Gyöngyi
9 °C
9 °C

Higgyük már el, hogy a Krím a miénk

2014.06.27. 13:53
Nem ért véget a népszavazással és a csatlakozással a Krím meghódítása Oroszországban. Az Ukrajnához tartozott félsziget – amit Kijev és a Nyugat szerint Oroszország annektált, Moszkva szerint csupán visszaszerzett – a közbeszéd minden szintjén jelen van, hogy az oroszokban mielőbb tudatosuljon: a 2,3 milliós, 26 ezer négyzetkilométeres terület visszavonhatatlanul Oroszország része. Nyaralni mégsem mennek nagy tömegekben oda, de sokan úgy érzik, illene. Az álutazásokra egy egészen abszurd szolgáltatás is kialakult.

Lehet polgármester-választás, társkereső műsor vagy csak egy szállodai szobafoglalás – az ember úton-útfélen szembesülhet Moszkvában azzal, hogy az ország a Krímmel gyarapodott.

Igaz, győzködni nem nagyon kell az oroszokat arról, hogy ez így van jól: Vlagyimir Putyin tavalyi 60-65 százalékos népszerűsége júniusra 86 százalékra nőtt. Az azonban fontos, hogy a visszaszerzés ténye minél inkább szem előtt legyen.

Sólyomnál sebesebben

Hasznos kis háborúk

Természetesen nem Oroszországban jöttek rá, hogy az ügyesen adagolt – nem totális, rövid ideig tartó, nem túl sok áldozattal járó, lokalizált és viszonylag olcsó – háborúkkal remekül lehet emelni a népszerűséget: ez az elmúlt évezredekben másoknak is eszébe jutott. Vlagyimir Putyinnak azonban már a kezdet kezdetén is jól jött a hazafias szellemet erősítő háború.

Az ismeretlenségből előhúzott kormányfő Jelcin utódjelöltjeként 31 százalékos népszerűségi indexszel indult 1999 nyarán. A volgodonszki és moszkvai, tragikus házrobbantások után megindított második csecsen háborúval a népszerűsége három hónap alatt 84 százalékra nőtt – írta a Slon.ru.

2008-ban a grúz-orosz fegyveres konfliktus alatt szintén 75-ről 88 százalékra ugrott a tetszési indexe az akkor épp két elnöki mandátum között kormányfőként tevékenykedő politikusnak.

A gazdasági válsággal lassan újra csökkent Putyin népszerűsége. A Krím visszaszerzése nélkül nem is emelkedett volna újra 80 százalék fölé.

A portál elemzése szerint épp azért nem valószínű, hogy Putyin nyíltan beavatkozna Kelet-Ukrajnában, mert az már egy elhúzódó, drága és hosszú távon kevés sikerrel kecsegtető háború volna, ami a kezdeti megugrás után óhatatlanul a népszerűség csökkenéséhez vezetne.

A legfontosabb, hogy minél többen eljussanak a Krímbe: az állami vállalatok kedvezményes utazásokat hirdetnek, nagy tételben zajlik a gyerekek táboroztatásának megszervezése is. Június elején újabb egymilliárd rubelt (egy rubel 6,5 forint) biztosított a költségvetés a korábban megadott 700 millió rubel mellé, hogy 30 ezer gyerek nyaralhasson a félszigeten.

Eközben látványos gyorsasággal megalakult az a fapados légitársaság, amely ígérete szerint olcsón viszi utasait Moszkvából Szimferopolba.

A napi négy járat mellett más útvonal egyelőre nincsen, ám a Dobroljot – az Aeroflot leányvállalata – a következő két évben százmillió dolláros állami beruházásra számíthat, hogy 2018-ra – a hálózat szélesítésével – évi tízmillió utast szállítson.  Moszkvából akár ötezer rubelért – kb. 32 ezer forintért – meg lehet járni az 1200 kilométeres repülőutat. Ez Európában nem számít kirívóan olcsónak, ám Oroszországban annál inkább.

A távolabbi térségekből ezt már nem is sikerült megoldani: Novoszibirszkből – ahol a Dobroljot se jár – a két kereskedelmi légitársaság ígért kedvezményes repülőjegyeket. Ám a 3600 kilométeres repülőútért az olcsó jegyek is összesen 9600 rubelbe – 63 ezer forintba – kerültek, és azokat órák alatt szétkapkodták.

Aki a másfél milliós szibériai városból a szubtropikus krími tengerpartra repülne már csak 40-60 ezer rubelért kaphat jegyet júliusra. Hasonló a helyzet Vlagyivosztokban is, ahonnan ráadásul közvetlen légi összeköttetés sincs, noha márciusban a Primorszkij körzet kormányzója erre ígéretet tett. A 7200 kilométerre fekvő városban – ahonnan Észak-Ausztrália is közelebb van, mint a Krím – ennek ellenére reklámozzák a félszigetet mint turisztikai célpontot.

Tessék önként menni

„Kedves munkatársak! A krími szanatóriumokban való kedvezményes kirándulásra a jelentkezést június végéig kérjük leadni” – áll a felhívás a moszkvai Kurcsatov intézetben. A világ legrégibb – 68 éves – ma is működő atomreaktorát fenntartó tudományos kutatóközpont munkatársa mosolyogva széttárja a karját:

Régebben ilyen ajánlat nem volt, ez valahogy most megjelent.

A gyerekeken és a kutatókon kívül más költségvetési alkalmazottakat is kapacitálnak, hogy minél többen nyaraljanak a félszigeten, ahol májusban a szállodai szobafoglalások száma 30 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál, míg a turisták lakás- és házbérlései 70 százalékkal estek.

Bár Dmitrij Medvegyev kormányfő már a Krím csatlakozása – orosz zsargonban visszatérése – után felszólította a minisztériumokat és az állami intézményeket, hogy támogassák beosztottjaik krími utazását, egyelőre nem indult meg a csinovnyikok hada a belföldivé lett félszigetre.

Olyannyira nem, hogy már a félsziget kormányzati turisztikai illetékese is elismerte, hogy a panziók feltöltöttsége csak 37 százalékos, szemben az ilyenkor megszokott 60-nal. Az elmaradó ukránokat nem tudják pótolni az orosz vendégek.

A függetlennek tartott Levada Centr legutóbbi felmérése szerint az oroszok három százaléka menne a Krím félszigetre nyaralni.

A kormányhoz közeli Obsesztvennoje Mnyenyije ugyanakkor 28 százalékot mért a 143 – a Krímmel együtt 145 – milliós országban.

Sokan úgy érzik, nemzetietlen volna külföldi úti célt választani a nyárra, ezért

állítólag egy egészen abszurd üzlet van kialakulóban, amely krími álutazásokat kínál, a repülőjegyek és szállodafoglalások igazolásával.

Erről először az Egységes Oroszország kormánypárt egykori képviselője, jelenleg a milliárdos Mihail Prohorov által irányított, parlamenten kívüli Polgári Platform (GP) tagja hívta fel a figyelmet. Valerij Fedotov szerint sok olyan alkalmazott van, aki szerint jobb, ha főnökei látják, hogy szabadidejét és a pénzét a Krímben, nem pedig – a sokszor olcsóbb – thaiföldi vagy európai nyaralóhelyen töltötte. Mivel valóban odautazni nem mindenki akar, ezért inkább beszerzik az útról szóló igazolásokat.

Kényszerturisták paradicsoma

Könnyen lehet, hogy hamarosan elég vendéget biztosít Moszkva a Krím számára, ha magától nem megy elég turista: a belügy-, a védelmi és az igazságügyi minisztérium kiterjeszteti azon országok körét, ahová nem utazhatnak a tárcák beosztottjai, beleértve az összes rendőrt, a migrációs hivatalok munkatársait, az adóhivatalt, az ügyészséget, emellett a Szövetségi Biztonsági Szolgálat embereit is.

A módszer eddig is megszokott volt, de csak azok körében, akik beosztásuk révén államtitkokhoz férhettek hozzá. Ez eddig csak néhány tízezer embert érintett.

A szabályozás érvénybe lépésével azonban az orosz állam 3,9 millió saját állampolgára előtt a lezárja a világ egy részét.

Méghozzá elég nagy részét: a feketelistára 150 ország került – Horvátország kivételével a teljes EU –, valamint a népszerű turistacélpontok, Thaiföldtől Törökországon át Egyiptomig. Meglepő módon az Egyesült Államok nincsen rajta a tiltólistán.

Kéne az Adria, ha máshová nem mehetne?

  • 1385
    Igen
  • 640
    A Maldív-szigetek így is kellenének
  • 450
    Nem

A Krím után a dugók vannak soron

„Visszaszereztük a Krímet, visszaszerezzük a dugómentes Moszkvát is” – májusban ezzel a plakáttal volt tele az orosz főváros. A Probok.net – a játékos név nagyjából azt jelenti, le a dugókkal – mozgalom aktivistájára, Alekszandr Sumszkijra fazonírozott kampány azonban nem dobogtatta meg a moszkvaiak szívét. A szeptemberi helyhatósági választásokon a városi gyűlésbe készülő Sumszkij az újonnan szervezett júniusi előválasztásokon az egyik körzetben alulmaradt a  konstruktív ellenzéki párt jelöltje. (Igaz, az előválasztáson alig kétezer szavazó vett részt.)

De a Krím motívumait használta a védelmi minisztérium is: a moszkvai buszmegállókban várakozókra egy sisakos honvédő tekintett, háttérben a Krím sziklás hegyeivel.

A tévében sem csak a híradókban köszön vissza a Krím. Egy népszerű társkereső műsorban legutóbb egy 70 éves szevasztopoli menyasszonyért versengett három úr, akik Krím, Szevasztopol, Oroszország feliratú szuvenír hűtőmágnest is átvehettek a fiatalos nyugdíjas asszonytól.

A legkisebb is számít

Mindenütt ügyelnek arra is, hogy a Krím ne maradjon le a térképről. A Yandex.ru már korábban meghozta a maga salamoni döntését. Az orosz nyelvű internet – az úgynevezett runet – legnagyobb keresője már áprilisban átfestette Oroszország színeire a Krímet a térképein – de csak azok számára, akik a yandex.ru domainen jelentkeznek be.

A yandex.ua, tehát az orosz cég ukrán címéről indulva a Krím továbbra is Ukrajnáé.

Az magától értetődő, hogy Vlagyimir Putyin mögött a térképen az Egyenes Vonal című élő adásban – ahol az orosz elnök válaszol a betelefonálók és a nézők válogatottan spontán kérdéseire – az Oroszországot ábrázoló díszleten a Krím már az ország részeként jelenik meg.

Meglepőbb azonban, hogy erre kínosan ügyelnek a szállodák is: azokon a helyeken, ahol a mágneskártyán Oroszországot ábrázolták – például jelezve, hogy hol vannak még szállodáik –, gyors ütemben újranyomták a kártyákat, és Oroszországot kiegészítették az ország területének 0,15 százalékával egyenlő, a műanyag lapon mindössze egy milliméteres Krímmel.