A Gazpromnak is kell a Krím

Ismét biztosította az Egyesült Államok Ukrajnát, hogy kitart az ország területi egysége és függetlensége mellett. Barack Obama erről a Fehér Házban beszélt az ukrán kormányfővel. Arszenyij Jacenyukot abban is megerősítette az amerikai elnök, hogy nem fogják elismerni a vasárnap esedékes krími  népszavazást, amely a 75 százalékban oroszok lakta, 2,3 milliós félsziget az elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról dönt.

Jacenyuk ennél többet azonban nem kaphatott Obamától, ezért továbbra sem látni akadályát annak, hogy Oroszország a gyakorlatban megszerezze a 28 ezer négyzetkilométeres területet az egykori szovjet tagköztársaságtól.

Háború vagy béke

„Ha az európai béke és stabilitás fontos a számára, akkor engednie kell” – mondta Jacenyuk az orosz elnökkel kapcsolatban. Ha viszont Vlagyimir Putyin célja „a nemzetközi biztonsági rendszer átalakítása és a II. világháború eredményeinek újraírása...akkor nem csak a Krím annektálását fogja végrehajtani, hanem elfoglalja Kelet-Ukrajnát, a fővárost és háborút fog indítani" – jelentette ki a Newsru.ua szerint az ukrán kormányfő, aki csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában szólal fel. Az ukrán félelmeket erősíti a tény, hogy Oroszország a Kelet-Ukrajnával határos területein ismét hadgyakorlatot rendelt el – február végén 220 ezer katona bevonásával már végrehajtott egyet –, és ez az orosz védelmi minisztérium szerint március végéig fog tartani.

A kijevi parlament csütörtökön elfogadott egy közleményt, amelyben az ENSZ-hez fordul, a krími válság megoldásában kérve közbenjárást a világszervezettől. A rada az ENSZ alapokmányának 51-es cikkelyére hivatkozva a közlemény megemlíti, hogy Ukrajnának joga van bármely országhoz, regionális védelmi szövetséghez fordulnia, ha függetlenségét, területi épségét valamely állam – ez esetben Oroszország – fenyegetné.

Az EBESZ bizonyítékokat talált

Bár nem tudott a Krím félszigetre bejutni az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) katonai missziója, a megfigyelők bizonyítékot találtak arra, hogy az orosz hadsereg erői is részt vettek a terület feletti ellenőrzés megszerzésében – írta az Unian. Moszkva tagadja, hogy katonái a félszigeten lévő bázisain kívül lennének. Vlagyimir Putyin elnök szerint a Krímen kizárólag helyi önvédelmi erők tevékenykednek.

Ukrán elemzők szerint viszont a Krímben már legalább 35 ezer orosz katona állomásozik, és több hajóval páncélos nehézfegyverzetet dobott át az orosz hadsereg.

Nemzeti Gárda

Ukrajna korábban már jelezte, hogy nem tesz katonai lépéseket a Krím visszaszerzésének érdekében, mert erre sem ereje, sem pénze nincs elég. A parlament csütörtökön a Nemzeti Gárda létrehozásáról döntött. A 60 ezer fősre tervezett szervezet a határőrség biztosítását és a terrorizmus elleni harcot kapta feladatul.

Az ukrán vezetés szerint – ahogyan azt Jacenyuk csütörtöki bejelentése is jelezte – megvan a veszélye annak, hogy Moszkva a Krím után a délnyugati Herszont, Odesszát és Kelet-Ukrajnát is elszakítaná Ukrajnától, végleg elzárva az országot a tengeri kijárattól.

A bor és olaj is elfolyik a Krímmel

A szakadár krími vezetés közlése szerint a legnagyobb bevételt biztosító turizmus töretlenül fejlődni fog: évente hatmillióan érkeznek a területre, döntően Oroszországból. Szimferopolban úgy vélik, az Oroszországhoz való csatlakozás után ez a szám növekedni fog.

A félsziget vagyongyarapodást is ígér Oroszországnak: minden ukrán állami vagyon a Krími Autonóm Köztársaság irányítása alá kerül, beleértve az ország legnagyobb bortermelő cégét, a Masszandrát, és a Csernomornyeftyegaz vállalatot, amely Ukrajna első számú kőolaj- és földgázkitermelő vállalata. A céggel kapcsolatban már a Gazprom is érdeklődik, az orosz gázóriástól állítólag 11 fős delegáció érkezett a Krímbe, hogy egy új képviselet megnyitásáról – és talán a Csernomornyeftyegaz esetleges átvételéről – egyeztessenek. A vállalat az Azovi-tengeren évente 1,2 milliárd köbméter földgázt termel ki – ez nem túl sok, Magyarország éves gázfogyasztásának tizedét jelenti –, ám a becsült tartalékok növekednek, így perspektívát jelenthet az orosz vállalat számára is. Az orosz import csökkentését megcélzó Ukrajnának pedig tovább szűkíti a mozgásterét.

A Kremllel kritikus orosz elemző, Vlagyimir Milov szerint a gázmezők kérdése lehet az egyik legfontosabb terület, ami miatt Moszkva kész bekebelezni a Krímet.