Oroszok ölhettek oroszbarát tüntetőket Odesszában

Fegyveresek megtámadtak és megsemmisítettek egy katonai radarállomást kedden a kelet-ukrajnai Luhanszk megyében, ahol a rendőrség – saját beismerése szerint – már nem ura a helyzetnek – írja az MTI.

A radarállomást mintegy húsz, automata fegyverekkel felszerelt és láthatóan jól kiképzett szakadár rohanta le. A létszámfölényben lévő támadók lefegyverezték a létesítményt őrző katonákat, majd felgyújtották a radarállomást, és a zsákmányolt fegyverekkel együtt eltűntek a helyszínről – adta hírül az Unian hírügynökség, az ukrán főügyészség sajtószolgálatára hivatkozva.

A Luhanszk megyei rendőrség kedden kiadott nyilatkozatában elismerte, hogy többé nem ura helyzetnek. A közlemény szerint a térségben elszaporodtak a bűncselekmények, miután sok lőfegyver került a lakosság kezére.

Lövöldözés tört ki és a szirénák is megszólaltak  a Donyeck megyei Mariupolban, egy szakadárok által elfoglalt városban kedd este. Egy helyi hírportál szerint délután lezárták a város központi sugárútját, és a repülőtér melletti laktanya környékén fekete és terepszínű ruhában levő emberek több arra járó autót is tűz alá vettek. Egy Volga és néhány kisbusz is találatot kapott, a 0629.com.ua helyi lap szerint egy ember meghalt és hárman megsérültek. A hírportál nem tartja kizártnak, hogy terrorellenes akció indult a városban.

Ukrajna segítséget kér az elnökválasztáshoz

 Ukrajna kedden a nemzetközi közösség segítségét kérte a május huszonötödikén esedékes elnökválasztás „szabad és demokratikus” lebonyolításához.

„Minden egyes partnerünktől azt kérjük, küldjön nemzetközi megfigyelőket Ukrajnába, akik felügyelik a választásokat, és tegyen meg mindent annak érdekében, hogy szűnjenek meg az Oroszország által támogatott provokációk és fenyegetések Ukrajnában” – jelentette ki Andrej Descsicja ukrán külügyminiszter Bécsben, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának ülése után.

Descsicja ugyanakkor elutasította azt a Szergej Lavrov orosz külügyminiszter által megfogalmazott felvetést, hogy hívják meg a kelet-ukrajnai szeparatistákat is az áprilisban tartott genfi tárgyalásokhoz hasonló egyeztetésre.

Oroszok gyilkolhattak oroszbarát tüntetőket

Oroszország a következő fél évben várhatóan további jelentős ukrajnai területek felett veszi át az ellenőrzést az ország keleti és délkeleti térségeiben az oroszpárti szeparatisták "belső inváziója" révén – ismerteti londoni stratégiai elemzők értékelését az MTI. Az Eurasia Group 55 százalékos valószínűséggel azt jósolja, hogy Oroszország de facto átveszi az ellenőrzést Kelet-Ukrajna nagy térségei felett az oroszpárti erők „belső inváziójával”.

Orosz provokációnak nevezte Petro Porosenko független ukrán elnökjelölt az odesszai szakszervezetek székházában történt haláleseteket. A politikus szerint – aki most is tagja a parlamentnek – a székházban meghalt több mint negyven ember nem a tűztől, hanem mérgező anyagoktól veszítette életét. Porosenko szerint előre kitervelt provokációról van szó, amiben orosz diverzánsok vettek részt.

Az ukrán nemzetbiztonsági szolgálat, az SZBU munkatársai különösen veszélyes vegyszereket tartalmazó tartályokat találtak a szakszervezeti épület közelében, közölte egy ukrán híroldal. Ugyanezt az Udar (Ütés) párt egyik parlamenti képviselője is megerősítette a Facebook oldalán: elmondása szerint az SZBU vezetője kedden az ukrán parlament zárt ülésén beszélt a tartályokról.

Vitalij Jarema első miniszterelnök-helyettes, aki korábban bűnügyi nyomozó volt, már a pénteki tűz utána azt mondta, hogy a szakszervezetben rekedt oroszbarát tüntetők nem a tűztől, hanem valamilyen gáztól haltak meg nagyon gyorsan, írja az MTI.

Fegyverszünetre lenne szükség

A bécsi egyeztetést követően Didier Burkhalter svájci elnök és külügyminiszter, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnöke a bécsi repülőtéren úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi körülmények között rendkívül nehéz megtartani az államfőválasztást.

Fegyverszünetre van szükség a választás megtartásának érdekében

– fogalmazott Burkhalter, aki egyidejűleg felszólított az ukrán válság rendezéséről április 17-én Genfben született nemzetközi megállapodás betartására. 

Az EBESZ soros elnöke délután megbeszélést folytatott Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszterrel, aki a bécsi repülőtéren tárgyalt Andrij Descsicja ukrán és Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel is. Burkhaltert szerdán Moszkvába várják, ahol találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Oroszország és Németország a napokban az EBESZ szerepének megerősítését kérte az ukrajnai rend helyreállításában.

A bécsi székhelyű EBESZ március 21-én 120 megfigyelőt küldött Ukrajnába, akiknek számát 500 főre tervezi növelni. Az Európa Tanács keddi bécsi ülésén Burkhalter állítólag azt mondta, hogy már 154 EBESZ-megfigyelő tartózkodik a kelet-európai országban, és június végéig mintegy 300 főre bővítik a csoport létszámát.

Sok újságírót, aktivistát és korábbi tisztviselőt tartanak fogva oroszbarát fegyveresek Kelet-Ukrajnában, közölte a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet Donyeckben. A szervezet szerint több tucat ember sorsáról nem lehet tudni, a kiszabadult túszokon pedig fizikai bántalmazás nyomai láthatóak.

Az ukrán Helsinki csoport muntarása, Oleg Veremejenko felvetette az ukrán kormány felelősségét is. A Szlovjanszkban fogva tartott újságírók korábban egyebek mellett az új kijevi kormányzat tagjait is érintő korrupciós botrányok leleplezésével váltak ismertté, ezért feltűnő, hogy a kijevi vezetés nem igyekszik kiszabadítani őket.

Oroszországban beindult a „belső ellenség” keresése

Oroszországban a hivatalos propagandát ellenző írókat, zenészeket vádolnak óriásplakátokon azzal, hogy a nemzet elárulói. A plakátokon szerepel többek között Alekszej Navalnij, a korrupció ellen küzdő ügyvéd-politikus is, valamint több író, költő, újságíró, rockzenész, dalszerző is. A plakátok felirata szerint "az idegenek köztünk vannak".

A plakátot a "moszkvai egyetmisták kezdeményező csoportja" nevű szervezet vállalta magára, és olyan embereket támadnak, akik ellent mernek mondani a hivatalos putyini álláspontnak. Putyin elnök hétfőn írt alá olyan törvényeket, amelyek tovább csökkentik a szabadságot az országban. Többek között 8-ról 15 évre emelték a tömeges zavargások szervezéséért járó büntetést, valamint életfogytiglani börtönnel is büntethető az új törvény alapján a terrorista akciók szervezése és anyagi támogatása. A törvény szigorítja az internetes szólásszabadságot is, növeli a bloggerek ellenőrzését.

Ezek a jogszabályi változások szakértők szerint azt jelzik, a Kreml tart attól, hogy az ukrajnai hatalomváltás felbátorítja az orosz ellenzéket is, írja az MTI.

Korábbi hírek az ukrán válságról:

• A háború esélyeit latolgató elemzésünket itt olvashatja.
• A NATO katonai főparancsnoka szerint Oroszország anélkül is megszerezheti a befolyást Kelet-Ukrajna felett, hogy nyílt katonai erőt alkalmazna.
• Egy moszkvai, az elnök alá tartozó testület honlapján véletlenül publikáltak egy anyagot, mely szerint a márciusi krími függetlenségi népszavazáson a hivatalos verzió szerinti 80 százalékkal szemben a választásra jogosultak alig 15 százaléka szavazott csak az Ukrajnától való elszakadásra.
• Több mint harminc szakadárt ölt meg az ukrán sereg Szlovjanszkban. Az MTI kedden délután ötkor arról tudósított: a halottak száma nyolccal, míg a sebesülteké tizenhattal nőtt.