosz állampolgár védelmére érkeztek.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerdai bejelentése szerint pedig Vlagyimir Putyin államfő a harckészültség azonnali, rendkívüli ellenőrzését rendelte el két oroszországi katonai körzetben, köztük az Ukrajnával is határos Nyugati Katonai Körzetben. A New York Times meglepetés-hadgyakorlatról ír.

Más körülmények között ugyan, de Grúziával kapcsolatosan már folytak területi háborúk: 2008. augusztusában, az ötnapos grúz-orosz fegyveres konfliktus nyomán – amelyet Tbiliszi indított meg az orosz támogatással önálló életet élő, Abházia és Dél-Oszétia ellen –, Moszkva önálló államoknak ismerte el a két – összesen legfeljebb 150 ezer ember lakta – területet.

Kedden a lengyel elnök, Bronislaw Komorowski úgy nyilatkozott, hogy a grúziaihoz hasonló orosz beavatkozást Ukrajnában nehezen tart elképzelhetőnek.

Feszültséget azért lehet kelteni

„Az új vezetést Moszkva nem ismeri el legitim hatalomnak, miközben a nyugati államok igen, ezzel is lehet még játszani, ahogyan a Krímmel is" – mondta Sz. Bíró, utalva arra, hogy orosz parlamenti politikusok utaztak a félszigetre és az orosz állampolgárság egyszerűsített megadását javasolták, valamint felvetették, hogy ha az Ukrajnában autonóm területként működő Krím Oroszországhoz való csatlakozását kérné, azt a duma gyorsított eljárásban megvizsgálná.

Utóbbit ugyan óvatosan kommentálta az parlament eurázsiai ügyekben illetékes és a határon túli oroszokkal vlaó kapcsolatokért felelős bizottság vezetője, de az állampolgársági kezdeményezést illetően Vlagyimir Szluckij már megengedőbb volt, és azt komolyan veendő ötletnek minősítette.

Kell-e Moszkvának Janukovics?

A szökésben lévő elnök több helyen megpróbálta elhagyni az országot, legutoljára a Krím-félsziget déli csücskénél lévő Szevasztopol melletti Balaklavában látták. „Szerintem Janukovics már orosz védernyő alatt van” – mondta a TTI tudományos főmunkatársa, arra alapozva, hogy az országon belül más területen nagy valószínűséggel már kézre kerítették volna. Azt persze nem lehet tudni, hogy a védőernyő a szevasztopoli katonai bázist jelenti, vagy azt, hogy esetleg orosz segítséggel már el is hagyta volna az országot. Esetleg a későbbi helyzet függvénye, hogy a kimenekítést – ha valóban sor kerül vagy netán került rá – diszkréten kezeli-e Moszkva, például úgy, hogy Janukoivcs felbukkan Belaruszban, vagy a Kreml inkább nyíltan vállalva mutatja őt fel.

A Régiók Pártja (PR) kedden jelezte, hogy kész szavazataival segíteni az új kormány megalakulását, de immár ellenzéki pártként. Alekszandr Jefremov frakcióvezető nyilatkozata alapján Janukovics egykori pártja kész végleg lemondani Janukovicsról, ami nyilván meghatározza Moszkva hozzáállását is a hatalmát vesztett politikushoz.

Putyin kivár

Az orosz elnök helyett egyelőre csak Dmitrij Medvegyev kormányfő és Szergej Lavrov külügyminiszter nyilatkozott, egyértelműen a banditáknak tekintett ellenzéket okolva a múlt heti kijevi vérontásért. Putyin csupán kedden, sajtóosztálya közleménye útján mondott véleményt, miután telefonon beszélt nyugati kollégáival. Az elnök aggodalmát fejezte ki, bár ő is terrorizmussal vádolta a tiltakozókat.

„Mivel az orosz-nyugati kapcsolatok leszállóágban vannak, nem meglepő, hogy nem sikerült a helyzet konszolidálásában közösen részt venni" – mondta Sz. Bíró, aki szerint azonban harcias retorikát Moszkvának saját belpolitikai helyzete miatt sem érdemes felvennie.

„Januárban a tavalyi év azonos szakaszához mérten a gazdaság csak 0,7 százalékkal nőtt, míg egy évvel korábban ez 1,8 százalék volt. Ráadásul decemberhez képest a januári adat már fél százalékos mínuszt mutat. Mindezt úgy, hogy a fő export fő bevételét biztosító energiahordozók ára nem is alacsony" – hívta fel a figyelmet a növekedés fogyatkozó tartalékaira a külpolitikai szakértő.

Keménykedéssel nem lehet kompenzálni

Ebben a helyzetben kézenfekvőnek tűnne, hogy a vezetés külpolitikai sikerekkel próbáljon kompenzálni, ám Ukrajna szétszakítása aligha volna az. "A siker az lett volna, ha a 15 milliárd dolláros hitellel sikerül egész Ukrajnát megtartani" – mondta Sz. Bíró, aki szerint az agresszív fellépés most inkább csak felerősítené, semmint elfedné az orosz vezetés egyre kevésbé sikeres politikáját.

Hogy az orosz hatalom koránt sincs olyan kényelmes helyzetben, mint az esetenként 6 százalékos növekedést biztosító 2008 előtti években, azt jelzi az a frusztráltság is, ahogyan a hétfői moszkvai ellenzéki tüntetésre reagált a hatalom. A tiltakozók a belvárosi Manyezsnaja téren gyűltek volna össze, hogy a tavalyi tiltakozás idején letartóztatottakra emlékeztessen. A rendőrség tüntetés meghirdetett kezdete előtt fél órával már beavatkozott, végül a 2000 összegyűlt tüntetőből négyszáz embert őrizetbe vett.