Erzsébet
0 °C
7 °C

Új nyomok a Palme-gyilkosságban?

2014.02.28. 00:29
Több mint 130 ember vállalta magára az elmúlt 28 évben, hogy a nyílt utcán agyonlőtte Olof Palme svéd miniszterelnököt, és a svéd rendőrség közel 20 milliárd forintot költött már a nyomozásra, de az igazi tettesről még mindig csak találgatások vannak. Stieg Larsson, A tetovált lányt is szerző svéd krimiíró a halála előtt többdoboznyi bizonyítékot gyűjtött össze a gyilkosság egy dél-afrikai száláról, amelyek egy szélsőjobboldali svéd exkatonához, Bertil Wedinhez vezetnek. Wedin tagad, a rendőrség újult erővel nyomoz.

Olof Palme miniszterelnökként is úgy akart élni, mint egy hétköznapi ember. Nem szerette például, ha testőrök veszik körül, és szívesen utazott tömegközlekedéssel autó helyett. Így tett 1986. február 28-án is, amikor moziba ment a feleségével, Lisbettel. Ez tragikus ötletnek bizonyult, mivel pár perccel azután, hogy kiléptek a moziból, egy máig ismeretlen férfi közvetlen közelről hátba lőtte, a feleségét pedig egy másik lövéssel megsebesítette. Palme a helyszínen meghalt.

Azt, hogy este moziba mennek, csak aznap 20 óra körül döntötte el a házaspár. Lisbet Palme még délután, telefonon beszélte meg a fiukkal, Martennel, hogy este vele és barátnőjével megnézik a Mozart testvérek című svéd vígjátékot a Grand Cinemában. Olof Palme csak akkor értesült a tervről, amikor fél hétkor hazaért.

Két órával később indultak el otthonról, a metróban és az utcán többen felismerték őket. Felismerte a kormányfőt a mozi pénztárosa is, aki ezért ragaszkodott hozzá, hogy a díszpáholyba üljön. A film után a Palme házaspár gyalog hazaindult, kirakatokat nézegettek, amikor a merénylő hátulról rájuk támadt.  A gyilkos csak azt a két golyót hagyta nyomként a helyszínen, amiket a házaspárba eresztett. 

A rendőrség szerint sem Lisbet, sem Marten Palme telefonja nem volt bepoloskázva. Honnan tudta akkor a merénylő, hogy hol lesz aznap este a miniszterelnök? És azt, hogy nem lesznek vele testőrök? És egyáltalán kinek állt érdekében megölni a második ciklusa végén járó, népszerű kormányfőt? A svéd rendőrség ezeknek a kérdéseknek a nagy részére ma sem tudja a választ. Szerencsére bőven van idejük kideríteni mindent, mivel a svéd kormány kiadott egy rendeletet, hogy a Palme-ügy soha nem évülhet el.

A kisstílű drogfüggő bűnbak

A korabeli beszámolók szerint a hatóságok számtalan hibát követtek el a nyomozás során már a kezdetektől. Az egyik ilyen mulasztás az volt, hogy egészen kis területet zártak körbe a gyilkosság helyszíne körül, és a töltényhüvelyeket csak napokkal később, a lezárt területen kívül találták meg. Órákat csúszott a határzár elrendelése is, így a gyilkosnak lehetett ideje külföldre menekülni.

Milyen politikus volt Olof Palme?

Olof Palme a svéd politikai élet egy megosztó és újító kulcsfigurája volt az 1960-as évektől kezdve. Több tisztséget is betöltött különböző kormányokban, sokáig a szociáldemokrata párt elnöke, 1976 és 1979 illetve 1982 és 1986 között pedig miniszterelnök volt. 

Palme elkötelezett nem elköteleződő politikus volt a hidegháborúban, és számtalan harmadik világbeli ország felszabadítási mozgalmát támogatta, köztük például a kubait is. Az Egyesült Államokkal már csak ezért sem volt túl jó a kapcsolata, és ez csak tovább romlott, amikor többször nyíltan kiállt a vietnami háború ellen, egyszer pedig nyíltan a nácik bűntetteihez hasonlította Hanoi bombázását.

A belpolitikában Palme nagy hangsúlyt fektetett a szociális kérdésekre. Reformjai sokat javítottak az egészségügyi ellátás színvonalán, és a segélyek összegét is jelentősen megemelte.

Ezért aztán nem is annyira meglepő, hogy az első gyanúsítottat csak majdnem három évvel a gyilkosság után, 1988 decemberében állították bíróság elé.  A kisstílű bűnöző, alkoholista és drogfüggő Christer Petterson már korábban is ült emberölésért, és Palme felesége több ember közül őt azonosította a miniszterelnök gyilkosaként egy szembesítésen. Ez azonban később nem bizonyult eléggé nyomós bizonyítéknak, mert Lisbet korábban feltehetően látta már Petterson fényképét a sajtóban. Az is gyengítette az ellene felhozott vádakat, hogy fogalma sem volt a gyilkos fegyver hollétéről. A férfit nem sokkal később minden vád alól felmentették.

Pedig Petterson szeretett volna Palme gyilkosaként bevonulni a történelembe, ezért később egy vallomással is előállt. Az ügyet ekkor majdnem újra megnyitották, de a bírónő azt mondta, hogy ha Petterson nem mutatja be a gyilkos fegyvert, vagy azt, hogy hová rejtette el, akkor továbbra sincs elegendő bizonyíték ellene. Az ügy ennyiben maradt, Petterson pedig 2004-ben leesett egy lépcsőn, bezúzta a fejét, és meghalt. Sokan kételkednek abban, hogy a halálát valóban baleset okozta.

A férfi 2006-ban, egy dokumentumfilm miatt merült fel újra lehetséges elkövetőként. A filmben több társa is azt állította, hogy Petterson bevallotta nekik a gyilkosságot, bár azt mondta, hogy nem Palmét, hanem egy drogdílert akart megölni, aki hasonló ruhában sétált azon az estén ugyanazon az utcán. Később kiderült, hogy a dokumentumfilmes meghamisította a felvételeket, és eltitkolta a Petterson vallomásának ellentmondó részeket.

A teóriák

A gyilkosság megoldhatatlannak tűnő rejtélyét a kezdetektől rendkívül sok önjelölt nyomozó próbálta kibogozni, köztük a krimiíró Larsson is. Annyian foglalkoztak az üggyel, hogy már külön szó is van rájuk a svédben, ők a „privatspanere”, avagy magáncserkészek. Közülük többen egészen elképesztő elméleteket találtak ki a gyilkos kilétével kapcsolatban, kezdve onnan, hogy az egész csak egy tökéletesen kitervelt öngyilkosság volt odáig, hogy Palme a KGB ügynöke volt, és ezért kellett meghalnia.

Palme és családja 1968-ban
Palme és családja 1968-ban
Fotó: Jan Collsioo

Volt persze néhány olyan szál is, amely a rendőrség érdeklődését is felkeltette és nyomozni kezdtek. Eredményre eddig egyik sem vezetett, de íme néhány közülük:

  • A jugoszláv szál: Néhány évvel ezelőtt a jugoszláv titkosszolgálat egykori bérgyilkosa, Vinko Sindicic azt állította, hogy a kémszolgálat ölette meg Palmét, mégpedig azért, hogy lejárassa Nikola Stedult, a jugoszláv kommunista párt ádáz ellenfelét, az emigrációban élő horvátok akkori vezetőjét. Sindicic meg is nevezte az elkövetőt, ám a titkosszolgálat akkor vezetője cáfolt, hogy valaha dolgozott volna ilyen nevű ember a szervezetben.
  • A kurdok: A kurd szál után egy stockholmi rendőrparancsnok, Hans Holmér kezdett el nyomozni, és le is tartóztatott több, Svédországban élő kurdot és törököt. Az soha nem volt egészen világos, hogy miért akarta volna megölni Palmét egy kurd terrorszervezet, és a nyomozás nem is vezetett eredményre, Holmér ezért is le is mondott. Az is felmerült, hogy az egész kurd sztorit csak a szélsőjobboldali rendőrök kezdték el terjeszteni, hogy rossz hírét keltsék ez egyre több kurd bevándorlónak. 
  • Szélsőjobboldali gerillák/rendőrök: Palme toleráns és bevándorlóbarát politikája nagyon népszerűtlen volt a szélsőjobboldal köreiben. A gyilkosság után több paramilitáris szélsőjobboldali mozgalom is magára vállalta a gyilkosságot, de nem tudták bizonyítani, hogy tényleg ők követték el. Olyan teóriák is keringtek, hogy a mozgalmak a rendőrség szélsőséges munkatársait is beszervezték, és közös erővel szabadultak meg a miniszterelnöktől. Egy 33 éves szélsőjobboldali mozgalmárt le is tartóztattak az üggyel kapcsolatban, de hamar szabadon engedték. Ő később Amerikába költözött, ahol megölték.
  • A chilei szélsőjobb: Az évek során az is felmerült, hogy Palmét egy chilei szélsőjobboldali szervezet ölette meg bosszúból azért, mert a szociáldemokrata miniszterelnök sok baloldali chilei politikai menekültet fogadott be Svédországba.
  • A titokzatos fegyverüzlet: Az Indiába és Irakba is elvezető, egy több milliárd koronás fegyvereladással is súlyosbított szálat egy svéd történész, Jan Bondeson tárta fel részleteiben. Bondeson szerint Palme az indiai miniszterelnökhöz fűződő barátságát kihasználva kötött egy 8,4 milliárd koronás üzletet az indiai hadsereggel, amely a Bofors nevű svéd fegyvergyártól vett volna ágyúkat a megállapodás értelmében. Amit azonban Palme nem tudott, hogy a Bofors már régóta és sokszor megkente az indiai kormány tagjait (a Bofors-botrány indiai történetének legnagyobb korrupciós ügye volt). Ezt az információt a gyilkosság reggelén a stockholmi iraki nagykövet megosztotta a kormányfővel, aki ezért vissza akarta mondani a többmilliárdos üzletet. Ezt persze a Bofors nem hagyhatta, inkább lelövette Palmét.

A dél-afrikai szál

Stieg Larsson a gyilkosság szélsőjobboldali szálai után nyomozott éveken keresztül, egykori élettársa szerint minden mást háttérbe szorítva. Így jutott el Bertil Wedinhez, a svéd és a dél-afrikai titkosszolgálati egykori ügynökéhez és bérgyilkosához. Wedint 1996-ban már megvádolta Palme meggyilkolásával egy másik apartheidpárti bérgyilkos is, de a rendőrség soha nem hallgatta ki hivatalosan.

Larsson rengeteg információt gyűjtött össze Wedinről, és egyebek mellett azt állítja róla, hogy a '70-es években ő volt az egyik legjobb profi bérgyilkos Európában, és rengeteg ember vére tapad a kezéhez. Feltételezések szerint ő állt Ruth First apartheidellenes aktivista, Palme egyik barátja halála mögött is, akivel egy pokolgép végzett. 

Palme anyagilag és politikailag is támogatta a dél-afrikai apartheidellenes mozgalmakat, amiért nem volt népszerű az apartheidet támogató pártok körében. Egy héttel a halála előtt gyújtó hangú beszédet mondott egy apartheidellenes gyűlésen, amelyre több száz résztvevő érkezett Dél-Afrikából, köztük vezető politikusok is. A dél-afrikai szálban hívő elméletgyártók szerint a kormányfőnek az anti-apartheid mozgalom támogatása miatt kellett meghalnia.

Wedin mindent tagad, de 1982-ben egy londoni bíróságnak kénytelen volt elmondani, hogy a dél-afrikai titkosszolgálat embere, ugyanis letartóztatták, miután betört a Pánafrikai Kongresszus helyi irodájába. A ma már 75 éves férfi 1985 óta Észak-Cipruson, egy senki által el nem ismert államban él, amelynek semelyik másik országgal nincs kiadatási egyezménye.

„Nagyon nem kedveltem Palmét, de azért nem gyűlöltem..." – mondta egy svéd újságnak, miután Larsson dokumentumai nyilvánosságra kerültek. „Minden állítás, ami azokban dokumentumokban van, hazugság, kivéve azt, hogy Észak-Cirpuson élek a feleségemmel" – tette hozzá. A Svenska Dagbaldet egyik forrása szerint Wedin „az egyik leggonoszabb ember", akivel a szélsőjobboldalon valaha találkozott.

Wedin volt egyébként állítólag az, aki a kurdokkal kapcsolatos fülest adta a rendőrségnek, feltételezések szerint azért, hogy elterelje a figyelmüket és az erőforrásokat a valódi gyilkos utáni nyomokról. A férfi persze ezt is tagadja.