Melinda, Vivien
2 °C
8 °C
18

Csak felnőtteknek

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet. Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését a gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartozik.

Hogyan tett jót Orbán Putyinnal?

2014.06.23. 16:02 Módosítva: 2014-06-23 18:08:22

A lengyel belpolitikai válságot kirobbantó Wprost című hetilap hétfőn újabb lehallgatási jegyzőkönyveket tett közzé. Miután a múlt héten megjelent cikk után már Tusk miniszterelnök bukásáról és előrehozott választásokról beszélnek, most további politikusi magánbeszélgetésekre derült fény.

Orbán és Oroszország: „tiszta jobbágyság”

Az egyiknek magyar vonatkozásai is vannak: Wlodzimierza Karpinski lengyel pénzügyminiszter és Jacek Krawiec, a PKN Orlen, a lengyel olajtársaság elnöke többek között Orbán oroszbarátságát, valamint a Mol és Hernádi ügyeit taglalja.

A beszélgetésre a lap szerint 2014 januárjában került sor – ugyanebben a hónapban született meg a megállapodás Orbán és Putyin között az újabb két paksi blokk felépítéséről. A Hogyan tett jót Orbán Putyinnal? címmel ellátott részben a lengyel politikai-gazdasági csúcselit két tagja minimum kemény szavakkal illeti az orosz–magyar egymásra találást.

Orbán úgy lesz*pta neki [Putyinnak], hogy bazmeg, feláll a farka tőle. Két atomreaktor Magyarországon, 10 milliárdos hitel az oroszoktól...

– mondta a lap szerint az olajtársaság elnöke. Krawiec a paksi atomerőmű bővítésének orosz megvalósítása és finanszírozása mellett Orbán Putyin-barátságával magyarázza a nagy európai olajvezetékekkel kapcsolatos várható magyar magatartást is:

„És persze, hogy megcsinálja a Déli Áramlatot, annak ellenére, hogy az EU nem ért egyet vele.”

Tiszta jobbágyság

– hangzott el a magyar államot képviselők szerepéről.

A beszélgetés másik részében a Hernádi Zsolt Mol-elnök-vezérigazgató elleni nemzetközi körözésről és a Mol bírósági ügyeiről volt szó.

De figyeljetek, elmesélek valamit. Bazmeg, mennyire különbözünk a magyaroktól.

– vezeti be Karpinski az ő szempontjukból mellékes sztorit.

„Elmentem Hernádihoz, [...] és azt mondom neki: hallod, hány évet kapsz te ezért? Erre lazán, mosolyogva mondja, hogy figyelj, a jogászaim valami olyat találtak, hogy ha bármelyik uniós országban elkezdődik a tárgyalás és nem találnak bűnösnek, akkor egész Európában bárhová szabadon mehetek.”

Krawiec elmeséli a lengyel miniszternek, hogy azért találkozott Hernádival pont Budapesten, mert a Mol-elnök nem hagyhatja el Magyarországot a nemzetközi körözés miatt. Felidézi, hogy Hernáditól tudta meg, hogy Magyarországon lesz a tárgyalás. „Tudod – mondom neki –, azért ez eltart két-három évig. Nem, mondja, áprilisra meglesz az ítélet. És valami Ábel ül mellette, a jogi tanácsadója[...].″

Odafordul és azt mondja, Ábel, mond meg Jaceknek, hogy ki fog vádat emelni ellenem a magyarországi tárgyaláson? Mire Ábel: a feleségem.

„Vágjátok?”

Most képzeljétek el ezt a helyzetet. A felesége ügyész, meglesz a felmentő ítélet, és el van intézve. Most el tudjátok ezt képzelni nálunk?

A beszélgetésen csak Ábelként emlegetett jogi tanácsadó feltehetően Galácz Ábel, aki a Hernádi Zsolt elleni büntetőeljárást megindító kisrészvényes, a korábban szintén a Mol-vezetőségben dolgozó Bánhegyi Ilona férje.

Nem ügyész, hanem pótmagánvádló

Bánhegyi Ilona a Hernádi elleni eljárásban viszont nem ügyész volt, hanem pótmagánvádló, ezt a lengyel politikus rosszul mondta. A két szerep között hatalmas különbség van egy büntetőeljárásban, ettől függetlenül a Hernádi ellen Magyarországon indult büntetőügy nagyon-nagyon jót tehet Hernádinak.

Ha Magyarországon felmentik Hernádit, akkor a horvátok már nem nyomozhatnak ellene, mert a magyar ítéletet nekik is el kell fogadniuk. Bánhegyi ugyanúgy vesztegetés miatt tett feljelentést Hernádi ellen, mint a horvátok, ugyanazon ügyben pedig csak egy ítélet születhet. Itthon az ügyészség viszont ejtette a vádat, ekkor jött a képbe pótmagánvádlóként Bánhegyi.

Erre a büntetőeljárási törvény alapján akkor van lehetőség, ha az ügyész valamiért nem akarja képviselni a vádat (például nem lát bűncselekményt, nem látja bizonyíthatónak). A feljelentő ilyenkor beugorhat a helyére, és ő képviselheti a vádat. Ez történt ebben az esetben is, Bánhegyi tehát nem ügyészként volt jelen a perben, hanem magánszemélyként, ami hatalmas különbség, de Hernádinak így nagy szolgálatot tehet: biztosíthatja az ártatlanságát.

Hernádi: Senkinek sem kívánom azt a félórát

Az ellene folyó magyar ügy elsőfokú ítélethirdetése után kérdezte a Válasz.hu Hernádit:

Állítólag Bánhegyi Ilonát is ön mozgatja, csak hogy felmentést kapjon a horvátok vádjai alól, és a fellebbezés is csak a „játék” része.

Senkinek sem kívánom azt a félórát, amit az ítélethirdetésre várakozva töltöttem. Ki tenné a sorsát egy bíró kezébe ilyen bizonytalan, s politikailag is motivált ügyben? Ennek a történetnek én csak a járulékos áldozata vagyok, de a horvát politikai közvélemény is a foglyává vált. Az INA sorsára megoldást kell találni: mi készek vagyunk értéket teremteni Horvátországban, de ehhez szükség van a horvát kormányra is. Ha nem látunk együttműködési készséget, felkészülünk arra, hogy más megoldás után nézzünk.

A Mol az oroszoknak akarja eladni az INA-t

A PKN elnöke és a pénzügyminiszter kiszivárgott beszélgetése a Mol stratégiájáról is fontos információkat tartalmaz. Eszerint a Mol boldogan eladná a részesedését a horvát INA-ból.

Karpinski itt Alicja Kornasiewicz volt pénzügyminiszterre hivatkozik. Karpinskinak Hernádi Budapesten azt mondta a Mol INA-részesedéséről, arra játszanak, hogy az oroszoknak adják el – állítja a lengyel olajtársaság elnöke.