Magyar alezredes vezeti az EBESZ-eseket

Orosz csapatok szállták meg a Krímet

2014.03.07. 10:57
Térkép, Galéria, Videó
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Tárgyaltam az IMF-fel, de konkrétumokat csak akkor tudok mondani, ha meglesz a megállapodás – mondta Arszenyij Jacenyuk.

  • Az ukrán miniszterelnök sajtótájékoztatón ismertette újra, min spórol az új kormány. Turistaosztályú jegyek, turistaosztályú ország – mondta arra utalva, hogy kevesebb miniszter lesz, akik kevesebbet költhetnek utazásra és reprezentációra.

  • Arszenyij Jacenyuk szerint Ukrajna kész tárgyalni, de egyelőre Oroszország csak jeleket ad, konkrét választ nem. 

    Nem leszünk Oroszország alattvalói.

    – mondta a miniszterelnök kijevi sajtótájékoztatóján.

  • Oroszország egyenrangú tagja lesz a Krím-félsziget, ha a népszavazáson ezt választják – mondta Matvijenko. Vlagyimir Konsztantyinov, a krími Legfelső Tanács elnöke szerint a krímiek 75 százaléka szerezne csatlakozni Oroszországhoz.

    Mindent megteszünk, hogy az ukrán hadsereg békésen elhagyhassa a támaszpontokat, ha nem hajlandók az új hatalmat elismerni.

    – mondta Konsztantyinov.

  • Nem lesz háború testvéri népek között. Egyáltalán nem tükrözi szándékainkat.

    – mondta Matvijenko.

  • az „ukrajnai káoszért” – mondta Matvijenko.

  • Az úgynevezett új kormány derítse ki, ki lőtt a Majdanon

    – követeli Valentina Matvijenko,a szövetségi tanács elnöke, aki szerint Oroszországnak „nincs joga, hogy elárulja a fasizmus ellen harcoló őseit”.

  • Valentina Matvijenko,a szövetségi tanács elnöke után szóhoz jut az orosz felsőházban Vlagyimir Konsztantyinov, a krími Legfelső Tanács (parlament) elnöke is, aki szerint lesznek megfigyelők a népszavazáson, elsősorban Oroszországból. Hozzátette: a krími parlament tegnapi döntését teljesen függetlenül hozta.

    Két lehetőségünk van, vagy Oroszország részévé válunk, vagy maradunk Ukrajnában.

    – elmélkedett Konsztantyinov.

    Az orosz felsőház elnöke bátor tettnek nevezte a krími Legfelső Tanács (parlament) csütörtöki "elvi" döntését az Ukrajnához tartozó terület Oroszországhoz való csatlakozásáról, és az erről március 16-ra kiírt referendumról. Konsztantyinov, a krími parlament elnöke a félsziget lakosságának fenyegetettségével indokolta határozatukat.

    Az MTI beszámolója szerint a Konsztantyinov vezette küldöttség előzőleg az orosz dumában tárgyalt. Szergej Nariskin házelnök a találkozón hangsúlyozta, hogy Oroszországban támogatni fogják a Krím félsziget és Szevasztopol lakosságának "szabad és demokratikus" döntését.

  • hanem az egész világot – mondta Matvijenko, aki szerint Ukrajnában az emberek „már nem mernek oroszul beszélni” a „radikális nacionalisták miatt, akik az új illegitim kormány hatalomra segítették Kijevben”. A krími népszavazást a felsőház elnöke a skót függetlenségi törekvéshez hasonlította.

  • Megállás nélkül csörögnek a telefonok a szövetségi tanácsnál, mindenki azt akarja tudni, hogy küldhetne pénzt Ukrajnába – mondta Valentina Matvijenko, a szövetségi tanács elnöke, hozzátéve: 

    Amint lesz legitim ukrán kormány, együtt fogunk működni velük.

  • attól, hogy történelmi küldetését beteljesítve megvédje az ukrajnai oroszokat – mondta a szövetségi tanács elnöke. Nem csak ő ilyen lelkes:

    Olyan területeket kap vissza Oroszország, melyek valaha a római és bizánci birodalomhoz tartoztak. Moszkva ma harmadik Róma.

    – írja mai számában egy bulvárlap.

  • Nem győzik dicsérni a Moszkvába látogató Vlagyimir Konsztantyinovot, a krími legfelső tanács (parlament) elnökét a szövetségi tanácsban (az orosz parlament felsőházában) – írja Steve Rosenberg, a BBC újságírója. Valentina Matvijenko, a szövetségi tanács elnöke biztosította a krími házelnököt: támogatni fogják a krímieket, ha csatlakozni szeretnének Oroszországhoz. Persze Putyiné az utolsó szó.

  • Ukrán táncot lejt az amerikai külügyminiszter a Komszomolszkaja Pravda bulvárlap képén:

  • Nem reális és nem legitim a március 16-ra kitűzött népszavazás a Krím félsziget jogállásáról a kijevi Központi Választási Bizottság (CVK) alelnöke szerint – írja a zik.ua nyomán az MTI. Andrij Mahera a Kanal 5 ukrán televíziónak nyilatkozva kifejtette: ilyen rövid idő alatt nem lehet összeállítani a választói névjegyzéket, és jelenleg Ukrajnában nincs meg a törvényi háttere sem annak, hogy helyi népszavazásokat tartsanak. A CVK nem adta ki a krími és a szevasztopoli választók adatait, szerintük ez alapján lehet összeállítani a névjegyzéket.

    A jövő vasárnapra kiírt referendumon a krímieknek két kérdésről kell dönteniük:

    Támogatja-e, hogy a Krím az Oroszországi Föderáció jogalanyaként egyesüljön Oroszországgal?

    Támogatja-e, hogy ismét hatályba lépjen a Krími Köztársaság 1992-es alkotmánya, amelynek értelmében a Krím Ukrajna része?

  • Egyetért Barack Obama amerikai elnök és Abe Sindzó japán miniszterelnök abban, hogy Oroszország ukrajnai lépései a világ békéjét és biztonságát fenyegetik – közölte a Fehér Ház Washingtonban, helyi idő szerint csütörtök este. Abban is egyetértettek, hogy meg kell őrizni Ukrajna területi egységét és függetlenségét.

    Tokióban lehet, hogy elhalasztják Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök közelgő tokiói látogatását. Kisida Fumio külügyminiszter eközben azt is bejelentette, hogy Japán vizsgálja, hogyan tudja növelni pénzügyi támogatását Ukrajnának – a támogatás emelését a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott együttműködés keretében tervezik. (MTI)

  • Donyeckben oroszpárti tüntetők csaptak össze éjjel a rendőrökkel, amikor megpróbáltak bejutni a helyi kormányépületbe.

  • Az Európai Unió után Kanada is pénzügyi szankciókat vezetett be csütörtökön a Viktor Janukovics megbuktatott ukrán elnök és közvetlen környezetéhez tartozó 17 személy, köztük Mikola Azarov volt miniszterelnök és kormányának több tagja ellen, miután Ukrajna biztosította a kormányokat arról, hogy azokhoz a pénzekhez oilletéktelenül jutottak hozzá a számlák tulajdonosai.

    Kanada kedden állította le a katonai együttműködést Oroszországgal a krími események miatt. Az Egyesült Államok egy nappal korábban tette ugyanezt. 

    A holland hatóságok is több száz millió dollárt zárolták gyaníthatóan volt ukrán kormányilletékesek bankszámláin. (MTI)

  • Lássuk, mik történtek csütörtökön:

    • A csütörtöki csúcson már az EU is lépett, az Egyesült Államok pedig már a szankciók második körét is kivetette Oroszország ellen, de további lépéseket is kilátásba helyeztek, ha Moszkva nem vonja vissza csapatait a krími bázisaira. Minden eddigi szankció itt>>>
    • Hármas csapást alkalmazna Moszkvával szemben az EU. Többek között felfüggeszti Oroszországgal a vízumügyi tárgyalásokat, valamint az új kétoldalú szerződést célzó megbeszéléseket. Számlák befagyasztását, a vízumkiadás megtagadását rendelte el Barack Obama, de neveket nem tettek közzé, csak azt tudni, hogy Vlagyimir Putyin nincs a listán.
    • A Krím csatlakozott Oroszországhoz, a félsziget parlamentje nem várta meg a népszavazást. Szevasztopol városa is a csatlakozás mellett szavazott.
    • Az új ukrán vezetés mellett az Egyesült Államok, Kanada és több nyugati ország is alkotmányellenesnek, a nemzetközi joggal ellentétesnek minősítette a tervezett népszavazást.
    • Pénteken megérkezhet egy amerikai romboló, a USS Truxton is egy hadgyakorlatra a Fekete-tengerre.
    • Az Egyesült Államok jelezte, hogy esetleg segíteni tudna az európai gázellátás biztosításában.
    • Feltartóztatták az EBESZ megfigyelőit Krímnél, a fegyveresek között állítólag voltak orosz egyenruhát viselők is.
    • Már száz halottja van a január-februári kijevi zavargásoknak, miután szerda este egy újabb súlyos sérült életét vesztette az ukrán főváros egyik kórházában.
  • Hollandia „néhány százmillió euró“ gyanús ukrán vagyont zárolt – mondta egy interjúban Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter. A miniszter szerint a zárolt pénz ahhoz a 18 ukrán politikushoz és üzletemberhez köthető, akik ellen az EU szankciókat rendelt el. A miniszter nem mondta meg, hogy pontosan kiknek a vagyonát zárolták, de szerinte ezek az emberek „milliárdokkal károsították“ meg az ukrán költségvetést.

    yanukovich.info honlap szerint Viktor Janukovics fiának két cége is van Hollandiában.(Ukrainszkaja Pravda)

  • Egyórás telefonbeszélgetésen egyeztetett egymással Barack Obama amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök. A Kreml és a Fehér Ház közleményében nem sok közös pont van.

    Obama közleménye szerint Oroszország nemzetközi jogot sért, valamint megsértette Ukrajna szuverenitását és területi épségét. A Fehér Ház a helyzet rendezésére egy tervet ajánlott Putyinnak, hogy a helyzetet tárgyalások útján rendezzék. A terv része, hogy az oroszok vonják ki a katonáikat a Krímből, tegyék lehetővé a nemzetközi közösség megfigyelőinek jelenlétét, hogy azok szavatolhassák a területen élő oroszok jogainak védelmét, illetve Obama kéri, hogy Oroszország folytasson közvetlen tárgyalásokat az ukrán vezetőkkel.

    Putyin közleménye szerint Ukrajna új vezetés alkotmányos puccsal szerezte meg a hatalmat, és a kijevi vezetés teljesen törvénytelen döntések elfogadására próbálja rákényszeríteni Ukrajna keleti és délkeleti régióit. Putyin szerint Oroszország a nemzetközi normáknak megfelelően jár el, valamint Putyin kiemelte, hogy a jó amerikai-orosz diplomáciai kapcsolat fontos garanciája a világ stabilitása és a békéje szempontjából.

    A két elnök megegyezett abba, hogy a két ország külügyminiszterei továbbra is tartani fogják egymással a kapcsolatot.

  • A fekete-tengeri flotta orosz katonái megszerezték egy határátkelő ellenőrzését az Ukrajnát Oroszországtól elválasztó Kercsi-szorosnál. (Unian)

  • Az Ukrainszkaja Pravdanák nyilatkozó orosz katonai források szerint csütörtök éjszaka az orosz katonák megrohamozhatják azokat a krími katonai bázisokat, amik még ukrán ellenőrzés alatt vannak. A lapnak nyilatkozó forrás szerint a bázisok megtámadására három forgatókönyv van, de az csak az utolsó pillanatban fogják eldönteni, hogy melyike

    t vessék be. 

  • A Krími Autonóm Köztársasághoz hasonlóan Szevasztopol város sem várta meg a népszavazás eredményét és a városi tanács mai rendkívüli ülésén Oroszországhoz való csatlakozásról döntött. Az oroszok még nem kommentálták a döntést. (rbc.ua)

  • John Kerry amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön is találkozott, ezúttal Rómában. Kerry az Egyesült Államok és az EU álláspontját ismertetve kérte Lavrovot, hogy számoljon be Putyinnak. Kerry jelezte, hogy a vízumtilalmaknál nem véletlenül nincsenek még nevek, csak a jogi kereteket teremtették meg. Mint mondta, további lépéseket is tesznek, ha kell, de a párbeszédet preferálják. (Guardian)

  • Ha az orosz kormány támogatja a krími népszavazást, akkor megengedik/támogatják majd a hasonló szavazásokat az Orosz Föderáción belüli köztársaságokban is?

    – tette fel a kérdést a Twitteren Michael McFaul, az Egyesült Államok volt moszkvai nagykövete. (Guardian)

  • Franciaország az ukrajnai fejlemények ellenére ezen a ponton még nem függeszti fel az Oroszországgal két Mistral típusú hadihajó leszállítására között megállapodást, jelentette be François Hollande köztársasági elnök. Franciaország 2011-ben még Nicolas Sarkozy elnöksége alatt kötött szerződést Moszkvával a két hadihajó adásvételéről. A több mint egymilliárd dolláros üzlet volt az első olyan megállapodás, amelynek keretein belül egy NATO-ország hajót szállít az orosz hadiflottának. Bővebben>>>

  • Az Egyesült Államok átgondolja, hogyan tudna gázkészleteivel segíteni abban, hogy Európa ne vonakodjon annyira szankciókat bevezetni az ukrán válság miatt, mondta William Burns külügyminiszter-helyettes. (Reuters)

  • Az amerikai képviselőház 385-23-ra elfogadta, hogy egymilliárd dolláros kölcsönt nyújtsanak Ukrajnának, írja a Fox News munkatársa a Twitteren.

  • Magyarország nevében mintegy 100 ezer dollár értékű egészségügyi segélyszállítmányt adott át csütörtökön Kijevben az ukrán orvosi szolgálatoknak Bayer Mihály nagykövet. (MTI)

  • Az Európai Unió semmit sem ér el Moszkvával szemben, ha befagyasztja a vízumkönnyítésről és az új EU-orosz alapszerződésről folyó tárgyalásokat

    - fejtette ki véleményét Szergej Karaganov orosz szakértő csütörtökön az Interfax orosz hírügynökségnek.

    A Brüsszelben kilátásba helyezett büntetőintézkedéseknek azért nem lesz hatása Moszkvára, mert ezekben a kérdésekben gyakorlatilag nincs párbeszéd az Európai Unió és Oroszország között. (MTI)