Az ukrán válság miatt erősíteni kívánja katonai jelenlétét a NATO a keleti tagállamokban. Ezt a távozó NATO-főtitkár, Anders Fogh Rasmussen jelentette be a Focus című német hírmagazinnak adott interjújában. A Der Spiegel ezzel egy időben arról számolt be, hogy Németország a térségnek külön is katonai segítséget tervez.
Az interjúban - amelyből a hírügynökségek szombaton közöltek előzetes részleteket - Rasmussen hangsúlyozta, hogy az atlanti szövetség az Ukrajnában kialakult válság miatt felülvizsgálja bevetési terveit, a kilátásba helyezett hadgyakorlatokat és az előirányzott csapaterősítéseket. A főtitkár ezzel kapcsolatban a keleti tagállamokat említette, és mindenekelőtt a balti országokra utalt. "Azt tervezzük egyebek között, hogy több harci repülőgépet állomásoztatunk a balti államokban" - jelentette ki Rasmussen.
A NATO főtitkára - akit október 1-től Jens Stoltenberg volt norvég miniszterelnök vált tisztségében - hangsúlyozta, hogy a szövetség továbbra is a válság diplomáciai megoldására törekszik. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy a Nyugat nem ismeri el az Ukrajnához tartozó Krím félsziget Oroszország általi annektálását.
Az interjúban Rasmussen aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő további intervenciókat tervezhet. "Attól tartok, hogy Putyin nem éri be a Krím félszigettel" - idézték a hírügynökségek a dán NATO-főtitkárt.
A Der Spiegel című hamburgi hetilap legfrissebb számában arról közölt értesülést, hogy a Krím félszigeten kialakult helyzet nyomán Németország a keleti NATO-tagállamok, elsősorban a balti országok katonai megsegítését tervezi. Ennek részeként a berlini védelmi minisztérium állítólag kész arra, hogy katonai repülőgépeket küldjön a Baltikum feletti légtér biztonságának felügyeletére. A hetilap szerint maximum hat Bundeswehr-gép jöhet szóba.
A térségnek nyújtandó katonai támogatásokat a tervek szerint kedden, a NATO-külügyminiszterek értekezletén véglegesítik.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
