Putyin elismerte: orosz katonák akcióztak Krímben

Magyar idő szerint 10-kor kezdődött Vlagyimir Putyin szokásos „Egyenes Vonal“ című műsora, ahol az orosz elnök a nép által feltett kérdésekre válaszol. Az idei műsor már alapvetően különbözött a megszokottaktól, mivel most már az Oroszország részévé vált Krím lakói is kérdezhették az orosz elnököt.

A négyórás maratoni kérdezz-feleleket nagy részben a külpolitika, az ukrán helyzet és Krím visszacsatolása uralta. Az adás kezdetéig mintegy 2,5 millió kérdést kapott az orosz elnök. Volt, aki utat kért a falujába, volt, aki vízvezetéket, de ez nem meglepő, a műsor korábban sem nélkülözte a télapós jelleget: volt, amikor egy kislány a Kreml fenyőünnepére szeretett volna utazni – a kívánságát teljesítették is.

A műsor első kérdése rögtön Ukrajnáról, Krímről szólt. Az orosz elnök kitartott amellett, hogy a Függetlenség teréről (Majdan) a hatalomba került politikusok fegyveres, alkotmányos puccsot hajtottak végre Ukrajnában, és nem legitim vezetői az országnak. 

Szerinte bűncselekmény a kijevi hatalom által kedden elrendelt kelet-ukrajnai terrorellenes akció. Az orosz államfő először képtelenségnek nevezte és visszautasította azt, hogy orosz katonák tartózkodnának az Oroszországgal határos ukrajnai körzetekben. A tiltakozók kizárólag a kijevi vezetéssel szembehelyezkedő helyi lakosok. Azt azonban egy későbbi kérdésre válaszolva már elismerte, hogy a Krím Oroszországhoz csatlakozását megelőző eseményekben, így a március 16-án tartott népszavazás biztosításában már részt vettek orosz katonák.

Az önkéntesek háta mögött korrekt módon, de határozottan és professzionálisan cselekedtek az orosz katonák, hogy lehetővé tegyék a krími népszavazás szabad lebonyolítását és megakadályozzák, hogy a lakosság ellen bárki fegyvert használjon

– mondta az orosz elnök. 

Szevasztopolban ujjongás

Az ukrán vonalat követve a műsorvezető első elő kapcsolása Szevasztopol főteréről történt, ahol a kivetítőn megjelenő Putyin láttán örömujjongásban törtek ki az ott álló emberek, majd tapsolva azt kiabálták: „Köszönjük, köszönjük”.

Élő adásban több helyi panaszkodott, hogy az ukrán bankok nem fogadják el a hrivnyát, rubellel meg még nem mindenhol lehet fizetni. Többen kérdezték, hogy mikor emelik meg a nyugdíjukat, ahogy korábban ígérték, lesz-e erre pénz. A kérdések után Putyin megnyugtatott mindenkit, hogy még az év vége előtt minden olyan lesz náluk, mint Oroszországban, és nemcsak az orosz lakosságot segítik, hanem a krími tatárokat is – akik egyébként történelmi okoknál fogva fenntartásokkal fogadták az orosz fennhatóságot.

Türelmes Ukrajnával

Nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy orosz csapatokat kell küldeni Ukrajnába, de többször elmondta, reméli erre nem lesz szükség.

Emlékeztetnék arra, hogy a Szövetségi Tanács (a parlament felsőháza) felhatalmazott a fegyveres erők bevetésére Ukrajnában

– mondta Putyin, aki szerint bármi másnál fontosabb az orosz kisebbségek védelme a kelet-ukrajnai régióban.

A türelme még egy hónapig kitart az orosz-ukrán gáztartozás rendezésében is, ha az ukránok addig nem fizetik ki a közel 2,2 milliárd dolláros (470 milliárd forint) gázadósságukat, akkor áttérnek előrefizetős rendszerre. És ha Ukrajna megakadályozza a gáztranzitot Európába, akkor az Északi Áramlat vezetéken Németországon keresztül biztonságosan el tudják látni gázzal Európát.

Egy vérből valók vagyunk

Lényegében vitába szállt azzal, hogy Ukrajna államnak egyáltalán léteznie kell. „A nemzetközi politikának már évszázadok óta célja volt a lényegében egységes nemzet szétszakítása” – mondta Putyin, aki szerint nagy kár, hogy az ukránok és az oroszok külön országokban élnek. 

Kissé lesajnálóan szólt az ukránokról, akiknek nacionalizmusa talán „abban gyökerezik, hogy az országokban, amelyekben éltek, Csehszlovákiában, Lengyelországban, Magyarországon, sosem számítottak teljes értékű állampolgároknak”. Jelezte, hogy az ország mai területét darabonként szedte össze a Szovjetunió, ezért is élnek ott olyan csoportok, akik nehéz értenek szót egymással. „Segítenünk kell neki, úgy, ahogyan egy jó szomszéd, egy közeli rokon tenné."

Mi lesz a Dnyeszter mentiekkel?

Putyin arra a kérdésre, hogy mi lesz a hivatalosan Moldáviához tartozó, a gyakorlatban húsz éve elkülönülten élő Dnyeszter-menti Köztársasággal, akik a Krímhez hasonlóan benyújtották csatlakozási kérelmüket Oroszország felé, és ezt már korábban népszavazással is megerősítették, az orosz államfő kitérő választ adott, de felszólította Ukrajnát, hogy Dnyeszter mente blokádját Ukrajna oldja fel és nyissa meg  a közlekedési és szállítási útvonalakat.

A Dnyeszter bal partján húzódó, a Moldovai Köztársaságból kiszakadó  parlamentje szerdán függetlenségének elismerésére szólította fel Oroszországot, az ENSZ-t és az Európai Uniót. Az orosz elnök egy csütörtöki televíziós műsorban leszögezte, a terület lakosainak biztosítani kell a jogot, hogy maguk döntsenek sorsukról, és a tárgyalások fontosságát hangsúlyozta.

És mi lesz Alaszkával?

Az elnöknek sokféle kérdést tesznek fel, van amikor teljesen elképesztő kérdések hangzanak el, most ez a szintet Faina Ivanovna ütötte meg, amikor arról kérdezte az elnököt, hogy Oroszország mikor vásárolja  vissza Alaszkát, amit az orosz cár 1867-ben adott el az Egyesült Államoknak 7,2 millió dollárért, mert az ország eladósodott az akkori krími háborúban.

Faina Ivanonva, minek magának Alaszka?

– kérdezte nevetve az elnök.

Ott nagyon hideg van. Azt javaslom, ne heveskedjünk

– hűtötte le Putyin a Krím után újabb országgyarapítást várók kedélyeit.

Putyin: Én vagyok a szankciók célpontja

Edward Snowden is kérdezett Putyintól

arról, hogy Moszkva folytat-e tömeges adatgyűjtést magánemberek millióinak kommunikációjáról.

Válaszát nosztalgikus szakmázással kezdte:

maga is kém volt, annak idején én is a titkosszolgálatnak dolgoztam, beszéljünk szakmai nyelven.

Majd elmondta, hogy Moszkva nem folytat tömeges megfigyelést, az orosz titkosszolgálatok szigorú törvényes felügyelet alatt működnek, de bűnözők ellen bevetnek ilyen eszközöket, ám ezt csak bírói engedéllyel tehetik meg. Putyin szerint Moszkvának sem anyagi, sem technikai szempontból nem rendelkezik azokkal az erőforrásokkal, mint az USA, és az orosz törvények sem engedélyezik a tömeges megfigyelést. 

Orosz ellenzékiek gyakran vádolják azzal a moszkvai hatóságokat, hogy azok megfigyelik őket és korlátozzák tevékenységüket. A legnagyobb orosz közösségi oldal, a Vkontakte alapítója egyébként nem sokkal a tévéadás előtt hozta nyilvánosságra, hogy az orosz titkosszolgálat még decemberben meg akarta szerezni a cégtől kijevi tüntetők személyes adatait – bár ez annyiban nem mond ellent a Putyin állításának, hogy Moszkva terroristáknak tartotta a kijevi tüntetőket.

Orbán Viktor és Le Pen

A műsor több helyszínt kapcsolt, Berlinből jelentkezett be a Valdaj Klub néhány tagja, akik kérdéseket tehetnek fel Putyinnak, az egyikük Stier Gábor, a Magyar Nemzet külpolitikai rovatának vezetője volt. Nem először beszél az elnökkel, volt, hogy már a szemébe is nézett és ott igazságot látott. Stier arról kérdezte az orosz elnököt, hogy nem fél-e attól, hogy a USA hatására megromlik Európa és Oroszország kapcsolata, az új világrendről és a konzervativizmus jelentőségéről is tett fel kérdést.

Azt válaszolta, nem törekedünk arra, hogy rossz kapcsolatot ápoljanak Európával, szerinte a legfontosabb az országok közötti bizalom.

Úgy gondolom, hogy Önnek igaza van abban, hogy új értelmezést nyer a világrend, a konzervativizmus gondolata. A jobboldali gondolatok sikerét láthattuk a magyar választásokon Orbán Viktor esetében, vagy Franciaországban Marine Le Pen esetében

Putyin lényegében egyenlőségjelet tett a magyar kormányfő és a franciák radikális pártját apjától megörökölt Le Pen sikere közé, szerinte mindkettejüknek országuk szuverenitása a legfontosabb.